Meg kell szüntetni a munkavállalók kiszolgáltatottságát

 Május 1.

Meg kell szüntetni a munkavállalók kiszolgáltatottságát 2018-tól, rendezni kell a sztrájktörvényt, általánossá kell tenni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, vissza kell állítani a szakszervezeti jogokat, valamint a minimálbér emelése mellett általános béremelésre is szükség van – mondták ellenzéki pártok képviselői egy politikai vitafórumon hétfőn, a budapesti Városligetben. 

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) által szervezett fórumon, minden felszólaló egyetértett abban is, hogy módosítani kell a munka törvénykönyvét, valamint, hogy mindezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében 2018-ban kormányváltásra van szükség.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke úgy vélte, hogy a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért új munka törvénykönyvre van szükség, mert a jelenlegi a hatalom oldaláról vizsgálja a döntéseket és nem a munkavállalók oldaláról. A szocialista párt elnöke kulcskérdésnek nevezte a sztrájk jog és az Országos Érdekegyeztető Tanács érdemi visszaállítását, valamint a szakszervezeti tisztviselők védelmét.

Ander Balázs, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a Jobbiknak sikerül kormányra kerülnie 2018-ban akkor szakít a jelenlegi kormányzat filozófiájával. Ezáltal először a társadalmi tőkébe – egészségügy, oktatás – fektet és ez generál majd egy olyan hasznot, ami elhozza az általános gyarapodást – vélekedett. A jelenlegi munka törvénykönyvéről úgy fogalmazott, hogy “azt a kukába kellene hajítani, mert az egyértelműen a nagytőke pártjára állt”.

Schmuck Erzsébet, az LMP parlamenti frakcióvezető-helyettese felidézte az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülését, amelyen visszavonták a munka törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot. A politikus szerint mindez a szakszervezetek tiltakozásának köszönhető. A megoldandó problémák közül fontosnak neveztem, hogy biztonságos, kiszámítható munkahelyek legyenek, a munkavállalók ne “éhbérért” dolgozzanak, valamint szerinte a közszféra bérét is rendezni kell. Az LMP-s képviselő hangsúlyozta: erős szakszervezetek és erős ellenzéki pártok nélkül nem lesz esély a kormányváltásra.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy a kormányváltást követően a sztrájk jogot, mint alapjogot kell az új alkotmányban majd rögzíteni. Szerinte egy olyan 5-8 éves átfogó megállapodást kell kötni a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak, amelyben kimondják, hogy általánosan az infláció felett 4-6 százalékkal folyamatosan emelik a béreket. Ezen felül további 4 területet – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra, bölcsődei szolgáltatások – nevezett meg kivételként, mert – mint mondta – ezeken a területeken 15 százalékos béremelést lát szükségesnek évente.

Karácsony Gergely, Párbeszéd társelnöke és miniszterelnök-jelöltje a sztrájktörvény megváltoztatását azzal magyarázta, hogy a kormány tudja, a munkavállalók közös fellépése lehet számára a legnagyobb fenyegetés. Ha 2018-ban kormányváltás lesz, akkor egyfajta megállapodást kell kötni arról, hogy Magyarország hosszú távon hogyan akar fejlődni – fogalmazott.

Juhász Péter, Együtt elnöke szerint a többkulcsos adórendszer bevezetése a bérből és fizetésből élők érdeke. A megoldandó feladatok közül kiemelte: vissza kell állítani a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek jogosultságait, valamint a szakszervezeti képviselők jogi védelmét. Emellett fontosnak nevezte a sztrájk lehetőségének biztosítását.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője is az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesülését, a sztrájktörvény rendezését és a munkavállalók kiszolgáltatottságának megszüntetését hangoztatta.