Mégis hogy lehet, hogy Magyarországon 3 millió ember tartja el a másik 7 milliót is?

2015-ben a foglalkoztatottak 22 százaléka dolgozott az államnak

Magyarországon túl sokan dolgoznak az állami szférában, amin a versenyképességünk javítása érdekében sokat kellene faragni. Még a kormány is elismeri ezt, ám egyelőre nem igazán csökken a létszám – írja a Portfolio.

 2015-ben a foglalkoztatottak 22 százaléka dolgozott az államnak Magyarországon, amivel az OECD országok között a hatodikak vagyunk. Csak olyan országokban dolgoznak többen az államnak, mint Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország – vagyis lényegében csak a skandináv jóléti államokban. Az északi modellnek pedig éppen az a jellegzetessége, hogy az átlagosnál jóval több adót szed be az állam, viszont cserébe a megszokottnál jóval több pénzt is oszt vissza a gazdaságba, főleg úgy, hogy bőkezű társadalombiztosítási rendszert és nagyon erős szociális hálót tart fenn ebből. A skandináv országokban tehát az állami szerepvállalás erősebb, mint máshol, így indokolt, hogy nagyobb az államapparátus.

Magyarországon 2010 óta sok minden megváltozott, a közigazgatást, az állami feladatok ellátását szinte teljesen átszervezték és felpörgették a közfoglalkoztatást, amely intézkedések a közszférában dolgozók létszámára is hatással voltak. Azt azonban nehéz lekövetni, hogy a létszámváltozás mikor volt technikai, illetve mikor “valós”.

A közszférában dolgozók számát a tömeges közfoglalkoztatás beindítása például biztos, hogy ténylegesen megdobta, hiszen a közmunkások jellemzően a korábbi tartós munkanélküliekből, illetve a korábban az állami ellátásokból élő inaktívak köréből kerültek ki. Igaz, pár éve arról is lehetett hallani, hogy sok közalkalmazottat rúgtak ki azért, hogy utána közfoglalkoztatottként, kevesebb bérért vegyék vissza őket, ám erről nincs statisztika.

Összességében a közszférában (a központi költségvetésnél és az önkormányzatoknál) dolgozók száma 2009 és 2017 között 90 ezer fővel emelkedett. Ha a közmunkásokat nem vesszük figyelembe, akkor elvileg 40 ezer fővel csökkent a közszféra létszáma 2009 óta, ám hogy ez technikai, vagy valós csökkenés, azt nehéz lenne megállapítani. A közmunkások száma mindenesetre 2009 óta 130 ezer fővel nőtt.

A tavaly meghirdetett bürokráciacsökkentésről megállapíthatjuk, hogy annak létszámra gyakorolt hatásai nem látszanak, sőt a közmunkások nélküli közszféra létszáma idén (662 ezer fő) még valamivel magasabb is, mint tavaly volt (653 ezer).

A központi közigazgatás látványosan felduzzadt

A szűken vett általános központi közigazgatás létszáma 2010 óta közel másfélszeresére nőtt. Ide olyan központi költségvetési szervek tartoznak 2017-ben, mint

  • a minisztériumok (kivéve Honvédelmi Minisztérium)
  • a megyei kormányhivatalok
  • államhatalmi szervek (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Egyenlő Bánásmód Hatóság,Közbeszerzési Hatóság, Köztársasági Elnöki Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság, Nemzeti Választási Iroda, Országgyűlés Hivatala)
  • pénzügyi igazgatási szervek (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyar Államkincstár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Szerencsejáték Felügyelet)
  • és néhány egyéb szervezet (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Központi Statisztikai Hivatal egy része, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia egy része, Nemzeti Befektetési Ügynökség, Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal).

Ezeknél a központi közigazgatási szerveknél idén 80 ezren dolgoznak, ami 25 ezer fővel magasabb, mint 2010-ben volt. Jóindulattal azt is elmondhatjuk, hogy 2011 óta érdemben nem nőtt a létszám. (A 2012-es kiugró érték valószínűleg technikai, vagyis valamilyen átmeneti átszervezésből ered.)

Összességében tehát bürokráciacsökkentés ide vagy oda, egyelőre nem látszik, hogy fogyott volna az állam, sőt. (Főleg) a közmunka miatt egyértelműen megduzzadt a közszférában foglalkoztatottak létszáma 2010 óta, de a központi közigazgatás, azaz részben a minisztériumok is látványosan meghíztak, és tavalyhoz képest is inkább növekedésről, mint létszámcsökkenésről beszélhetünk.

Durván azt mondhatjuk, hogy Magyarországon jelenleg 3 millió ember “tartja el” a másik 7 milliót, akiből 1 millió az államot működteti, amely foglalkoztatási szerkezet hosszú távon nem igazán lesz fenntartható.

Forrás: Portfolio