Mégis kellenek a bevándorlók – tízezreket hívnának Magyarországra

A hazai munkaerőpiacon lévők létszáma éves szinten 40-50 ezer fővel fogyatkozik

Elkerülhetetlenné vált, hogy Magyarország a határon túlról pótolja a munkaerőhiányt, emellett a jövőben kiemelt szerepet kell szánni a munkapiacon a roma népességnek – érvelnek a legnagyobb hazai munkaadói szövetségnél. A szakszervezetek szerint viszont ezzel a munkáltatók célja, hogy elodázzák a komoly béremelést, amely az egyetlen valóban hatásos fegyver lehetne az ország kiürülése ellen – írja a napi.hu.

Munkaerőhiány kezelését célzó javaslatcsomaggal állt elő nemrég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a dokumentum kapcsán pedig már kormányoldalról is azt nyilatkozták, hogy több pontjával egyetértenek.

Az alapprobléma lényegében demográfiai meghatározottságú – érvelt lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, így a javaslatban is megfogalmazódik, hogy a korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők. A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető.

A külhoni munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket. Rolek becslései szerint a hazai munkaerőpiacon lévők létszáma éves szinten 40-50 ezer fővel fogyatkozik. Ez az ütem pedig a következő években-évtizedekben is folyamatos lehet és szerinte akkor is fennállna, ha senki nem távozna külföldre.

A szervezet úgy látja, a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Ennek mentén a szövetség több eszközt is javasol, amelyek közül az egyik szerint kormányzati program szükséges a “kulturálisan beilleszthető, szakképzett külföldi munkaerő” bevonására.

Nem a határon túli magyar kisebbség a célcsoport

A dolgozat példája szerint Lengyelországban egymillió ukrán dolgozik, ez népességarányosan idehaza 250 ezer munkavállalót jelentene. Az MGYOSZ alelnöke szerint a közeli jövőben nem ilyen nagy számú, hanem mindössze néhány tízezer, legfeljebb 40-50 ezer vendégmunkás befogadására gondoltak. A cseh és lengyel példák alapján elsősorban Ukrajnát jelöltét meg, mint küldő országot – de mindenképp az európai kultúrkörből származó dolgozókat várnának, akik könnyedén beilleszthetőek. Nem tartják viszont célcsoportnak a határon túli magyar kisebbségeket.

Felvetésünkre, mely szerint könnyen megeshet, hogy az ukrán munkavállalók mindössze ugródeszkának használnák a magyar nyitást és hamar tovább állnának a nyugati EU-tagállamok felé, Rolek úgy reagált: ez valós veszély, ám még az effajta fluktuáció mellett is megérné a hazai vállalkozásoknak a vendégmunka.

Rolek elmondta, csak a gazdasági realitásokat vették figyelembe, oly módon, hogy a helyzet társadalmilag- politikailag kezelhető legyen.  Az EU-ba tömegével érkező, szakképzett embereket jelentősebb arányban soraiban tudó szíriai, vagy iraki menedékkérők foglalkoztatásáról nem kívánt nyilatkozni.

Az alelnök szerint a demográfiailag növekvő részarányú és alacsony foglalkoztatási rátájú roma népesség felzárkóztatására össztársadalmi programot lenne szükséges kidolgozni. Ők a jövő munkaerejének forrásai – fogalmazott.

Ha így folytatják, kiürül az ország!

Nem tartja szerencsésnek az MGYOSZ munkaerőhiány orvoslására kínált javaslatát Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint a harmadik országból származó dolgozók előtti piacnyitás csak még lejjebb vinné a hazai bérszínvonalat – ezzel pedig a probléma kiindulópontját konzerválná. Márpedig szerinte a krónikus munkaerőhiány oka az elvándorlás, amely az árszínvonalhoz képest (is) túlzottan alacsony bérszínvonal, illetve az aránytalanul magas bérterhek okoznak Magyarországon. Úgy látja, a munkaadói szervezet javaslata mindössze az eddigi kamarai (illetve kormányzati), a “keleti nyitás” elvét követő, alacsony fizetésekre alapozó bérpolitika folytatása lenne.

A munkaadóknak inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, s muszáj lenne érdemi béremeléseken gondolkozni, hiszen a jelenlegi nyomott fizetések nem csak az elvándorlást gerjesztik, de a vállalkozók számára is erősen beszűkítik az üzleti környezetet – érvelt Kordás.

Ezzel szemben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésein kiderült, hogy a vállalkozói oldal továbbra is csak a GDP- növekedéssel megegyező ütemű bérdinamikát tartana kívánatosnak, míg a kormányoldal is csak a bérkiáramlás, büdzsébe betervezett növekedésének megfelelő – 5 százalék körüli – szinten emelné a minimálbért jövőre. Az aktuális fordulón a kabinet oldaláról azt is bejelentették, hogy az adókörnyezet nem változik 2017-ben (a bérterhek tehát nem csökkennek) és a jövő évi költségvetést nem fogják módosítani egy magasabb ütemű minimálbér-emelés érdekében.

A MGYOSZ javaslatának “kulturálisan beilleszthető” vendégmunkásokra vonatkozó kitételét Kordás rendkívül károsnak tartja, már csak azért is, mert amennyiben a külföldről érkezők körében vallás, bőrszín és egyebek alapján szelektálnak, az példát kínál arra, hogy a magyar munkavállalók között is ilyen jellegzetességek alapján tegyenek különbséget.

Forrás: napi.hu