Menekülteket, fogyatékosokat, nyugdíjasokat alkalmaznak az éttermek

 Kihívás ma lelkes konyhai dolgozót találni

Igazi kihívás ma lelkes konyhai dolgozót találni Magyarországon, sokan már az állásinterjúra sem mennek el. Egy éttermeket üzemeltető cég azonban rájött a megoldásra: menekülteket, fogyatékosokat, nyugdíjasokat kezdtek alkalmazni. Ők pedig az átlagnál sokkal lelkesebbnek bizonyultak. Van aspergeres dolgozójuk, aki milliméterre pontosan vágja fel a zöldséget, és súlyos beteg cukrászuk, aki hálás, hogy félállásban is engedik dolgozni. A menekültek munkakezdését először fagyos tekintetek kísérték, de rekordidő alatt megtalálták a helyüket, és már ők segítenek a többieknek – írja az abcug.hu.

 Csütörtök délelőtt nagy volt a sürgés-forgás a Semmelweis Egyetem Balassa utcai klinikájának menzáján. A konyhán ötezer adag ételt főznek meg naponta, az aznapi menü orjaleves, szárnyas vagdalt és főzelék volt. A konyhai futószalag mellett az ételt Sunny pakolta a tálcákra, a fedőt Erik rakta rá, a terem másik végében pedig Fahim tisztogatott egy nagy lábast. Sunny és Fahim  Afganisztánból származnak, és oltalmazottként élnek Magyarországon immár másfél éve, Erik pedig értelmi fogyatékos.

A konyhát és éttermet üzemeltető Eurest Kft. tavaly harmadik alkalommal nyerte el a Fogyatékosság-barát munkahely címet. 1300 alkalmazottjukból több mint száz megváltozott munkaképességű, idén pedig eldöntötték, hogy nagyobb számban alkalmaznak menekült hátterű munkavállalókat is. Magyarokat ugyanis már alig találnak a konyháikba. Hat menekült már munkába is állt, hamarosan pedig még többen jönnek. Gyorsabban megtanulták a szakmát, mint a helyiek, és szinte bármit rájuk lehet bízni. Miért éri meg ma Magyarországon fogyatékosokat és menekülteket foglalkoztatni?

Alig találnak jó munkaerőt

Az Eurest Kft. egy multinacionális cég, az anyacége világszerte félmillió embert foglalkoztat. Nagyvállalatoknak, intézményeknek és irodaházaknak biztosítanak éttermi és létesítmény-üzemeltetési szolgáltatást. Magyarországon közel hetven telephelyük van Nyíregyházától Szentgotthárdig. Mivel az egész országban vannak konyháik, ezért széleskörű tapasztalatuk van a magyar munkaerőpiacról: jellemző némelyik vidéki telephelyükre, hogy kétdiplomás munkavállalók dolgoznak a mosogatóban, míg máshol csupán nyolc általános végzett a dolgozók nagy része.

Az utóbbi időben azonban egyre nehezebben találnak jó munkaerőt. A magyar dolgozók jelentős része már külföldre ment, akik maradtak, azok közül pedig a cég tapasztalata szerint sokan egyáltalán nem végzik el rendesen a rájuk bízott munkát. „Három éve még tudtam válogatni, 15 emberből minimum három alkalmas volt, de most jó, ha bejön kettő, és egy alapból kiesik, mert túl koszos, a másik meg két óra munka után lelép azzal, hogy nem erre gondolt” – magyarázta Péter Emese, a cég toborzási specialistája. Sokan már az állásinterjúra vagy az üzemorvoshoz sem mennek el, és ma már a kisebb falvakból is nehezebb munkaerőt toborozni. Az ottaniaknak ugyanis nem éri meg utazniuk egy állás miatt, ha helyben felveszik őket közmunkásnak.

„Ezért kezdtük el nézegetni, honnan tudunk behozni olyan embereket, akik legalább akarnak dolgozni, megvan a mindennapi motivációjuk” – mondta Péter Emese. Megváltozott munkaképességű embereket már korábban is alkalmaztak. Mivel egy profitorientált piaci vállalatról van szó, ezért fontos szempont volt, hogy ha öt százalék fölé emelik a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát a cégen belül, akkor nem kell rehabilitációs járulékot fizetniük, ezzel pedig többszázmillió forintot spórolnak évente. Emellett azonban úgy érezték, hogy ezeknek az embereknek a munkahelyi integrációjával mást is nyerne a cég.

„Kapunk egy csomó motivált munkaerőt” – foglalta össze Péter Emese dióhéjban. „A megváltozott munkaképességű embereket sokáig rejtegette a rendszer, sokan gondolták azt, hogy nem jelentenek teljes értékű munkaerőt. Mi azonban azt tapasztaltuk, hogy ha abban a pozícióban alkalmazzuk őket, amelyre fizikálisan és személyiségben is alkalmasak, akkor ott teljes értékű munkát tudnak végezni” – tette hozzá Kaszás Helga, az Eurest Kft HR-igazgatója.

Rendesen odateszik magukat

Ma a cégnél már a hét százalékot is meghaladja a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya, sőt, van olyan telephelyük, ahol ez több mint harminc százalék. Elsősorban siketekről vagy nagyothalló emberekről van szó, de dolgoznak náluk értelmi fogyatékos emberek és olyan szervi rehabilitáltak is, akik jelentős munkaképességcsökkenést szenvedtek el.

Többségüknek korlátozottabbak a lehetőségei a munkaerőpiacon, és emiatt nagyobb a motivációjuk is. „Mindig bejárnak, az ő munkájuk minőségében nincs hiba, odateszik magukat” – mondta Péter Emese. Jellemző rájuk, hogy egy hosszabb, otthon töltött időszak után térnek vissza a munka világába, és olyan alapítványokkal vannak kapcsolatban, amelyek célja éppen az, hogy segítsen nekik munkahelyet találni.

Siket munkavállalót nem kényszerítenek hosszú utazásra

Kaszás Helga szerint a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásának a kulcsa, hogy jól be tudják őket illeszteni a munkafolyamatba, azaz olyan feladatot kapjanak, amit képesek megcsinálni. Ezért először mindig felmérik az egészségügyi helyzetüket, megkérdezik őket, mit tudnak bevállalni. Péter Emese szerint még arra is oda kell figyelni, melyik telephelyükön ajánlanak nekik munkát, hiszen például egy siket ember jellemzően nem autóval közlekedik, fontos, hogy ne kelljen túl messzire utaznia.

A munkavállalóik között volt például egy olyan cukrász nő, aki rákbeteg volt, emiatt  kemoterápiára járt. A rendszeres kezelés miatt csak négy órában dolgozhatott, és azt is csak tömbösítve tudta teljesíteni, de ezt is megoldották. „Nekünk jó volt, mert volt egy jó cukrászunk, ő pedig örült, mert volt lehetősége dolgozni” – mondta Péter Emese.

De van cukorbeteg munkavállalójuk is, akinél figyelni kell a napi többszöri inzulinadag beadására, illetve aspergeres alkalmazottjuk is. Őt leginkább a monoton feladatokra tudják ráállítani, például takarításra vagy szeletelésre. “Kicsit lassabban ugyan, de az a paradicsom úgy lesz felszeletelve, ahogy lennie kell, még fél milliméterrel sem lesz vastagabb” – mondta Kaszás Helga. Most azt tervezik, hogy a munkába állási instrukciókról jelnyelvi videóanyagot készítenek.

A Balassa utcai konyhán jelenleg egy értelmi fogyatékos és egy siket munkavállaló dolgozik, mindketten a konyhai szalag mellett, van azonban olyan konyhájuk is, ahol hét megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak. A tapasztalataik alapján átlagosan 2-5 évet töltenek a cégnél.

Alig tudnak magyarul, mégis szükség van rájuk

Hiába azonban a megváltozott munkaképességű és nyugdíjas munkavállalók, a Balassa utcai konyhán így sem tudtak teljesen úrrá lenni a munkaerőhiányon, több posztra is várnak embereket, pedig időközben már egy belsős képzést is indítottak, amely konyhai kisegítőket képzett át szakácsokká. Tavaly év végén azonban a HR-osztályon elhatározták, hogy kipróbálnak valami újat.

„Elkezdtünk azon gondolkodni, mi lenne, ha indítanánk egy speciális műszakot, amely menekült férfiakból áll” – mondta Kaszás Helga. Korábban dolgozott már náluk menekült, és jók voltak a tapasztalataik. “Egy afgán fiút vettünk fel, és három évet dolgozott végig nálunk” – mondta Kaszás Helga. Így felvették a kapcsolatot olyan szervezetekkel, amelyek tudtak nekik ajánlani Magyarországon menedékjogot kapott embereket.

Így került végül a konyhára február elején Fahim, Sunny és még négy menekült férfi. A legtöbben Afganisztánból érkeztek az elmúlt másfél évben. Péter Emese szerint több mindent is figyelembe kellett venni a kiválasztásuknál, muszlimok lévén, például kérdés volt, hogy hozzányúlnak-e egyáltalán a disznóhúshoz (kesztyűt húznak, és hozzányúlnak).

Három nap elég volt a betanításhoz

„Hosszan kellett velük egyezkedni, míg végül megtaláltuk a helyüket a konyhán, de jól dolgoznak” – ezt már Branovics Zsuzsa, a konyha ügyvezetője mondta, majd hozzátette, hogy még úgy sincs semmi kifogása a munkájukra, hogy alig pár szót beszélnek magyarul. Emiatt volt, hogy a konyhavezetőknek rajzolnia vagy mutogatnia kellett, ha feladatot akartak nekik adni, de hamar megértették, mit várnak tőlük.

Átlagosan két hétig szokott tartani egy új dolgozó betanítása, ők három nap alatt túl voltak rajta. A legtöbbjüknek volt már magyarországi gyorsbüfében szerzett éttermes tapasztalata. Ez még motiváltabbá tette őket, itt ugyanis nem 16, hanem csupán 8 órás a munkaidejük, be vannak jelentve és bankszámlára kapják a fizetésüket. Még a salátabárt is rájuk merték bízni, pedig az az egyik legfelelősségteljesebb poszt a konyhán.

A beillesztésük ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. Amikor Kaszás Helga felvetette néhány részlegvezetőnek, hogy mit szólnának menekültekhez, akkor „látott lefagyott arcokat”, vagyis hiába a munkaerőhiány, sokan még nem állnak készen rájuk. Branovics Zsuzsa ehhez hozzátette, hogy ők oktatással kezdték Fahimék felvételét, ahol elmondták az alkalmazottaknak, hogyan fogadják az új munkatársakat, ettől függetlenül azonban volt, aki sérelmezte a jelenlétüket.

„Idehozzák ezeket a migránsokat” – mondták kezdetben, azóta azonban ezek a piszkálódások megszűntek. Branovics Zsuzsa szerint ez nem is csoda, hiszen napi szinten kell együtt dolgozni a menekültekkel, akik kifejezetten segítőkészek: ha valamelyikük végzett a munkával, nyomban segít az egyik társának. „Anya, kész vagyok, mit segítsek?” – fordulnak ilyenkor a konyhafőnökhöz.

Fahim ottjártunkor láthatóan lelkesen dolgozott, azt mondta, három gyerek várja haza, korábban pedig munkanélküli volt, így örül a lehetőségnek. „A munkát megszerezni nehéz, ha már itt vagy, akkor mindegy, hogy milyen, örülök, hogy van” – mondta. A cég a következő hetekben még további két menekültet készül felvenni.

Motivált munkaerőt nem csak a megváltozott munkaképességű emberek jelenthetnek, hanem például az idős, akár nyugdíjas emberek is. Az Eurest Kft.-nél is foglalkoztatnak idős embereket, az iskolai részlegükben például több nyugdíjas munkavállalójuk is van, de dolgozik náluk 73 éves idős ember is. Az ok egyszerű, sokan nem jönnek ki az 50-60 ezer forintos nyugdíjukból, van, akinek csak a havi gyógyszerköltségeire elmegy ez az összeg. Az állásnak azonban a béren kívül is vannak előnyei, például társaságban lehetnek, biztosított a napi étkezésük és az üzemorvos is rendszeresen látja őket.

Forrás: abcug.hu