Megvan a bűvös szám: 7,5 évig rongálhatják netadóból a székházat

Selmeczi Gabriella ma közölte: a Fidesz székházában keletkezett “10 millió forintos kár” havi 700 forinttal számolva 1200 évnyi internetadónak felel meg. Úgy éreztük, kijelentésével egy új egyenértékest vezetett be a köznyelvbe (a lélegeztetőgép-egyenértékes után), ezért szerintünk nem is kéne itt megállni a populizmussal. Kapva az alkalmon kiszámoltuk, hogy hány évnyi netadónak felel meg például az államadósságunk, egy havi átlagbér, Paks II. vagy éppen egy OTP-részvény. De a rend kedvéért azt is kiszámoltuk, az egy év alatt befolyó netadóból futná a felújításokra akkor is, ha akár több mint 7,5 éven keresztül minden nap “10 milliós kárt” okozva tüntetnének a netadó ellen. A kormány és kormánypárti politikusok az ilyen kijelentéseikkel az új sarcot próbálják jelentéktelenné tenni, azonban azt látni kell: a hirtelen összedobott fércműnek brutális következményei lehetnek a szolgáltató cégekre, az előfizetőkre, és akár a feltörekvő iparágakra.

 
 


Az új, internetadó-egyenértékesre több adatot is érdemesnek találtunk átszámolni. Ahogyan Selmeczi Gabriella, első körben mi is a havi 700 forintos, egy lakossági ügyfélre vonatkozó maximális netadóval számoltunk, években kifejezve.

Így kiderült, hány évnyi internetadónak felelnek meg az alábbiak (olykor erősen kerekítettünk az egyszerűség kedvéért):

  • 1 darab OTP-részvény: fél évnyi netadó,
  • BKV bérlet (havi, felnőtt): 1,1 évnyi netadó,
  • egy tank benzin (50 liter, 400 forint/liter): közel 2,5 évnyi netadó,
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások éves átlagdíja: közel 2,5 évnyi netadó,
  • 1 millió forintos kamatozó kincstárjegy (KKJ) befektetés éves hozama: 2,5 évnyi netadó,
  • egy 1 millió forintos, 3%-os bankbetét 3,6 évnyi netadónak megfelelő kamatot fial,
  • a közfoglalkoztatottak havi nettó minimálbére (50 ezer forint): közel 6 évnyi internetadó,
  • 1 havi átlagos nyugdíj (116 ezer forint): 13,8 évnyi netadó,
  • 1 millió forintos, lejáratig tartott 10 éves államkötvény befektetésen elért teljes hozam: 47 évnyi netadó,
  • 1 havi nettó átlagbér (150 ezer forint): 17,8 évnyi netadó
  • az MNB által megvásárolt Eiffel Palace irodaház: 1,7 millió évnyi internetadó
  • a Főgáz kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlása: 4,9 millió évnyi netadó,
  • a közmédia (MTVA) ide évi állami támogatása: kb. 8,6 millió évnyi netadó,
  • az E.ON gázüzletágának megvásárlása (csak a részvények): 13,1 millió évnyi netadó,
  • az éves bankadó: 17 millió évnyi netadó,
  • Paks II. megépítésének becsült költsége: 454 millió évnyi netadó,
  • az államadósság értéke (25 432 milliárd forint): nagyjából 3 milliárd évnyi internetadó



Havi 700 forint adót (hiszen ezt így vagy úgy, de borítékolhatóan áthárítják majd a szolgáltatók az ügyfelekre) a netkapcsolatért, ami gyakorlatilag majdnem ugyanolyan fontos közmű egy átlagos magyarnak, mint a távfűtés vagy a vezetékes víz, igenis megterhelő lesz kifizetniük a háztartásoknak.

A rend kedvéért kiszámoltuk azt is, hogy az első pillantásra túlzónak tűnő “10 millió forintos kárt”, amit az internetadó ellen tüntetők a Fidesz székházában okoztak, hányszor fedeznék az egy évnyi netadóból a költségvetésbe érkező forintok. Persze ezt az összeget nem költhetnék a felújításra, de a tüntetők okozta kárt sincs értelme összehasonlítani az internetadóval, pláne nem egyetlen lakossági ügyfélével.

Ha egységesen “csak” a 700 forintos felső korláttal számolunk (és eltekintünk a magasabb 5000 forintos felső határtól), akkor is 28 milliárd forint jöhet egy év alatt a netadóból, az 5000 forintos korláttal pedig ennél akár jóval több is befolyhat a költségvetésbe. Ebből az erősen alulbecsült összegből a netadó ellen tüntetők több mint 7,5 évig minden egyes nap 10 millió forintos kárt okozva tüntethetnének a székháznál.