Már azok is dolgoznak, akik nem akarnak

A teljes foglalkoztatottság jegyében úgy tűnik, hogy egyre többen állnak munkába azok közül is, akik dolgoznának, de vagy nem keresnek munkát, vagy pedig nem azonnal tudnak munkába állni – írja az mfor.hu.

 

   A kormányzat munkaerőpiaccal kapcsolatos célja egyrészt a teljes foglalkoztatottság elérése, másrészt pedig az, hogy mindenki dolgozzon Magyarországon, aki dolgozni akar. Nos, úgy tűnik, hogy a piaci változások révén egyre többen állnak munkába azok közül is, akik eddig nem kerestek munkát, vagy éppen nem azonnal dolgoznának.

   A Központi Statisztikai Hivatal harmadik negyedévre vonatkozó munkaerőpiaci folyamatok című kiadványa szerint negyedévről negyedévre apad a potenciális munkaerőtartalékként számon tartott személyek száma. A statisztika tartalékként azokat tartja számon, akik

  • alulfoglalkoztatottak, vagyis több munkát is tudnának vállalni a jelenleginél,
  • akik dolgoznának, de nem keresnek állást, illetve,
  • akik dolgoznának, de épp nem állnak rendelkezésre.

   Ők összesen 211,1 ezren voltak a július-szeptember közötti időszakban, ami 16,5 ezerrel kevesebb a második negyedévinél, és közel 51 ezerrel alacsonyabb szám az egy évvel ezelőttinél.

   Mivel a teljes foglalkoztatottság a munkanélküliek számának minimálisra csökkenését és a foglalkoztatottak számának növekedését jelenti, csak azokra érdemes ezúttal figyelni, akik dolgoznának, de nem állnak rendelkezésre, vagy nem keresnek munkát. Ez a két csoport összesen 142,2 ezer embert jelent, ami 12 ezerrel alacsonyabb az előző negyedévinél és 34-gyel alacsonyabb létszám az egy évvel korábbi állapotnál. Mindez azt jelenti, hogy az inaktívak között ennyien biztosan tudnának és akarnának dolgozni, vagyis ők lényegében a piac „látható” tartalékait jelentik – persze a munkanélküliként nyilvántartottak mellett.

  A létszám csökkenése pedig azt is jelenti egyben, hogy egyre kisebb csoportot tud biztosan visszaterelni a munkaerőpiacra a kormány. Igaz, rajtuk kívül még van közel 2,7 millió inaktív a 15-74 éves korcsoportban, azt azonban nem tudni, hogy a betegeket, kismamákat és tanulókat leszámítva mennyi a „mozgósítható” réteg. Mindesetre a 142,2 ezer fő tartalékot és a 292,7 ezer munkanélkülit nézve összesen 434,9 ezerrel lenne növelhető a foglalkoztatottak száma. Ez a foglalkoztatottak jelenlegi 4,2 milliós létszámával is jócskán elmarad a korábban célként kitűzött 5 millió dolgozó magyartól.

A munkanélküliség valójában

   Mivel a fent említett 142,2 ezer embert az inaktívak között szerepel a statisztikában, viszont munkavállalási hajlandóságuk megvan, korrigálható velük a munkanélküliség. Így a harmadik negyedéves 292,7 ezres létszám rögtön 434,9 ezerre emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig a tényleges 6,4 százalék helyett 9,2-re nő. A korrigált munkanélküliség egyébként a második negyedévben lépett először 10 százalék alá, korábban sokkal inkább 11-12 százalék körül mozgott a ráta, amivel párhuzamosan a rendszeres havi statisztikákban közölt arányszám 7-8 százaléknál járt.

Forrás: mfor.hu