Megtaláltuk az embert, aki a legtöbbet nyeri a januári változásokkal

 Új szabályok a cafeteriánál, változó adótörvények, több támogatás a gyerekeseknek, magasabb nyugdíjkorhatár

Friss házas, munka mellett több gyereket tervez, távolabbról jár be dolgozni, eddig is kevés cafeteriát kapott, nincs autója, szereti a csirkét, és a vizes vb beszállítója – ez az ember lehet a 2017 januárjától érvényes új szabályok legnagyobb nyertese, olvasható a HVG cikkében.

Új szabályok a cafeteriánál, változó adótörvények, több támogatás a gyerekeseknek, magasabb nyugdíjkorhatár – nagy változások jönnek 2017. január 1-jétől. Itt az esély, hogy felpörögjön a gazdaság és könnyítsenek sokak terhein – optimista szemszögből ez a 2017-ben életbe lépő új szabályok üzenete. A szkeptikusabbak úgy láthatják mindezt: másfél év múlva választás, itt az idő elkezdeni a kampányt.

Hatéves terv, ami most csak kétéves

Tényleg javul a helyzetünk, vagy a kormány már a választásra készül? Ez az a kérdés, amire nem kapunk választ, ha átböngésszük az új adótörvényeket. Hiába ígértek ugyanis hatéves tervet, amelynek a végére a járulékok és az adók is nagyot esnének, egyelőre ebből 2018-nál későbbre gyakorlatilag semmit nem árultak el. Kérdés persze, mennyire érdemes hosszú távra tervezni – most annyi biztos, hogy az új évtől sok adó csökken, és későbbre ígértek még nagyobb lazítást. Az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó esik most a legtöbbet, 27-ről 22 százalékra, a kisvállalati adót pedig 16-ról 14 százalékosra viszik le. Persze a legjobban a vizes vb szervezői jártak: a sportolók díjazásait, a bírók és a nemzetközi szövetség tisztségviselőinek ellátását, a formaruhákat és a promóciót egyszerűen adómentessé tették, de ebből azért az átlagember sokat nem fog megérezni.

Beszállunk a nagy adóversenybe

A legfontosabb változást az jelentheti, hogy a társasági adó kulcsa 9 százalékos lesz. Több százezer kis cégnél ez egyetlen százalékos csökkentést jelent csak, az 1107 legnagyobbnál azonban, ahol 500 millió forint feletti az adózás előtti eredmény, 19-ről esik le erre a szintre. Mindez egyébként azt jelentené a régi szabályok szerint, hogy adóparadicsomnak számítanánk, de ennek a definícióját is átírták. Akárhogy is nevezzék, 2017 egyik nagy kérdése az lesz, hogy mennyire tudunk az élre törni az európai adóversenyben, elég vonzó lesz-e az itteni alacsony adó.

Ahogy 2016-ban, úgy 2017-ben is az élelmiszeráfa csökkentése lehet az egyik leglátványosabb újdonság. Ezúttal a tej, a tojás és a baromfihús áfáját viszik le 5 százalékosra. Azt egyelőre megtippelni is lehetetlen, hogy valójában mit fog hozni az alacsonyabb áfa: 2016-ban azt láthattuk, a sertéshús árai hónapok alatt visszatértek az áfacsökkentés előtti szint közelébe.

A vendéglátóipar adóin szinte lehetetlen lesz kiigazodni elsőre. Az eddigi 27 százalék helyett 18 százalékos forgalmi adóval adózik az éttermi étel és a helyben készített ital fogyasztása (2018-tól pedig 5 százalékra viszik ezt le), de ez nem jelenti azt, hogy minden olcsóbb lesz. Nem mindegy ugyanis, hogy szolgáltatás vagy termékértékesítés történik: nem lehet 18 százalékos áfával számolni, ha az ételt-italt a vendég elvitelre kéri vagy házhoz szállítják. Vagyis a pizza a pizzázóban 18 százalékkal adózik, ám ha futár viszi ki, akkor marad a 27 százalékos áfa.

A legtöbb változás a cafeteria szabályaiban jöhet. A béren kívüli juttatások teljes közterhe 2017-ben az addigi 34,51 helyett már csak 34,22 százalék lesz, az így adható juttatások köre azonban szűkül. Az egyik leglátványosabb újítás az lehet, hogy az új évben már pénzt is lehet adni béren kívüli juttatásként. Sok népszerű béren kívüli juttatást ennél magasabb, 49,56 százalékos munkáltatói teherrel lehet csak adni – ilyen például a helyi bérlet, a munkahelyi étkeztetés, vagy épp az iskolakezdési támogatás –, cserébe ezek 2017-ben már havi, valamint éves korlátozás nélkül adhatóak. Az egészségügyi szolgáltatás végül kimaradt a cafeteriaelemek közül, hiába fogadtak el még a nyáron olyan törvényt, amellyel felkerült volna a listára. Az is újdonság lesz, hogy aki a városhatáron kívülről jár dolgozni, az az eddigi 9 helyett 15 forint adómentes költségtérítést kaphat kilométerenként. Persze autózni annyira nem lesz jó ötlet, az olajárak ugyanis hiába nőnek, a benzin jövedéki adója januártól nem csökken – igaz, ha marad a mostani nemzetközi trend, akkor ez csak március végéig lesz így.

A családosok járhatnak jól – ha a munkahelyük túléli az évet

Nagyot nyerhetnek 2017-ben a friss házasok is, ha gyereket vállalnak. Az első házasoknak két évig járó adókedvezmény mellé ugyanis az első gyerekért járó kedvezményt is felvehetik, ha a házasságkötés utáni két éven belül lesz gyerekük. A családi kedvezményeket is fokozatosan emelik meg, itt azonban már ritkaságként egy 2019-is dátumot is láthatunk. Az eddigi 20 ezerről most 30 ezer forintra nő meg a kétgyerekesek adókedvezménye, az újabb tízezres növekedést pedig két évvel későbbre ígérték.

Az év egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, hogy a minimálbér emelkedése milyen hatásokkal járhat. Ez persze még csak számolgatás, egyelőre annyi biztos: tízezer forintnál is nagyobb fizetésemelés jön a minimálbéreseknek, százezres fölötti lesz a szakmunkás-bérminimum nettója. Cserébe azonban a pesszimista forgatókönyv szerint feketemunka, csődök és leépítések jöhetnek a béralku sötét oldalán, de a legjobb esetben is valószínűleg növelni kell a túlórák számát. Az is nagy kérdés, mennyire lesznek képesek a cégek a nem minimálbéren lévő dolgozóik fizetését megemelni, és ezt hány vállalat éli túl nagy sebek nélkül.

A nyugdíjkorhatár is kitolódik az új évben. 2016-ban még akkor mehetett az ember nyugdíjba, amikor 63 éves lett, ezután viszont már 63 és fél évnél jön el a nyugdíjkorhatár. Azaz 2017-ben az 1954 első felében születettek mehetnek nyugdíjba, legkorábban júliustól, fél évvel a születésnapjuk után. A náluk egy évvel fiatalabbakra már új szabály fog vonatkozni, nekik még fél évvel többet kell várniuk, ők már legkorábban 64 évesen hagyhatják csak abba a munkát.

Forrás: HVG