Megdöbbentő reakciók a nagy munkahelyteremtő magyarországi cégektől

 Az oktatási rendszer megreformálását szeretnék

Soha nem látott szintre nőtt a hazai munkaerőhiány 2016-ban, ennek ellenére a külföldiek beruházási kedve töretlennek tűnik: a multik továbbra is rendszeresen jelentenek be százas nagyságrendben új munkahelyeket ígérő beruházásokat – jelentős részük ezzel kormányzati támogatáshoz is juthat. A Napi.hu a tervek kapcsán megkérdezte azokat a cégeket, amelyek a közelmúltban a legtöbb új állást kínálták Magyarország számára, de beruházásaik még nem valósultak meg.

Bár az unió egészét tekintve is trendszerűen növekszik a munkaerőhiány, a kelet-közép-európai régiót különösen sújtja a probléma, hazánk pedig immár az EU egészét tekintve rekordernek számít e tekintetben – derül ki az ING Bank munkaerőhiány-indexéből (LSI), amely az Eurostat kérdőíves felmérésén alapul.

 Az ING szerint már 2016 első felében történelmi szintre növekedett a probléma, amely a tavalyi utolsó negyedében tovább súlyosbodott. Elsősorban a feldolgozóipari vállalatok panaszkodnak: legutóbb már 75 százalékuk jelezte, hogy gondot okoz számukra a munkaerő felvétele, emiatt nem tudják bővíteni kapacitásaikat. Eközben a 2008-as válságot megelőzően 40 százalékuk számolt be erről, a válság mélypontján pedig 10 százaléknál kevesebb részük.

Szintén a (szakképzett) munkaerő hiányát jelölték meg a termelést legsúlyosabban akadályozó tényezőként a Kopint-Tárki 2016-os felmérésében a céges válaszadók. A nyilatkozók 50-60 százaléka számára ez volt a legfőbb panasz, amely az 1987 óta készített éves felméréseket nézve példátlan eredmény.

Íme, egy szemléletes ábra a folyamatról:

Csak találgatni lehet

A helyzet tükrében megkérdeztük azokat a – javarészt feldolgozóipari –  cégeket, amelyek a legtöbb munkahely megteremtését ígérték 2015/16 során. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a beruházási döntést megelőzően miként mérlegelték a magyarországi dolgozóhiányt, illetve, hogy számítanak-e fennakadásra a megfelelő munkaerő hiánya miatt.

A Mercedes-Benz Hungary Kft., közel 500 milliárd forintnyi beruházással új járműgyárat tervez létrehozni  2020-ig Kecskeméten – ezzel 2500 új munkahelyet teremtene. A beruházáshoz a magyar kormány 12,9 milliárd forintos támogatást ajánlott fel.

A társaság, a Napi.hu megkeresésére közel egy hónapnyi várakozást követően sem nyilatkozott, de kilátásba helyezték, hogy egyszer talán válaszolnak.

Bár az Apollo Tyres Hungary Kft. gyöngyöshalászi gyára az idei év első felében kezdi meg a termelést. Az új gumigyár 146 milliárd forintos befektetéssel épül, amelyhez a magyar kormány 16 milliárd forintnyi támogatással járul hozzá. A beruházás 975 új munkahelyet teremt.

„A munkaerőhiányra vonatkozó kérdés az Apollo Tyres szempontjából nem releváns” – válaszolta a cég szűkszavúan lapunknak.

Az Autoliv Kft., 11 milliárd forintos beruházással új gyártócsarnok felépítését tervezi 2018-ig Sopronkövesden. Ezzel 700 embernek adna új munkát. Az egyebek közt biztonsági-öveket gyártó svéd cég bővítését a magyar kormány 1,5 milliárd forinttal támogatja.

A társaság többszöri megkeresés után sem adott választ a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésekre.

A BorgWarner Oroszlányban 15,5 milliárd forintos gyárberuházást hajt végre, amivel 600 új munkahelyet teremt 2018-ig. Az amerikai járműipari alkatrészgyártó fejlesztéshez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad.

A társaság, a Napi.hu kérdéseire több ígéretet követően sem adott választ.

A duális szakképzésben hisznek

A magyarországi Bosch-csoport összesen 19 milliárd forintos beruházást valósít meg a hatvani gyárában 2018-tól – egyebek közt megépítik regionális logisztikai központjukat – ezzel 601 új munkahelyet hoznak létre. A fejlesztésekhez a magyar kormány 4,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.

„Érezhető, hogy a munkaerő-piaci helyzet változik, az utóbbi évekhez képest kicsit nehezebb szakképzett munkaerőt találni, a Bosch esetében ez főleg a technikus és a mérnöki pozíciókra igaz. Fennakadást azonban nem okoz, csupán a megváltozott körülményiekhez alkalmazkodva, a munkaerő keresésén is változtatnunk kellett” – írta válaszában Somogyi András, a csoport HR igazgatója.

A Bosch szakembere szerint különösebb felkészülést a logisztikai központ munkavállalóinak felvétele nem igényel. A képzés területén a központ esetében kiemelték a Bosch gyakorlatorientált duális képzését, mely középiskolai és felsőoktatási szinten is jelen van a hatvani régióban. Ezen felül a Bosch közösségi felsőoktatási képzési központot is támogat Hatvanban, amelynek célja, hogy segítse a továbbtanulni kívánó dolgozókat és nem utolsó sorban elejét vegye a munkaerőpiacon tapasztalható mérnökhiánynak – hívta fel a figyelmet.

Arra a kérdésre, hogy külföldről érkező dolgozókat is alkalmazásában is gondolkodnak-e, így reagált: „a Boschnál hagyománya van annak, hogy egy országon, vagy akár egy telephelyen belül is számos országból, sokféle nemzetiségű szakember dolgozik együtt. Ez a sokféleség a cégcsoport egyik erőssége és értéke is”.

Van, aki nyíltabban beszél

A Schaeffler- csoporthoz tartozó FAG Magyarország Ipari Kft., több mint 25 milliárd forintos bővítést hajt végre debreceni üzemében, amellyel 510 új munkahelyet hozna létre 2017 végéig. Az autóipari alkatrészeket gyártó cég fejlesztését a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja.

„Mérnöki vonalon nem szembesültünk munkaerőhiánnyal, ugyanis a Debreceni Egyetemről megfelelő számú mérnök áll rendelkezésünkre. A folyamatos utánpótlás biztosítása érdekében ösztöndíj rendszert működtetünk, valamint a duális képzés keretein belül is kapcsolatban vagyunk egyetemekkel” – írta a cég válaszában.

A FAG szerint a szakmunkás vonal esetében már árnyaltabb a kép. „A szakképző intézményekkel kialakított együttműködésünknek és a vállalatunknál működő tanműhelynek köszönhetően eddig ki tudtuk elégíteni a munkaerőigényünket. Nagyon fontos megemlíteni még a városvezetést, amely szakképzési és felsőoktatási témában egyaránt partner, és figyelik a gazdasági szereplők igényeit”.

Ugyanakkor jelentősen megkönnyítené a helyzetünket, ha az oktatási rendszert megreformálnák, és nem nekünk kellene képeznünk a diákokat. A cél az lenne, hogy viszonylag „kész” diákokat kapjunk, akiket rövid idő alatt be tudunk tanítani! – válaszolta a FAG.

A társaság elsősorban toborzási-kiválasztási rendszere megerősítésével készül a munkaerő-felvételre. A FAG üzemében jelenleg is vannak csekély számban olyan kollégáink akik nem Magyarországon születtek, de jelenleg még nem tartják szükségesnek, hogy külföldről toborozzanak új munkatársakat.

„Természetesen az élőmunka költségei döntőek egy beruházásnál, de a magyar munkatársak kreativitása, produktivitása jóval magasabb mint tőlünk nyugatra, és ez nagyon sokat jelent” – hangzott el egy ritkán hallott érv a társaságtól.

A Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. több mint 30 milliárd forintos beruházással a 2018-tól új járműipari üzemet épít Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. A magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a német konszernt.

„A megfelelő munkaerő megtalálása és képzése összetett feladat, de mindig sikerrel meg tudtuk oldani az ezzel kapcsolatos feladatokat, nem számolunk fennakadással” – válaszolták.

A társaság szerint beruházási szempontból a különféle előnyök összessége a meghatározó, de például Magyarország központi fekvése Európában, a jó közlekedési infrastruktúra valamint Magyarország nemzetközi autóiparban betöltött szerepe is fontos érv volt a beruházás mellett.

A Thyssenkrupp várja a külföldről érkező munkavállalókat is, feltéve ha a magyar munkaerőpiacon szükséges dokumentumokkal rendelkeznek.

Egy cég, amely nagyon bízik Magyarországban

A GE Hungary Digital 2017 végére 8 milliárd forintos beruházással Budapesten hozta létre a hat digitális fejlesztési központjának egyikét, Európában az egyedülit. Az új központban 400 új informatikai munkahely jön létre. A kormányzati támogatások összegét nem közölték.

„Az országban nagy számban állnak rendelkezésre a magas szintű informatikai szaktudással rendelkező, kiváló digitális szakemberek, akik költséghatékonyan foglalkoztathatók. A megfelelő színvonalú munkaerő megtalálása jelenleg nem jelent problémát számunkra” – írta lapunknak John Ford, a GE Magyarországi digitális fejlesztési központjának igazgatója.

Szerinte a szakemberhiány sokkal kevésbé súlyos Magyarországon, mint például az Egyesült Királyságban, ahol 750 ezer informatikai állás betöltetlen, míg a magyarországi „hivatalos” adat csak 22 500. Tekintve, hogy Nagy-Britannia lakossága legalább a hétszerese Magyarországénak, arányaiban a probléma legalább ötször olyan súlyos ott, mint Magyarországon.

A GE Digitalnél vannak olyan munkatársaink, akik Nyugat-Európából, Közép-Kelet-Európából, Oroszországból és Ukrajnából, valamint távolabbi tájakról – így Dél-Amerikából, Indiából – érkeztek a csoporthoz dolgozni.

Én személy szerint több áttelepült amerikait és külföldön – Németországban, az Egyesült Királyságban – dolgozó magyart szeretnék idecsábítani – mindkét lehetőség megvalósítására dolgoztunk ki stratégiát. Továbbá tervezzük, hogy saját utánpótlás-bázist neveljünk ki – árulta el Ford.

Az igazgató szerint a beruházás szempontjából fontos előny, hogy a GE már egyébként is erős jelenléttel rendelkezett hazánkban – hiszen 12 gyára működik az országban -, így adott volt, hogy az itteni fejlesztők, az it-megoldásokat közösen, a majdani felhasználókkal szoros fizikai közelségben fejleszthetik ki, ami felgyorsítja a visszajelzési folyamatot és jobb eredményre vezet. Emellett a GE európai globális üzleti szolgáltató központját is Budapesten nyitotta meg, ami azt jelenti, hogy a digitális fejlesztő központ ugyanabban az épületkomplexumban, található.

Forrás: napi.hu