Megreguláznák a hazai bankokat

Jogszabályalkotás A fair előírások nem biztosan jelentenek majd sokkal több korlátot

Legfeljebb néhány új európai uniós szabály átültetése várható a fair bankokról szóló törvénytől, amely azonban egységesítheti a most több helyen megtalálható paragrafusokat. A magyar szabályok már most sokkal szigorúbbak ugyanis a hazai pénzügyi szolgáltatókkal, mint azt az unióban megkövetelnék.

 .

 .

Már ezen a héten „szóba kerülhet” a kormány ülésén a fair bankokról szóló törvény – jelentette ki Répássy Róbert , az igazságügyi tárca államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szavai szerint a jogszabály kidolgozása már megkezdődött, a cél, hogy új alapokra helyezzék a fogyasztási kölcsönök folyósításának feltételeit, mert a jelenlegi előírások mellett a bankok tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak.
A törvény kidolgozásába bevonják a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Bankszövetséget is – tette hozzá az államtitkár az MTI jelentése szerint.


Azt akarják elérni, hogy az ausztriaihoz vagy a németországihoz hasonló fogyasztóvédelmi szabályok vonatkozzanak a Magyarországon működő bankokra is, és erősíteni kívánják az MNB pénzügyi felügyeleti szerepét is. Kérdés, mindez mit jelenthet a gyakorlatban. A magyar előírások ugyanis már ma is jóval szigorúbbak az Európai Unióban megköveteltnél. Például: az EU csak tavaly nyáron fogadta el a lakáshitelezésről szóló direktívát, amelyet 2016-tól kell alkalmazni.

Ehhez képest a magyar jogban már 2010 óta érvényes a fogyasztási hiteleknél alkalmazott előírások egy része, amelyek eleve nagyobb szabadságot jelentenek a fogyasztónak, mint azt az unió kérni fogja. Az új uniós szabályok értelmében például a lakáshitel-szerződések megkötése esetén hét napos elállási jogot kell biztosítani (vagy kötelezően hét napot kell várni a szerződés aláírása és érvénybe lépése között, vagy lehetővé kell tenni az ingyenes ellállást). A magyar előírások szerint az elállási jog 14 napos.

Valójában ezért sokminden változást nem várhatunk. A most érvényes hazai regulák alapját a 2008-as uniós irányelv átültetése képzi, azért született meg 2009-ben a fogyasztási hitelezésről szóló jogszabály, hogy megfeleljük az uniós jognak. Aztán ezt szigorították több körben, és ezért sok változást az új, immáron a jelzáloghitelekről szóló uniós paragrafusok elfogadása sem jelent.

Ezekben van szó például arról, hogy a bankok nem nyerhetnek az előtörlesztéssel, illetve, hogy nem lehet túlhitelezni: a fedezetként felajánlott ingatlannak elegendőnek kell lennie a hitel visszafizetésére. (Ezek az előírások a magyar gyakorlatban már megvannak, illetve ennél szigorúbbak).

Értesülésünk szerint éppen ezért a fair bankokról szóló törvény valószínűleg annyit jelent majd, hogy a 2009-es hitelezési szabályokat kiegészítik az új uniós előírásokból fakadó néhány paragrafussal. Ezen kívül a hitelintézeti törvény most szigorított fogyasztóvédelmi részét is ebbe az új jogszabályba teszik majd át, így egy egységes nagy fogyasztóvédelmi törvény jöhet létre.

Túlzott remények
A forintosítás nem fogja érdemben csökkenteni a törlesztőrészleteket, a devizahitelesek a banki visszafizetésekkel járhatnak jól, ám még mindig sokkal nagyobb részleteket kell fizetniük, mint eredetileg gondolták – derül ki a Bankmonitor.hu hatásszámításából. A szakportál számítása szerint egy 2007-ben felvett 7 millió forintos svájci frank hitelre akkor 52 ezer forint volt a részlet 6 százalékos kamat, és 156 forintos árfolyam mellett. Ma a 8,3 százalékos kamat és a 257 forintos árfolyam mellett 99 ezer forint a havi részlet, amit a számított több mint 1,7 milliós visszatérítés 70 ezer forintra csökkent.