Mennyire hiteles a kormányzati sikerpropaganda?

Aki a felmérés időpontját megelőző egy hétben legalább egy órát dolgozott pénzért, nem állástalan

A KSH legutóbbi adatai szerint a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 6,4 százalékra csökkent augusztus-októberben az egy évvel korábbihoz képest. Aki azonban az aktuális felmérés időpontját megelőző egy hétben legalább egy órát dolgozott pénzért – mondjuk fát aprított a szomszédjának –, az már nem állástalan – írja a Népszabadság.

 

   Belátható időn belül elérhető a teljes foglalkoztatás Magyarországon, ha folytatódik a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás támogatása – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett munkaerőpiaci adatait kommentálva.

   Az államtitkár megjegyezte, hogy szakértők szerint öt százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett lehet teljes foglalkoztatásról beszélni. A KSH pénteken közölt adatai szerint a munkanélküliek száma 27 ezerrel 290 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 6,4 százalékra csökkent augusztus-októberben az egy évvel korábbihoz képest.

   Az idén augusztus és október között eltelt három hónap átlagában 115 ezerrel 4,26 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, ami 2,8 százalékos növekedést jelent. Cseresnyés Péter kiemelte: a foglalkoztatás bővülése és a munkanélküliség csökkenése a magyar gazdaság fejlődésének, jó teljesítményének köszönhető. Elmondta, hogy elsősorban a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban nőtt meg az igény a jól képzett szakemberek iránt.

   Az államtitkár hangsúlyozta: tartósan, több hónapja négymillió felett van a foglalkoztatottak száma, és a versenyszférában 328 ezerrel dolgoznak többen mint 2010-ben. A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen nőtt, így a körükben a munkanélküliségi ráta jelentősen, húsz százalék feletti értékről 16,2 százalékra csökkent – állítja ki Cseresnyés. Ezek az eredmények szerinte a kormány által indított programoknak is köszönhetők.

   A számok makacs dolgok, ezért a sikerjelentés valóságtartalmát nemigen lehet kétségbe vonni. Így csak jelezzük: a KSH felmérése szerint „aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett”, az foglalkoztatottnak minősül. Azokat ugyanakkor gazdaságilag nem aktívnak tekintik, „akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát”.

   A munkanélküliségi ráta pedig „a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya”. Ebből adódik az egyszerű következtetés: ha valaki bármilyen okból eleve lemond arról, hogy állást keressen, már nem számít be a statisztikába. Miként az sem állástalan, aki a KSH aktuális felmérésének időpontját megelőző egy hétben legalább egy órát dolgozott pénzért. Erre lehet mondani, hogy ügyes, csakhogy a statisztikának emiatt a valósághoz kevés köze lehet.

   Nézzünk néhány konkrét adatot. A kormány szerint – a birtokunkban levő összesítés alapján – a versenyszférában 2,3 milliónyian dolgoznak, míg az állami és önkormányzati alkalmazottak száma 870 ezer, s van még 230 ezer közfoglalkoztatott. Ez együtt 3,4 millió. A KSH mért még 114 ezer főt, aki külföldi telephelyen dolgozik, és akkor hol van az a hétszázezer ember, akinek sehol nem sikerült a nyomára jutni? Vélhetően ők lehetnek azok, akik néhány órányi alkalmi munkáról adtak számot.

   Nem mellesleg: a KSH maga figyelmeztet arra, hogy az általa közzétett foglalkoztatási adatok megbízhatósági szintje 95 százalékos. Amiből a laikus számára az a következtetés adódik, hogy a foglalkoztatottak számának az egy évvel korábbihoz képest bekövetkezett 2,8 százalékos növekedését – még inkább a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékos csökkenését – kellő óvatossággal lehet csak értékelni.

Forrás: Népszabadság