Más irány a településeknek: újra jönnek a szövetkezetek?

Szociális szövetkezet létrehozásában látják a kiutat dél-somogyi falvak a hátrányos helyzetből. A Máltai Szeretetszolgálat segítségét kérték.

 .

Egy asztalhoz ültek a barcsi térség polgármesterei, hogy a Munkaügyi Központtal és a Máltai Szeretetszolgálattal közösen beszéljenek a szociális szövetkezetek létrehozásának lehetőségeiről, kényszeréről, és magáról a jogi forma előnyeiről. A fórum központjába került, hogy a helyi gazdaságfejlesztésben miért jó a szociális szövetkezet, mint gazdasági eszköz. És hogyan nőheti ki magát a már jól működő START munkából a településeken.


– Ez a forma jó lehet arra, hogy a településeinken valami időszerű gazdasági tevékenységet tudjunk úgy végezni, hogy legalább a kezdeti időszakban támogatásokat tudjunk becsatolni ezzel – mondta Németh Nándor a Máltai Szeretetszolgálat elemző-koordinátora. – Úgy tekintünk rá, mint egy induló vállalkozásra, aminek induló tőkére van szüksége, és most olyan irányok körvonalazódnak a hazai és az uniós források elosztásánál is, hogy a szociális szövetkezetek alkalmasak lesznek többféle tevékenység lepályázására, megvalósítására, üzemeltetésére.

A szociális szövetkezet ugyanis jelentős közösségi hatásokkal bírhat, és egy jó eszköz lehet arra, hogy egy kicsit más irányba állítsa egy település gazdálkodását, megtanítson embereket másfajta együttműködésekre.
– Össze kell fogni egy közös célért, és egy közös gazdasági vállalkozást működtetni – teszi hozzá Németh Nándor. – Az elmúlt évtizedekben azonban nem erre szocializálták a vidéken élő népességet, ezért most meg kell tanulni, hogyan kell a termékével például piacra lépni, összefogni a szomszédokkal és a polgármesterrel, a szeretetszolgálattal.

A barcsi fórumon a résztvevők egyetértettek abban, hogy a legtöbb település, más lehetőség híján, a mezőgazdasággal fog foglalkozni.
– A mezőgazdaságnak kiforrott eszközrendszere és hagyománya van: akár földről, zöldségről, gyümölcsről vagy húsról beszélünk – hangsúlyozta a szakember. – A helyi és környékbeli piacot egy-egy polgármester elég jól ismeri, és a vállalkozókkal megvan a kapcsolat
Mindez része a vidéki, falusi megújítási folyamatnak. Ha azonban nem tudunk profitot termelni, nem érdemes belevágni. Németh Nándor tanácsa, hogy a települések akkor hozzanak létre szociális szövetkezetet, ha van üzleti terv a fejükben és papíron is kiszámolva, nyereséges értékekkel. A kérdés, hogy lehet-e legalább kisüzemeket létrehozni úgy, hogy az a hátrányos helyzetű térségekben profitot termeljen.

Ma Magyarországon mintegy 1300 darab szociális gazdaság működik, először még 2007-ben írtak ki ehhez kapcsolódó pályázatot. A kft és egyesület forma tömörítésének alapelvei közé tartozik, hogy amit megtermelünk, azt az alapanyagot nem adjuk el, és a térségből a pénz nem mehet ki. Mindez jó forma arra, hogy legalizáljuk a helyi termékek vásárlását, eladását. A fejlesztési feltételekhez azonban elkötelezett helyi vezető, eszközök, föld, piacképes termék, jó ötletek és jelenlét program is kell. Alapításában minimum hét embernek kell részt vennie, ebből egy karitatív szervezetnek. A Máltai Szeretetszolgálat épp most vesz részt a somogyi Kaposfő, Pálmajor és Táska települések szociális szövetkezetének létrehozásában.  


Mi is az és miért jó?

A szövetkezeti formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A szociális gazdaságot tulajdonképpen a harmadik gazdasági szektornak tekinthetjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában, ezek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik.