Marad a szélessávú tiltakozás

Az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes megmozdulásaként emlegetik külföldön is az internetadó bevezetése ellen tartott keddi tüntetést, százezres részvételt becsülve. A kormány azonban erőt kíván felmutatni a tiltakozókkal szemben, így Németh Szilárd rezsibiztos leszögezte: az internet nem a rezsi része, a tüntetők pedig szerinte “ugyanúgy el fognak tűnni, mint ahogy eltűntek az alaptörvénnyel, a nevelési törvénnyel vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban.” Ennek érdekében akár a gyülekezési törvényt is módosíthatják. A Fidesz székházának megrongálása miatt őrizetbe vett fiatalok ellen mindenesetre a bíróság szerint nem voltak elegendők a bizonyítékok, így ki is engedték őket.

 .

 .

Nem fogjuk visszavonni, a lehető legjobb formájában fogjuk elfogadni – ezt üzente az internetadó bevezetése ellen tiltakozóknak tegnap reggel a fideszes Németh Szilárd. A több tízezres, külföldi hírügynökségek szerint egyenesen százezres embertömeget az utcára terelő “digitális Trianonról” – ahogyan a tüntetők nevezték a helyszínen – tegnap az ATV-n beszélt a rezsibiztos, aki azt is mondta: a tüntetők “ugyanúgy el fognak tűnni, mint ahogy eltűntek az alaptörvénnyel, a nevelési törvénnyel vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban”. Németh azt is mondta, hogy szerinte az internet nem az alapvető rezsiköltségek része, és hivatkozott egy olyan, általa reprezentatívnak nevezett felmérésükre, amiben szerinte a fűtés, “a főzés megoldása”, a világítás számított fő rezsikérdésnek, ezek után a hulladékszállítást, a kéményseprést, a televíziót, a telefont nevezte meg a lakosság, és csak eztán az internetet.

“Pontosan tudom, hogy ezt az adót nem a családok, a háztartások, nem az internet-fogyasztók fizetik meg” – mondta Németh, aki szerint gondolhatja az Európai Bizottság digitális ügyekkel foglalkozó szóvivője, hogy elméletben és kivitelezésében is borzasztó ötlet az internetadó, “csak ő nem itt él ebben az országban”. Németh utalt arra, hogy Magyarországot kötelezi egy uniós előírás, amely szerint 2016-ig ki kell építeni mindenhol az “internetsztrádát” – vagy ahogyan még fogalmazott, “Európa beinternetesítéséről van szó” -, ám ehhez csak akkor kap támogatást Magyarország, ha húsz százalékos önrészt biztosít. Szerinte ezt a pénzt épp azoknak a szolgáltatóknak a zsebéből venné ki a kormány, akiknek ezt az önrészt biztosítania kellene és beruháznia a fejlesztések érdekében, de Németh szerint ezt befektetésként kell felfogniuk, és leszögezte, “minden magyar állampolgár megkapja a lehetőséget, hogy csatlakozzon az internethez, ráadásul szélessávú internethez”, miközben az adóval a szolgáltatók szerint is éppen ez kerülhet veszélybe.

 

 Tudni akarják
Noha a rezsibiztos az internetet nem különösebben fontosnak tartó “reprezentatív” fideszes felmérésre hivatkozott, a 444.hu egyik olvasóját valaki azzal kereste meg telefonon, hogy a véleményét kérje az internetadóról is, vélhetően a Fidesz nevében.
 
A válaszadó szerint – írta a portál – először értékelni kellett Áder János, Orbán Viktor és a kormány munkáját egy tízes skálán, kérdezték, hogy szavazna, és ha igen, kire, ha most vasárnap lennének a választások, arról, hogy a válaszadó szerint Bajnai Gordonnak mennyire kellene részt vennie a politikai életben, hogy Gyurcsány Ferenc a legalkalmasabb kihívója-e Orbánnak. Végül megkérdezték: mennyire ért egyet az internetadó bevezetésével, hallott-e arról, hogy lesz korlátja az adónak, és ezt a szolgáltatók fizetnék, illetve hogy ez utóbbi információk pozitívan befolyásolják-e a véleményét az adóról.
 
Ezután még olyan fontos kérdések következtek, mint hogy hallott-e a Fidesz székház elleni támadásról, szerinte kinek a hibája volt, és hogy szerinte milyen szerepet játszott az utóbbi idők belpolitikai eseményeiben az Egyesült Államok. De kérdezték arról is, hogy szóba került-e baráti körben a kitiltás ügye.
 
A férfihang azt mondta, a felmérést a kutatas.hu megbízásából végzi, csakhogy ez a domain a kormány alá tartozó Nemzeti Innovációs Hivatal honlapjára irányít át, ahol viszont kutatás-fejlesztéssel és nem közvélemény-kutatással foglalkoznak. A portálnak a hivatalból azt mondták, semmiféle hasonló kutatást nem végeznek.

Miközben a korlátozást a kormány minden fronton igyekszik bővítésként kommunikálni, még a kormánypárti békemeneteket szervező CÖF-CÖKA is elismerte, hogy az elkapkodott javaslat jól látható társadalmi ellenérzéseket vált ki. Ennek ellenére Németh nyilatkozata a Fidesz hivatalos álláspontjának is tekinthető, hiszen a bejelentés óta – mint az Index írta – egyetlen egy pártfórumon, a hétfői frakcióelnökségi ülésen vitatkoztak a netadóról. Akkor a frakcióvezető Rogán Antal vezette elő a témát azzal, hogy a frakciónak nincs mozgástere, amivel – bár a kormányfő nevét nem említette – utalta arra, hogy Orbán Viktor döntése volt “a távközlési adó kiterjesztése”. Már akkor elvetették azt a kezdeti – vélhetően éppen a feszültségek enyhítését célzó – indoklást, hogy a netadóból befolyt pénz a rendvédelmi szervek és az adóellenőrök bérezésére kell, és helyette most már azt mondják, az uniós elvárásoknak megfelelő szélessávú internetszolgáltatás országos lefedettségének kiépítésére költenék az adóbevételt.

Úgy tudni, ha némi finomítás várható is a törvényjavaslatban, azt teljes egészében aligha vonja vissza a Fidesz. Ezt jelzi, hogy a párt Lendvay utcai székházának vasárnapi megtámadását “erőszakos tüntetők vandalizmusaként” jellemezték tegnapi közleményükben is, kiemelve, hogy jelentős – Kocsis Máté szóvivő által korábban tízmilliósra becsült – kárt okoztak. Több hírportált azzal vádoltak, hogy “álszakértői” jelentésekre hivatkozva “gyártottak” hamis híreket arról, hogy néhány ablak és redőny betörése nem érheti el a kétszázezer forintot. Felhívták a portál figyelmét, hogy ilyen “politikailag vezényelt és felhergelt tüntetés” után ne szítsák tovább a hangulatot.

Csakhogy a 444.hu közölte a biztosító helyszíni szemle alapján készített kárlistáját, amely mindössze “két nyílászáróban” fedezett fel nem egészen 145 ezer forintos kárt. (Igaz, a kidöntött kerítésekkel nem foglalkozott a szakértő.) Márpedig ezt a kárbecslést fogadta el tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) is annak a hat fiatalnak az ügyében, akiket vasárnap vettek őrizetbe és a rendőrség az előzetes letartóztatásukat javasolta. Az ügyészség ezt nem fogadta el, noha azzal vádolta meg az aktivistákat, hogy a székháznál történteket közvetítette a televízió, a cselekedeteik ezért “alkalmasak voltak arra, hogy félelmet, megbotránkozást keltsenek”. Emiatt csoportosan elkövetett, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvény helyszínén elkövetett garázdaság vádjával kívánták tárgyaltatni az ügyüket gyorsított eljárásban.

 Ellenzékben könnyelmű volt Orbán
“Nekünk nem egyes személyeket kell elrettentenünk az egyeduralmi törekvésektől, hanem azt az egész politikai szervezetet, amely nem tudja vagy nem akarja megtanulni, hogy az egyeduralom ideje lejárt. Amelyik 16 évvel a rendszerváltás után még mindig abban reménykedik, hogy demokráciának lehet hazudni az egyeduralmat, s azt hiszi, hogy nemcsak a magyarokat, hanem az egész nyugati világot orránál fogva vezetheti. Beigazolódott, hogy a hazug, illegitim és önfejű kormányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással válaszolnak. Az elmúlt 16 év és a nyugati demokráciák példái alapján előre látható volt, hogy sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak várhatók” – írta Orbán Viktor a Magyar Nemzetben. (2006. október 14.)

A több mint 48 órán át fogva tartott tüntetőket bilincsben vezették elő a tárgyalásra. Kettőjüknek is az volt a bűne az ügyészség szerint – a 21 éves Sz. I. Ábel és a 19 éves Z. András egyetemistáknak -, hogy egy harmadik társuknak segítettek egy üres két decis üveget a székház erkélye felé hajítani. B. Gábor pedig az ügyész állítása szerint ittas állapotban felmászott az erkélyére, az ablakok egyikéről lerángatta a redőnyt, az egyik ablakot megrúgta, miközben a társai biztatták. Sz. Zoltán a székházat legalább tízszer megdobta számítógép-alkatrésszel, az egyik ablak betörésével 96 ezer forint kárt okozott, állt a vádiratban. Ám a PKKB hiányolta a székházban okozott kár – vagyis az ügyészség állításainak – igazolását, és mivel a tárgyaláson egyetlen tanú sem jelent meg, gyorsított eljárásról sem lehetett szó. Az egyetlen – a sajtóban futballhuligánként aposztrofált – Sz. Zoltán volt, akinél egy folyamatban lévő más ügye miatt előzetes letartóztatást indítványozott az ügyészség, de a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben, míg a többieket szabadon engedte. A PKKB később rendes eljárást is lefolytat.

A keddi megmozdulás már gyakorlatilag minden elemében békés volt – leszámítva az incidenst az Erzsébet hídról bejelentkezni próbáló, biztonsági őrökkel körülvett Hír Tv stábjára kiáltott “Ne hazudjatok!” felszólításokat -, és legközelebb csak a Fidesz hétfői frakcióülésén kerülhet elő a netadó ügye. A vasárnapi és a keddi tüntetés szervezői jelezték, november 17-én, a zárószavazás várható napján mindenképpen utcára vonulnak, már ha más esemény nem indokol előbbre hozott találkozót. Ma ugyanakkor Szombathelyen mindenképpen tüntetnek a netadó ellen.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy a rendőrség a zárószavazásra időzített demonstráción már közbeléphet, mivel Németh Szilárd kedden – mint a Figyelő beszámolt róla – az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén arra utalt, hogy nincs egészen rendben a gyülekezési jogról szóló törvény. Papp Károly országos rendőrfőkapitányra hivatkozott, aki állítása szerint “egy olyan jogszabályhiátusra” hívta fel a figyelmüket, amely szerint ha a rendező már észleli, hogy “gázos lesz a történet”, esetleg abban közre is működött, de a rendezvény eredetileg tervezett befejezése előtt azt mondja, hogy véget ért a rendezvény, a felelősséget az államra, vagyis a rendőrökre hárítja át. Csakhogy ennek kezelésére sem felhatalmazása, sem megfelelő eszköze nincs a rendőrségnek. Ezt a problémát a fideszes politikus szerint a parlamentnek kell orvosolnia.

 Világszerte téma
Businessinsider: “A 10 legfontosabb dolog éppen a világban” – a hírportál aktuális listáján második helyezett lett Magyarország a kedd esti tüntetéssel. A lap százezerre becsülte a felvonulók létszámát.
 
Die Presse: Nem kizárt, hogy a tervezett új adó okozta felháborodás a kormány politikájának elutasításába csap át, és elsodorja Orbán Viktor kabinetjét.
 
The Wall Street Journal: Magyarországon közfelháborodást váltott ki az internetadó terve, a bírálók azt mondják, a jövő évtől esedékes közteher gátolja az ország gazdasági fejlődését, korlátozza az információhoz jutás lehetőségét, akadályozza a szólásszabadságot.
 
The Washington Post: Magyarország súlyos adót akar bevezetni az internet használata után, fogyasztók, érdekképviseleti csoportok és ellenzéki pártok elutasítják a kormány elképzelését. Visszavetné a világháló használatát és megnövelné a költségeket az üzleti szféra, illetve a magánfogyasztók számára.
 
Reuters: A Magyar Telekom, amely adóssága kézben tartására az idén lemondott az osztalék fizetéséről, azt közölte, hogy a drasztikus új adó veszélyezteti az előirányzott széles sávú fejlesztéseket, ezért a szakma megkérdezése nélkül készült javaslat visszavonására szólított fel.
 
The Financial Times: Magyarország arra készül, hogy a világon elsőként az internet használata alapján vessen ki adót, ami a legújabb példa arra, hogy milyen unortodox gazdaságpolitikát folytat Orbán Viktor, illetve az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Fidesz.