Meddig szüneteltethető a nyugdíjfolyósítás?

Az öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani – írja a munkajog.hu.

 

  A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár, az ellátás folyósítása meghatározott ideig szüneteltetésre kerül.

   A kérdés tehát az: meddig tart a szüneteltetés, és mi történik utána?

   A válasz megadásához tekintsük át a kérdés szempontjából érintett ellátásokat.

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – korhatáron innen és túl

Korhatáron túl

   Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

   Más a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén.

   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

   Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

   A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Korhatár alatti személyek

  Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett a kérdésben. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő személyek.

   Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétele miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

Összeghatár

   Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek. Ez a összeg 2015-ben 1.890.000 Ft.

   Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

   Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

   Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §).

   Az ellátás szüneteltetésének „vége” tehát az adott naptári év utolsó napja, december 31.
Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

   A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

   Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

További esetek

   Az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátások mellett folytatott keresőtevékenység ellátás szüneteltetésére gyakorolt hatása eltér a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett folytatott keresőtevékenység esetétől.

Megváltozott munkaképességű személyek – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás

   A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotuk függvényében rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek, mindkét ellátás táppénzszerű ellátásnak minősül. Az ellátás folyósítása melletti kereseti lehetőségek nem azonosak a két juttatás esetén.

Rehabilitációs ellátás

   A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) 7.§ (4) bekezdés a) pontja szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja.

   Itt tehát nem a naptári év végéig, hanem arra az időtartamra történik az ellátás folyósításának szüneteltetése, amíg heti húsz óránál több az érintett személy munkaideje.

Rokkantsági ellátás

   A rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységét az Mmtv. 13.§ (1) bekezdés d) pontja szabályozza.

  A rendelkezés szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
A rokkantsági ellátás esetében tehát – ellentétben a rehabilitációs járadékkal a kereseti lehetőség összeghatárának túllépésével nem az ellátás folyósításának szüneteltetésére, hanem az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Forrás: munkajog.hu