Még csak most jön a feszültség a keveset kereső dolgozók miatt

 Többe kerül a cégeknek a legalacsonyabb béren a foglalkoztatás

A novemberi bérmegállapodás 15 százalékos emelést írt elő a minimálbérnél és 25 százalékost a bérminimumnál. Emellett csökkentek a munkáltatói terhek (a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra), de összességében így is többe kerül a cégeknek a legalacsonyabb béren a foglalkoztatás – írja a 24.hu.

Ezt mutatja az alábbi ábra:

Nem véletlen, hogy már decemberben lehetett arról hallani, hogy beindulhat a vállalkozói “kreativitás”, például úgy, hogy a bérminimumos dolgozókat átminősítik minimálbéressé, hogy ne kelljen olyan sokat emelni a bérükön.

Arra voltunk kíváncsiak, hol, mennyire jellemző a trükközés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) bérpolitikai szakértőjét kérdeztük, aki egyben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Sáling József hangsúlyozta, abban nincs változás, hogy kinek kell megadni a bérminimumot – ezt a gazdasági tárca rendelete szabályozza.

Nem számítottak ekkora emelésre

A MASzSz megvizsgálta, mi történt január óta – külön gyűjtötték a kereskedelmi és az ipari tapasztalatokat. A szakszervezet szerint az emelés egy kicsit későn jött – ezzel Sáling arra célzott, hogy már rég (nyáron) elfogadták a költségvetést, amiben még 5 százalékos béremelés szerepelt, és az adótörvényt, amiben nem szerepelt a szociális hozzájárulási adó, azaz a szocho csökkentése, amikor november végén megszületett a bérmegállapodás. Ezek alapján a cégek arra számítottak, hogy nem lesz jelentősebb minimálbér- és bérminimum-emelés.

Vannak szektorok, amelyekben az idei jelentős emelés zavart okozott, ilyen például a könnyűipar, ahol előre ki kell ajánlani az árakat.

A szakszervezet szerint bár vannak jó és rossz példák is, összességében úgy tapasztalták: tömegesen nem trükköztek a cégek, nem akarták kijátszani a béremelést.Sáling rögtön hozzátette, cégekről beszél, nem a mikrovállalkozásokról, nem az ő túlélésükről, mert az egy külön kör, egészen más tapasztalatokkal.

Leginkább a részmunkaidővel trükköznek, illetve azzal, hogy 100 százalékos teljesítményhez kötik a bérminimumot – utóbbi főként a könnyűiparra jellemző.

Inkább megadják a bérminimumot, hogy kapjanak embert

A cégeknél nagyjából 1,1 millió embert érint a béremelés, közülük 20-25 százalék a minimálbéres, a többiek a szakmunkás bérminimumban érdekeltek. A szakszervezet nem tapasztalt tömegesen olyat, hogy valakit bejelentenek minimálbérre, aztán mellé, zsebbe adnak még valamit a dolgozónak. De azért ez is előfordul néhány helyen. Az általános tapasztalat viszont az, hogy

a kereskedelemben még olyan szakmákban is megadták a bérminimumot, ahol az nem is kötelező, például a pénztárosoknál.Persze nem véletlenül: másként nem kapnak embert a pozícióra.

A cafeteriát sem szabták még át

Az sem igazolódott be, hogy a cafeteriát csökkentik a cégek. Átlagosan 100-120 ezer forint volt eddig a keret, és ehhez sem igen nyúltak. Egyes helyeken az Erzsébet-utalványt cserélték le készpénzre, de a legtöbb cégnél érintetlenül hagyták az összeget és annak összetételét is.

Ami változás a szakszervezetek tapasztalata szerint, hogy a cégek külön kezelik a béremelés szempontjából a fizikai és a szellemi dolgozókat (az utóbbiak nyilvánvalóan többet keresnek, mint a legkisebb bérűek).A szellemi dolgozóknál azt tartották szem előtt, hogy legalább 5 százalékos emelést kapjon mindenki, ami egyben azt is jelenti, hogy ennél több nemigen jellemző.Azért ötszázalékos volt az emelés, mert ennyivel csökkent a szociális hozzájárulási adó.

Van, ahol már 40 százalék a részmunkaidő aránya

Ugyanakkor azoknál a cégeknél, amelyek gyenge lábakon állnak, a magasabb bérköltség jó eséllyel problémákat fog okozni.

Náluk előfordult, hogy részmunkaidővel vagy teljesítménymutató beiktatásával próbáltak kibújni a teljes emelés alól, illetve az államhoz fordultak kompenzációért (eddig sikertelenül). Esetleg megszüntették a cafeteriát, vagy nem emelték meg a kilométerpénzt.Van olyan cég, ahol hivatalosan már 40 százalékos a részmunkaerő aránya, de a nagyobb cégeknél ez nem jellemző (hiszen továbbra is létszámhiány van). A szakszervezet egyébként arra számít, hogy a béremelés miatt lassul az egyébként igen nagy arányú fluktuáció, ami megtakarítást jelenthet a cégeknél.

25 százalékot vártak, szinte semmit sem kaptak

Tudunk azonban olyan cégről is, ahol a tavaly kishíján bérminimumot kereső dolgozók idén már csak a minimálbért kapták meg. Vagyis alig emeltek a bérükön, miközben ők 25 százalékos gyarapodásra számítottak.

Ezért rákérdeztünk, mi a helyzet azokkal, akik tavaly a minimálbér és a bérminimum között kerestek. A helyzet az, hogy ők nem reklamálhatnak, ha nem kaptak se 15, se 25 százalékos béremelést. A megemelt minimálbér azonban nekik is mindenképpen jár. Sáling József szerint ezeknél a dolgozóknál azt érdemes megnézni, hogy biztosan nem jár-e nekik a bérminimum – ebben tud segíteni a szakszervezet, a munkaszerződés alapján.

161 ezer felett lassan elolvad a 25 százalék

Az igazi, az emberek 40-50 százalékát is érintő kérdés az volt, hogy mekkora béremelés lehet bruttó 161 ezer forint felett (nagyjából 300 ezer forintig). Végül a szakszervezetek abban maradtak, hogy ebben a kategóriában 32 ezer forint körüli emelést kérnek minden cégnél (azért ennyit, mert tavaly 129 ezer forint volt a bérminimum, most 161 ezer, a kettő különbsége 32 ezer forint).

Ez nem 25 százalékos emelés, amire sokan számítottak, hanem kevesebb, és minél közelebb van a bér a 300 ezer forinthoz, annál jobban elmarad az emelés a remélt 25 százaléktól. De mégiscsak érezhető, és nem megy szét nagyon a bértábla. Úgy tűnik, a javaslat nagyjából működik is, amit eredménynek tekint a MASzSz.

Probléma azoknál a cégeknél volt, ahol nincs minimálbéres, illetve bérminimumos dolgozó (ilyen például az Audi), ezeknél volt a legnehezebb megegyezni a béremelésről. A cégek keveset ajánlottak a szakszervezetek szerint (többnyire 5 százalékot), emiatt számos helyen még most sincs egyezség.

A közszférában pedig még mindig nincsenek általános érdemi béremelések, bértárgyalások, csak egy-egy szakmában (a közlekedési dolgozóknál és a postásoknál – durván 30 százalék három év alatt).

Pár hónapot mindenki kivár

Tavaly a munkaerő-piaci helyzet eléggé megváltozott, sokan elvándoroltak, rengetegen cserélgetik a munkahelyüket. Ezért aztán a cégek kénytelenek voltak egyes helyeken 10-15 százaléknál is nagyobb emelést adni. Idén viszont sok helyen azt játszották meg, hogy a tavaly meglévő pótlékok jelentős részét beépítették a bérbe.

Eddig azonban a cégek nem hoztak szigorú intézkedéseket, kivárnak, hogy sikerül-e a fogyasztás és a forgalom növekedésével kitermelni a béremelés költségét – mondta Sáling. Amire megvan az esély. A cégek többsége azt válaszolta, vár egy negyedévet, és újra megvizsgálja, kell-e intézkednie.

Azaz a második negyedévben döntik majd el, hozzányúlnak-e a munkaidőhöz, lesz-e boltbezárás, elbocsátás, csökkentik-e a munkaidőt (például a vasárnapi munka beszüntetésével), újabb pótlékokat szüntetnek meg, esetleg olcsó külföldi, mondjuk ukrán munkásokat vesznek fel. Szóval az igazi feszültség még csak ezután várható.

Jövőre még nehezebb lehet

A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy szükség van a Varga Mihály által is beígért sűrített munkaügyi ellenőrzésekre, főleg a kisvállalkozóknál. És azt is meg kellene vizsgálni, hol lehet szükség munkahelymegtartó intézkedésekre. Ezen kívül továbbra is azt szeretnék, hogy legyen újra többkulcsos személyi jövedelemadó.

A jövő évvel kapcsolatban úgy vélik, az lehet a legnagyobb gond, hogy már egyáltalán nem lesz olyan tartalékuk a cégeknek, amit a béremelésbe beforgathatnának. Ezek nagy részét ugyanis elnyelte az idei emelés. És ha nincs tartalék, akkor kérdés, hogy miből lesz fedezet a jövő évre már fixált kötelező (8, illetve 12 százalékos) minimálbér- és bárminimum-emelésre, nem is beszélve a többi bérkategóriáról, ahol szintén kell majd valamennyivel emelni – tette hozzá Sáling.

Ha trükköznek, perelni kell

Visszatérve a trükközésre, a szakszervezetnek is volt már olyan pere, amelyben az derült ki, hogy a munkáltató változtatott a besoroláson, így bérminimum helyett már csak minimálbért fizetett. Mint Sáling mondta, egy 2010-es rendelet az irányadó, de nem mindig egyértelmű a besorolás, ezért vannak viták. Főleg akkor, ha egy dolgozónak több munkaköre van, ilyenkor fordul elő leginkább az ügyeskedés.
A kisvállalkozóknál inkább jellemző, hogy bejelentik a dolgozót minimálbérre, és mellette zsebbe fizetnek, vagy hogy megadják ugyan az emelést, de mellé hallgatólagosan elvárják a túlórát fizetség nélkül, vagy a hétvégi munkát pótlék nélkül, és úgy, hogy nincs is benne a munkaszerződésben.Ezek a tendenciák még fokozódtak is, egyre jellemzőbb, hogy a létszámhiányt úgy oldják meg, hogy a kevesebb embernek többet kell dolgoznia – tudtuk meg.

A bérminimumhoz két feltételnek kell teljesülnie

Az NGM-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult.

A garantált bérminimum megfizetése két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező. Az egyik, hogy a munkakör, amelyben a munkavállaló foglalkoztatva van, középfokú végzettséghez, középfokú szakképzettséghez legyen kötve, a másik feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen a végzettséggel. A középfokú szakképzettség fogalmát és az egyes szakképesítések szintjét az OKJ rendelet 1. mellékletének jelmagyarázata határozza meg.

Mivel a garantált bérminimum megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyik alapfeltétele, hogy a munkakör középfokú végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez legyen kötve, amennyiben az középfokú végzettséggel és anélkül is betölthető, a garantált bérminimum megfizetése a munkavállaló végzettségétől függetlenül nem kötelező – írta az NGM megkeresésünkre.

Forrás: 24.hu