Magasabb járulékcsökkentést hozhat a jövő év

A bérmegállapodásban foglaltnál nagyobb mértékű köztehermérséklés is elképzelhető

További munkaadói járulékcsökkentésre tesz javaslatot a munkáltatói oldal ősszel – értesült a Magyar Idők. A jövőre esedékes, 2-2,5 százalékos tervezett mérséklésen felüli további könnyítés is esélyesnek tűnik, egyfelől azért, mert a költségvetés jó helyzetben van, másfelől pedig egyre több ágazati szereplő sürgetné a lépést. Szakértők szerint az esetleges csökkentés nyomán – amennyiben az nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát – további béremelkedésre, valamint a versenyképesség növelésére lehet számítani. Az adóék is szűkülne, amelynek mértéke európai összevetésben nálunk még mindig magas.

Lenne lehetőség az élőmunkát sújtó adóterhek tervezettnél nagyobb mértékű csökkentésére a szakértők szerint. Jövőre a bérmegállapodás értelmében a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó legalább két százalékponttal csökken, de várhatóan teljesülnek a gazdasági, munkaerőpiaci feltételek ahhoz, hogy további 0,5 százalékpontos könnyítést kapjanak a foglalkoztatók.

– A munkaadókat sújtó járulékok további csökkentését kezdeményezheti az őszi egyeztetések során a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc alelnök. Kiemelte: ezt egyfelől egy nagyobb arányú köztehermérsékléssel, másfelől a 2019-re tervezett – legalább hatszázalékos bérnövekedés esetén ígért – negyedévenként két százalékpontos mérséklés egy részét előrébb hozva lehetne elérni. Rolek Ferenc felidézte: minden ágazatban jelentős bérfelzárkóztatás kezdődött, de ennek fenntartásához a versenyképesség- és hatékonyságnövelés elengedhetetlen feltétel, ehhez pedig jelentősen hozzájárulnak az alacsonyabb terhek.

Korábban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke lapunknak kiemelte: Magyarország érdeke, hogy a gazdasági lendület fennmaradjon, aminek fontos feltétele, hogy ne legyen nagyobb adóteher a béreken, ne legyenek magasabbak a munkát terhelő járulékok, mint versenytársainknál. Márpedig hazánkban az úgynevezett adóék, tehát a munkára rakódó terhek mértéke még mindig magas az uniós átlagot figyelembe véve.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője lapunk kérdésére kiemelte: abban az esetben van lehetőség járulékcsökkentésre, ha a lépés nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. Ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése, valamint a minimálbérek emelése miatt a járulékbevételek is nőhettek. A szakértő szerint elsősorban a munkavállalókat sújtó terheket kellene mérsékelni, tehát a nyugdíj- és az egészségügyi hozzájárulást, mivel ha ezekben az alapokban keletkezik forráshiány, azt a költségvetés más bevételeiből kompenzálni lehet, ráadásul a munkavállaló egyből nettó bérnövekedést tapasztalhat.

Emellett ennek az elvonásnak közelebb kellene állnia a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékéhez, mivel arányosabbá tenné a rendszert. A munkavállalói terhen belül nyilvántartott 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot például el lehetne törölni, mivel ma már alacsony a munkanélküliség. A második helyen a munkaadókat sújtó adóterhek mérséklését javasolná a szakember, és csak ezt követően a személyi jövedelemadóét.

– Ma úgy tűnik, a költségvetési mozgástér lehetőséget ad a lazább gazdálkodásra, a további járulékkönnyítéssel pedig azok a munkaadók is jól járnak, amelyek magasabb fizetésen foglalkoztatják dolgozóikat, s jelentősen nagyobb az őket terhelő bértömeg – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Felidézte: nem igazolódtak azok a várakozások, amelyek szerint a jelentős béremelés miatt rengeteg vállalkozás menne tönkre.

A tavaly megkötött és idei évtől érvényes hatéves bérmegállapodás egyik eleme, hogy ettől az évtől öt, jövőre pedig újabb két százalékkal csökken a munkaadói járulék, a szociális hozzájárulási adó mértéke. További 0,5 százalékpontos mérséklés jöhet viszont abban az esetben, ha a bruttó bérnövekedés jelentős, ez pedig az eddigiek tükrében teljesülni látszik. A megállapodás szerint 2019-ben negyedévenként további két-két százalékponttal eshet a szociális hozzájárulási adó, ha fennmarad a hat százalék feletti fizetésnövekedési ütem.

Forrás: Magyar Idők