Mennyivel több kerül a zsebbe?

Költségvetés tervezet

Egy átlagnyugdíj esetén közel 2000 forinttal kaphat jövőre az infláció mértéke miatt egy nyugdíjas. Az szja kulcsának csökkentése egy átlagkereset esetén szintén havi nettó 2400 forint pluszt jelenthet egy keresőnek – írja a Világgazdaság.

  Havonta mintegy 2000 forint plusz pénzt jelenthet a jövő évi nyugdíjemelés egy közel 120 ezer forintos átlagos nyugdíj esetén – derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. A dokumentum szerint jövőre 1,6 százalékos inflációval számol a kormány. A nyugdíjakat a várható áremelkedéssel megegyező ütemben emelik.
 
  Jövőre 16 százalékról 15 százalékra esik a személyi jövedelemadó kulcsa, ez a kormányzat szerint összesen 120 milliárd forint pluszt jelent a magyar családoknál, ami mintegy 4 millió adófizetőt érint. „Az adókulcs 1 százalékos csökkenése azt jelenti, hogy a magánszemély adózók pontosan a bruttó fizetésük 1 százalékának megfelelő összeggel több nettó jövedelmet vihetnek haza” – közölte lapunkkal az OrienTax Befektetési és Tanácsadó partnere.
 
  Radnai Károly szerint például, ha (a jövőre körülbelül várható) 240 ezer forint bruttó magyarországi átlagkeresettel számolunk, akkor míg a jelenlegi 16 százalékos kulccsal számolva 38 ezer 400 forint volt ez után az adófizetési kötelezettség, a benyújtott javaslat alapján az 36 ezer forintra csökkenne. Ezzel 2400 forinttal több nettó jövedelmet hagyva az adózóknál. 105 ezer forintos bruttó bérnél nettó 1050 forint, 175 ezres bruttó bérnél nettó 1750 forint, míg 300 ezres bruttó bérnél nettó 3000 forint pluszt jelent havonta az szja csökkentése.
 
  Radnai Károly szerint a módosítás hatással lenne minden egyéb úgynevezett külön adózó jövedelemre is, amelyek után szja-t kell fizetni, úgy mint például az osztalék, kamat, tőzsdei ügyletek, vagy az ingatlan bérbeadás, vagy értékesítés. Tehát nem csupán a bérek adózását érintené kedvezően. Egy egyszerű példán keresztül szemléltetve, ha idén 300 ezer forint osztalékot szerzünk, abból 48 ezer forintot kell személyi jövedelemadóként befizetnünk, míg 2016-ban, ugyanilyen összegű osztalék esetén 45 ezer forintot kellene majd csak fizetnünk.
 
  A kétgyermekes családoknál a két eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, havi 10 ezer forintról havi 20 ezer forintra nő. Tállai András , a gazdasági tárca parlamenti államtitkára tegnap elmondta, hogy januártól így gyermekenként a jelenlegi 10 ezerről 12 ezer 500 forintra emelkedik az adókedvezmény mértéke. A következő három évben ugyanilyen mértékben nő, és 2019-re két gyermek után már eléri a havi 40 ezer forintot. Ez mintegy 350 ezer kétgyermekes szülőt érint.
 
  Korábban egyesek felvetették, hogy az szja egy százalékpontos csökkentése áttételesen a családi adókedvezményt is érinti. Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adóüzletágának vezetője szerint, ha az szja kulcsa 15 százalékra mérséklődik, a kétgyermekesek adóalap kedvezménye pedig – mint a novemberben elfogadott jogszabályban is szerepelt – 62 ezer 500 forintról 78 ezer 125 forintra nő 2016-tól, csökkenne az adókedvezmény összege, ha nem növelik a gyermekek utáni adóalap kedvezmény mértékét.
 
  A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap közölte, az szja kulcs csökkentésével párhuzamosan megemelik a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményének összegét, hogy az érintettek jövőre is ugyanakkora összeget tudjanak levonni az adójukból. Az egy gyermeket nevelő, valamint a három vagy több gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezmény összegét is megemelték, így egy eltartott után 62 ezer 500 helyett 66 ezer 670 forint, két eltartott után jövőre 83 ezer 330 (2019-ben már 133 ezer 330), míg három gyermek után 206 ezer 500 forint 220 ezer forint a jogosultság mértéke havonta.
 
A legkurtább adócsomag
 
  Az elmúlt tíz év legrövidebb adócsomagját nyújtotta be a kormány, alig több mint 30 paragrafusból áll, és az adócsökkentés költségvetését megalapozandó nem tartalmaz új adót vagy adóemelést, a közterhek vagy mérséklődnek, vagy nem változnak – hangoztatta tegnap Tállai András az adócsomag benyújtásakor.
 
  Az NGM államtitkára szerint a javaslatcsomagot nagyon korán, még az első fél évben elfogadhatja a parlament, ami ugyancsak erősíteni fogja a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, hitelességét. Az adójavaslatot egyszerre tárgyalják a költségvetéssel. Tállai az újdonságok közül kiemelte: a társasági adózásban bevezetik a növekedési adóhitelt. Azok a vállalkozások, amelyek egyik évről a másikra ötszörösére növelik adózás előtti eredményüket, elhalaszthatják az adó megfizetését, így több forrásuk marad tevékenységük bővítésére.

Forrás: Világgazdaság