MaSzSz: nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be

A tehetőseknél lényegesen több marad, mint az alacsony keresetűeknél

Nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be a parlamentnek, a dolgozói szegénység felszámolására a kormányzat nem nagyon tett intézkedést – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.

    Hozzátette: a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése azt jelenti, hogy a tehetőseknél lényegesen több marad, mint az alacsony keresetűeknél.

    Lassan a közmunkások országa leszünk, fogalmazott a szakszervezeti vezető, mivel tovább nő a közmunkára fordított összeg, jövőre eléri a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összköltségvetésének 70 százalékát, 340 milliárd forintot. A program 30-40 milliárd forinttal indult – emlékeztetett.

    A MaSzSz még a költségvetési törvény június 23-ig tervezett elfogadása előtt el akarja kezdeni a tárgyalást a kormánnyal a jövő évi bérekről és az adókról. A MaSzSz bérfelzárkóztatási programot javasol, amely a dolgozói szegénység felszámolását célozza. A „4-szer 9” elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér emelést kellene elérni, valamint 9 százalékos szja bevezetését szorgalmazzák az alacsony keresetűek esetében.

    Az elmúlt öt év minimálbér növekedésének egyértelmű nyertese a magyar állam – mondta. 2010 óta a bruttó minimálbér 31 500 forinttal nőtt, azonban ebből a dolgozó csak 8500 forintot kapott kézhez, a többit az állam tette zsebre – fejtette ki.

    Stratégiai cél a bértárgyalásoknál, hogy a minimálbér nettója érje el az egy fős, egy keresős létminimum értékét – szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve: jelenleg mintegy 20 ezer forint különbség van a kettő között, a nettó minimálbér 68 ezer forint, a létminimum 2013-ban 88 ezer forint volt.