Másodfokon is gyanús perek

Egyre inkább kétséges, hogy a kormánynak sikerül a devizahitelesek ügyében minden felelősséget a bankokra hárítani. Az első másodfokú eljárásban, az EvoBank perében a Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, állapítsa meg a devizahiteles törvény több pontjának alkotmányellenességét. A Bankszövetség az elszámolási törvény normakontrollját kéri.

 .

 .

Egyre inkább úgy látszik, súlyos gondok adódhatnak még a devizahiteles törvénnyel és az elszámolási törvény is hasonló sorsra juthat. Hétfőn a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordul az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, amelynek tárgyalását felfüggeszti az Ab eljárásának végéig. Az EvoBank Zrt. fellebbezésében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a devizahiteles törvény alaptörvény-ellenességét, valamint azt is, hogy az nemzetközi szerződésbe is ütközik. A bank szerint az elsőfokú ítélet indoklásában “az alkotmányellenességi aggályok meglétét” a Fővárosi Törvényszék is elismerte.

A másodfokon eljáró tanácsvezető bíró a hétfői tárgyaláson a jogerős végzés szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Ab-től, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles törvény több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Egyebek mellett azt is, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja, vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

 

 Orbán Gábor a devizahitelekről és a bankadóról

A forintosítás kizárólag a lakáscélú és a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelekre vonatkozik majd, a bankadó pedig jövőre nem változik – mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. A Reuters hétfőn kezdődött és csütörtökön záródó kelet-európai beruházási konferenciáján Orbán Gábor azt is elmondta, hogy néhány Magyarországon működő banknak egyenként több százmillió euró tőkeemelést kell végrehajtania a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolási kötelezettségek miatt.
 

 

A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét. Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője a Népszavának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy korábban a devizahiteles ügyekben eljáró bírák közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az alaptörvény kifejezetten tiltja a visszamenőleges jogalkotást és azt, hogy a törvény utólag határozza meg egy szerződés tartalmát. Hogy a többi bíró ezt miért nem látta problémának, arra az ELTE tanszékvezetője sem tudta a választ.

A devizahiteles törvénnyel kapcsolatos döntés egy roppant fontos tesztje ennek az AB-nek, bár szerintem az alaptörvény alapján nagyon nehéz lenne erre a törvényre azt mondani, hogy rendben van – fejtette ki Hack Péter. A nagy kérdés tehát az, hogy az AB az alaptörvény szövegéhez, vagy más szempontokhoz tartja magát, vagyis, hogy a taláros testület a jog, vagy a jelenlegi parlamenti többség védelmét látja-e el. Hack külön is hangsúlyozta, a törvény olyan szerződéseket támad, amelyek megkötésük idején nem voltak jogszabálysértők.

Az AB vagy megsemmisíti a törvénynek azokat a pontjait, amit a bírók aggályosnak tartanak, vagy nem talál semmilyen problémát a devizahiteles törvényben és akkor a felfüggesztett eljárásokat is folytatni kell. Ha az AB “elmeszeli” a devizahiteles törvényt, akkor viszont újra kell kezdeni azokat az ügyeket, amelyekben a törvényszék elmarasztalta a bankokat, hiszen nem alkalmazhatók alkotmányellenes jogszabályok – mondta Hack Péter.

A devizahitelesek ügyét öt éve nem sikerült megoldani, a kormány először magára vállalta a helyzet rendezését, majd átpasszolta a Kúriának, az tovább gurította az Ab-nek, majd visszakerült a “forró krumpli” a kormányhoz, mire a Parlament elfogadott egy sok sebből vérző devizahiteles törvényt, amely egyetlen felelősként a bankokat nevezi meg. Felcsuti Péter bankszakember a Népszavának elmondta, a devizahiteles törvény ügyében úgy tetszik, működik a jogrend, a bírák egyéni meggyőződésük szerint döntöttek és voltak akik elmarasztalták első fokon a bankokat és voltak akik az Ab-hez fordultak.

A testület is idővel meghozza határozatát, ami mindenkire kötelező lesz, ám ha a pénzintézetek elégedetlenek lesznek az ítélettel, nemzetközi bírósághoz is fordulhatnak. Ez azonban már nem halasztó hatályú, tehát a bankoknak számolniuk kell a milliárdos kiadásokkal, de ha a nemzetközi szinten nyernek, akkor a magyar államnak kell fizetni a pénzintézeteknek az ítéletnek megfelelően. A Magyar Bankszövetség is hallatta hangját tegnap: a múlt héten, szerdán elfogadott elszámolási törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnökhöz fordult, kérve, hogy ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A bankszövetség ezt azzal indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott devizahiteles törvénnyel kapcsolatban alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, és a szövetség szerint a két törvény elválaszthatatlan.

A Bankszövetség lapunk kérdésére közölte, egyelőre nem kívánja kommentálni a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntését. A Fidesz nevében Rogán Antal frakcióvezető tiltakozott a Bankszövetség fellépése ellen, mondván “közleményével agresszív módon próbált nyomást gyakorolni a köztársasági elnökre”.