Méltányossági nyugdíjszabályok 2015-ben

Emelés, segély

A méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély iránti kérelem szabályainak idei módosulásait tekinti át cikkében az ado.hu.

   A társadalombiztosítás terén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában találkozunk olyan jogszabályi rendelkezésekkel, amelyek kivételes méltánylást érdemlő esetekben méltányossági lehetőséget tartalmaznak.
 
  A méltányosság jelentheti az adott ellátásra való jogosultság megállapítását, ha a jogosultsági feltételekkel a személy nem, vagy csak részben rendelkezik, jelentheti
 
A nyugdíj összegének emelése méltányosságból
 
  A nyugellátás összegének meghatározása a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától és a szolgálati idő hosszától függ.
 
Ha ez a két meghatározó tényező kisebb nagyságrendű, alacsony összegű lehet a nyugellátás.
 
  Az öregségi résznyugdíj esetében (azaz ha a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik az érintett, de van legalább 15 év szolgálati ideje) nem érvényesül a nyugdíjminimum követelménye, az öregségi résznyugdíj bármilyen alacsony összegű, nem kerül a megállapításkor felemelésre a nyugdíjminimum összegére.
 
   Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati időt ugyan megszerezték, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Hátrány mégsem keletkezik, ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerint nem határozzák meg a nyugdíj összegét, hanem az a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz.
 
További kedvezmény alkalmazása azonban már nem lehetséges, az alacsony összeg nyugdíjminimumra nem emelkedhet.
 
  Fenti esetek mellett találkozunk olyan nyugellátásokkal is, ahol az ellátás összege meghaladja ugyan a nyugdíjminimumot, de mégis igen alacsonynak tekinthető. A Tny. 66.§-ában meghatározottak szerint ezekben az esetekben kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.
 
   Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 75.000 forintot. Ez az összeghatár 2015. január 1-vel emelkedett a korábbi 70.000 forintról 75.000 forintra.
 
   A jövedelemnél figyelemmel kell lenni arra is, ha a kérelmező részére az EU szociális biztonsági közösségi jogszabályai, illetve szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény szerint a külföldi szerv ellátást állapított meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van.
 
   A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi 35, nő 30 évesnél több szolgálati idő), a 70 éven felüli személyeket, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.
 
   A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.
 
Mikor kérhető a méltányossági nyugdíjemelés?
 
  A kivételes nyugellátás emelés 3 évente lehetséges.
 
  Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.
 
Az emelés összege
 
  A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2.850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7.125 Ft.
 
Egyszeri segély
 
  Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
–     a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
–     a 85.000 forintot, ha egyedül él.
 
  Fenti összeghatárokat 2015. január 1-től vezették be a korábbi 70.000, illetve 80.000 forint helyett.
 
Milyen időközönként kérhető egyszeri segély?
 
  Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.
 
A segély összege
 
  Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 2015-ben 42.750 forint.
 
   A kérelem elbírálásához, a rendkívüli körülmények igazolásához további dokumentumok (pl.: a kérelmező nevére kiállított temetési számla, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó igazolások stb.) kérhetők.
 
 Az egyszeri segély összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a temetés miatt nyújtott önkormányzati segélyre is.
 
Hogyan igényeljük?
 
  A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni.
 
  A kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. temetési számla, gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is.
 
  A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.
 
Ügyintézés kormányablaknál is
 
  A méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély iránti kérelem az integrált ügyfélszolgálatoknál, azaz a kormányablakoknál is benyújtható.
 
  A kormányablakoknál a kapcsolódó tájékoztatás nyújtása mellett az igényelbíráláshoz szükséges formanyomtatványokat megkaphatjuk, a kérelem mellékleteivel együtt benyújtható, az továbbításra kerül a megfelelő nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez feldolgozásra.
 
Fontos
 
  Fentiek mellett kapcsolódik a méltányosságból engedélyezhető esetekhez a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is.
 
  Ez esetben a nyugdíjra jogosító feltétel (pl. nyugdíjkorhatár betöltése) teljesül, a szükséges mértékű szolgálati idő követelmény azonban nem.
 
  Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére.
 
  Nem részesülhet a lehetőségben, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.
 
Szolgálati idő
 
  Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.
 
  Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a hozzátartozói nyugellátáshoz meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
 
   Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.
 
A hivatal intézi
 
  Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból indítja meg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv.
 
A méltányossági nyugellátás összege
 
  A kivételes méltányosságból engedélyezett nyugellátás összege legalább a nyugdíjminimum fele, legfeljebb annak másfélszerese.
 
  Kivételes méltányosságból nyugellátás engedélyezésére meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltételekhez kötve is lehetséges.

Forrás: ado.hu