Még mondják, hogy a sajtó nem fontos – diplomáciai botrány az Orbán interjú miatt

Diplomáciai botrány keveredett Orbán Viktor múlt hét végi, a bajor miniszterelnökkel közösen készített párhuzamos interjújából, amely az előzetes megállapodás ellenére nem jelent meg a Welt am Sonntag című lapban.

 .

 .

 .

Miniszterelnöki Sajtóiroda: megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt a Welt am Sonntag részéről
Dúl a háború Orbán Viktor legutóbbi sajtószereplésével kapcsolatban. Az ügy előzménye, hogy a Die Welt című német konzervatív lap vasárnapi kiadása, a Welt am Sonntag november 6-án készített párhuzamos interjút Münchenben Orbán Viktor magyar és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel Egy magyar, egy bajor – semmi vita címmel. A beszélgetés – a szerkesztőség által leírt, átküldött – szövegét mindkét fél áttekintette és jóváhagyta.

Havasi Bertalan, a sajtóiroda vezetője az MTI-nek vasárnap küldött közleményében kifejtette: másnap a Welt szerkesztősége a magyar nagykövetségen keresztül felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy még három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút. Havasi Bertalan hozzátette: a szerkesztőség szerint a magyar miniszterelnök “túl jól szerepelt” – ez Havasi közleménye szerint szó szerint elhangzott részükről.

A megválaszolatlan kérdések

A tájékoztatás szerint a három kérdés az volt, hogy miért üt meg Orbán Viktor és pártja antieurópai hangokat, miért törekszik ma egy tekintélyelvű/autoriter demokráciára, amelyben nehéz dolguk van a kritikusoknak és az eltérő véleményeknek, és miért bocsátották el Magyarországon kellemetlen újságírók százait, és hoztak létre egy hatalmas médiafelügyeletet.

 Egy online hírportálon és egy nyomtatott lapban megjelenő interjú között számtalan különbség lehet – rendszerint a print lapban továbbszerkesztett, tömörített változata jelenik meg az online cikkeknek – a korlátozott hely okán. Egy-egy szerkesztőség azon joga, hogy előre fixált interjút megjelentet-e természetesen nem vitatható, hiszen nem fizetett, pr-interjúról volt szó. Így elvben tartalmi kifogások is felmerülhetnek egy-egy cikkel kapcsolatban, bár az kétségtelen, hogy miniszterelnöki interjú esetében ez azért ritka. Ami pedig a további kérdések feltételét illeti: mindennapos gyakorlat, hogy a betekintésre átküldött szöveget az interjúadó pontosítja módosítja – sok esetben olyan tényeket is beleszőve, ami az interjú során nem hangzott el, ám a válaszhoz hozzátartozik. Ilyen esetben a két fél egyeztetésén múlik, hogy az adott válasz kiegészítése bekerül-e a végleges változatba. Ugyanígy van lehetőség utólagos, később felmerült kérdés feltételére, erről ugyanakkor a válaszadó dönthet, hogy választ ad-e.

 

“Bár a kérdéseknek álcázott hamis vádaskodások könnyedén cáfolhatók lettek volna, a Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen” – olvasható a Miniszterelnökség közleményben. Havasi Bertalan szerint mivel eleve párhuzamos interjúról volt szó s az interjú már lezajlott, ahol nem tették fel ezt a három kérdést, tehát az interjú utólagos meghamisításával lehetett volna csak eleget tenni a német szerkesztőség példátlan eljárásának. Az interjú utólagos megváltoztatásához pedig sem a bajor, sem a magyar kormányfő nem járult hozzá – közölte.
Kizárólag emiatt a megalázó, szakmaiatlan, etikátlan szerkesztőségi magatartás miatt történtek egyeztetések november 7-én és 8-án a bajor partnerekkel és az érintett sajtószervezetekkel, aminek eredményeként legalább online felületen megjelenhetett a közös magyar-bajor miniszterelnöki interjú – zárta kommünikéjét a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

“Orbán haragja”

A hvg.hu vasárnap reggel megjelent cikkében – idézve a bajor regionális lap, az Oberbayerisches Volksblatt online kiadását – az olvasható: a közös interjú a Welt Online-on jelent meg, de az volt beígérve, hogy a lap vasárnapi magazinja, a Welt am Sonntag is lehozza. Ez azonban elmaradt. Christian Deutschländer a cikk írója szerint az elmaradt megjelenésnek komoly diplomáciai utóélete lett: a magyar kormány képviselői a német CSU-ból származó források szerint cenzúrát és diplomáciai következményeket emlegettek. A felháborodás elérte Edmund Stoibert, a CSU tiszteletbeli elnökét, volt bajor tartományi miniszterelnököt, aki az ügy miatt felhívta Mathias Döpfnert, a Die Weltet kiadó Axel Springer fejét, akit tájékoztatott “Orbán dühéről” – írta a hvg.hu.

Áttörést remélt a kormány

Az hazai online hírportál szerint a magyar diplomácia felháborodása annak köszönhető, mert a korményzat nagy jelentőséget tulajdonított az interjúnak, amelyet itthon szépen idéztek is – egyrészt azért, mert igen barátságos hangvételű volt, másrészt a miniszterelnök régóta először tett hitet az európai értékek mellett és mondott bírálatot az orosz törekvések kapcsán. Az, hogy lejátszott dologról lehetett szó, azt bizonyítja a hvg.hu szerint az, hogy  – bár erre Magyarországon senki nem figyelt fel -, a Kisalfold.hu-n november 9-én az interjú lapszemléje is azzal a mondattal indított, hogy a „lap Welt am Sonntag című vasárnapi kiadásában is megjelenő interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között “meglepő” azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen.” Márpedig aznap a WaS nem közölt Orbán-Seehofer-interjút.