Mendrey László: mindenki összefogására szükség van

 Óriási a baj a közoktatásban

Közeledünk az életnyugdíjhoz, az idén visszavonulók számára már elmúlt 28 évük alapján állapítják meg a nyugdíj összegét. Elmondjuk, hogyan – írja a munkajog.hu.

 

  A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. A 2016-ban nyugdíjba vonulók is erről szeretnének információt kapni. Ez utóbbi kérdés egészen pontosan minden évben csak március hónap vége felé válaszolható meg, mert ekkor válnak ismertté az ún. valorizációs szorzószámok. E szorzószám feladata, hogy „szintre hozza” a nyugdíjazást megelőző, a nyugdíjkiszámításánál számításba vett évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemhez. Most tekintsük át a nyugdíjkiszámítás főbb lépéseit.

Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek

   Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22.§ (1) bekezdése szerint az 1988. január
1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.

   Ez az időszak 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez.

   Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.

   A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.

   Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.

   Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

   Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.

   Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához.

   A minimálbérrel történő kiegészítés van akinek kedvezőtlen, mert életpályája során ennél magasabb tényleges jövedelmei voltak, így az alacsonyabb összeg rontja nyugdíja összegét, van akinél nagyobb változást nem okoz, mert tényleges jövedelmei a minimálbérhez hasonlítottak.

A nyugdíjszámítás folyamata

1. Nettósítás

   Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.

   A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.

   Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

  A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

2. Valorizálás

   A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már majdnem három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan, „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2016-ban elért jövedelemmel.

   A szükséges kiegyenlítést, azonos szintre hozást az ún. valorizációval lehet elérni.

   A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

   A szintre hozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra.

   A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2016. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre.

   A 2016. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.

   Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

3. Degresszió

  Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

   A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2016-ban is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

  • a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
  • a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

4. Szolgálati idő szerinti mérték

   Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

   A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

   Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.Néhány kiemelés a táblázatból:

   25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

  2012. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.

2016: nincs nyugdíjjárulék felső határ

   2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek.

Az alsó határ

   2016-ban az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.

   Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget.

Kivétel

   Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a fentiek szerint kiszámított, a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkeresetnél nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

  Ez esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.

   Hátrány ez esetben mégsem keletkezhet, nem történik ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.

  További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad.

   Résznyugdíjnál (20 évnél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idő esetén megállapítható ellátásnál) nincs nyugdíjminimum szabály.

  Az ellátás összege, bármilyen alacsony is, nem kerül felemelésre a nyugdíj minimum összegéhez, mely csak a teljes nyugdíjakat illeti meg garanciaként.

Forrás: munkajog.hu