Meglepő tények a vasárnapi pótlékról

Kollektív szerződéssel járhat annak is a vasárnapi pótlék, akinek alapesetben nem jár, ugyanakkor nagyon rosszul is járhat a munkavállaló, ha aláírja, hogy a pótlékot beépítsék az alapbérébe – a Munkajog.hu Kártyás Gábor munkajogászt kérdezte a kötelező vasárnapi zárvatartás eltörlése kapcsán reflektorfénybe került vasárnapi pótlékról.

Bár 100 százalékról 50 százalékra csökken a kereskedelmi dolgozók vasárnapi pótléka, ám a dolgozók anyagilag nem feltétlenül járnak rosszabbul – mondta a Munkajog.hu-nak Kártyás Gábor munkajogász. Kártyás Gábor ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi 100 százalékos vasárnapi pótlék csak néhány vasárnapra vonatkozott, így csak évente pár napra járt ez a juttatás. Mostantól kezdve azonban a kereskedelmi dolgozók akár az év 52 vasárnapján is dolgozhatnak, 50%-os pótlék mellett, ami összességében magasabb elérhető bért jelent. (Ami természetesen nem változtat azon, hogy egy kellemetlenségért – hisz ki szeret vasárnap dolgozni – kapott kompenzáció a felére csökken. A szerk.)

A pihenőnapok számában nincs változás: a vasárnap dolgozó munkavállalót is megilleti heti két pihenőnap, csak az ő esetükben ezek közül az egyik hétköznapra fog esni.

A munkajogász arra a sajtóhírre, hogy az egyik  hipermarket 200 százalékos pótlékot ígér a vasárnapi munkáért az első vasárnapi nyitási napon, úgy reagált: nem tilos a munkáltatónak a  törvényben előírtnál magasabb pótlékot adni, ezt minden további nélkül megteheti.

Kártyás Gábor beszélt a Munkajog.hu kérdésére arról is, hogy a vasárnapi pótlék adható átalányként is, de az átalánynak nem lehet az a célja, hogy a munkáltató pénzt takarítson meg vele, ennek az átalánynak hosszabb távon, átlagosan nagyjából annyinak kell lennie, mintha egyedileg számítanák az összeget. Ettől eltérő a helyzet, ha a vasárnapi pótlékot az alapbérbe építik be a felek közös megegyezéssel, mert ebben az esetben nem kötelező az alapbért megemelni a pótlék átlagos összegével – figyelmeztetett Kártyás Gábor.  A munkavállalónak kell résen lennie, mit ír alá – fogalmazott a munkajogász. A rendkívüli munkáért járó pótlék kivételével valamennyi pótlék beépíthető az alapbérbe, ennek lehetőségét az új Mt. teremtette meg – tette hozzá a Munkajog.hu kérdésére Kártyás Gábor.

A munkajogász fölhívta a figyelmet arra, hogy az 50 százalékos vasárnapi pótlékra nem minden vasárnap dolgozó jogosult. Nem jogosultak például a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók, ami számos egészségügyben dolgozót is érint. A jogalkotónak – fogalmazott Kártyás Gábor – az volt a szándéka, hogy az ne kapjon a vasárnapi pótlékot, aki már belépéskor is eleve számíthat arra, hogy vasárnap is dolgoznia kell.  Ez ugyan egyes kiskereskedelmi cégeknél is előrelátható, ám az ágazat egészét tekintve nem egységes a gyakorlat, különösen az utóbbi években gyakran változó szabályok miatt – mondta.

Azokkal a kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek a vasárnapi pótlék minden dolgozóra kiterjesztését célozzák, a munkajogász kérdésünkre elmondta: az Mt. belső koherenciáját (ellentmondásmentességét) nem borítaná föl, ha több munkavállalói csoportra kiterjesztenék a vasárnapi pótlék alkalmazását. A jogász szerint azonban nincs feltétlenül szükség ehhez törvényalkotói munkára, ugyanis ez a kiterjesztés kollektív szerződésekkel is megvalósítható lenne.

Forrás:Munkajog.hu