Mennyire vagyunk messze a kormány álmától?

 Nem elég a jól teljesítő gazdaság

80, illetve 85 évre emelné a kormányzat a magyarok várható élettartamát – jelentette be Lázár János. Azonban ehhez a célkitűzéshez nem elég a jól teljesítő gazdaság – írja a Világgazdaság.

 2030-ra el kell érni, hogy a magyar férfiak születéskor várható élettartama 80, míg a nőké 85 év legyen – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A kormány 2060-ig szóló demográfiai programot készít, melynek fontos része a gyermekszám növelése. Ennek érdekében átalakíthatják a gyermekvállalási kedvezményeket is – mondta a miniszter. Lázár kiemelte, a program fontos része még a halálozás csökkentése és az oktatás erősítése is, valamint a magyar munkavállalás növelése is.

Az Eurostat adatai szerint egy magyar csecsemő öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai uniós átlag 2014-ben. Az EU összes tagállamában az átlagos születéskor várható élettartam 81 év, míg Magyarországon 76. Ezzel egy évvel megelőzzük a nálunk gazdaságilag fejletlenebb Romániát, ugyanakkor az egy főre jutó GDP-ben velünk azonos teljesítményt mutató Lengyelországban csaknem két évvel magasabb a várható élettartam, mint nálunk.

Noha a gazdaság fejlettségi szintje a legfontosabb tényezője a várható élettartamnak, nemcsak ez határozza meg, hogy meddig fognak élni egy nemzet lakói. A társadalmi-kulturális környezet, az életmód vagy éppen az adott ország egészségügyi ellátása is fontos szerepet játszik abban, hogy meddig élnek egy országban. A térség legfejlettebb gazdasága, Csehország 79 éves várható élettartammal büszkélkedhet, de az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben tőle kissé lemaradó Szlovénia 81 év feletti értékével előzi az EU-átlagot is.

Nemcsak országonként, hanem nemenként is nagy különbségek láthatók. A balti államokban több mint tíz évvel hosszabb életre számíthatnak a nők, mint a férfiak. A kelet-közép-európai térség is rosszul teljesít, hiszen Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon is meghaladja a hét évet a különbség. A férfiak hazánkban alig több mint 72 évre számíthatnak, míg egy átlagos uniós polgár 78 évre. A magyar nőknél azonban 79 és fél év a várható élettartam, ami négy évvel kevesebb az uniósnál.

A kutatások a születéskor várható élettartam mellett azt is vizsgálják, hogy az életünkből menyi időt töltünk egészségben. Ebben nincs olyan nagy lemaradásunk az EU-tól, mindössze 1,5-2 évvel számíthatnak rövidebb egészséges életre a magyarok a KSH adatai szerint. Míg 2005-ben a magyar férfiaknál 52 és a nőknél 54 egészséges életévre számíthattak, addig az EU-ban ez 62 körül mozgott mindkét nem esetében. Az uniós átlag 2012-re sem tudott érdemben javulni, a magyarok viszont 6-7 évvel javultak.

A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra, a legfejlettebb régióban, Közép-Magyarországon egy férfi 62 és fél évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU-átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, míg Észak-Alföldön ennél 10 évvel kevesebbre. A területi egyenlőtlenségek nem meglepőek, hiszen az EU húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon van. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön alig haladja meg az uniós átlag 40 százalékát az egy főre eső GDP, a Dél-Dunántúlon 45, az Dél-Alföldön 47 százalékos az arány.

Forrás: Világgazdaság