Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint mindenképpen bővíteni kell a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatását, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig azt javasolja, hogy indítsák be a szakmunkásképzést – írja a Világgazdaság.

 A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint rendkívül fontos, hogy az elkövetkezendő években markánsan csökkenjenek az élőmunkára rakódó terhek Magyarországon. Dávid Ferenc a Világgazdaság kérdésére elmondta: amit nyertek a réven a vállalkozók a járulékcsökkentésekkel az elmúlt években (például a szociális hozzájárulási adó mérséklésével), az elment a vámon a minimálbér, a garantált bérminimum jelentős emelése miatt. Németország és Belgium után Magyarországon a legmagasabb a vállalkozói adóteher az Európai Unióban.

A VOSZ főtitkára szerint problémák adódtak a jogbiztonsággal kapcsolatban az utóbbi években, példaként a vasárnapi boltbezárást említette, amiről 2014 decemberében döntött az Országgyűlés, majd 2016 áprilisában már arról határoztak a képviselők, hogy feloldják. Dávid Ferenc szerint ez azt jelezte, hogy egyrészt nem készült hatásvizsgálat, másrészt nem egyeztettek a szakmával, az érdekképviseletekkel. A VOSZ azt javasolja az új négyéves parlamenti ciklusra, hogy a társadalmat, gazdaságot érintő meghatározó döntések előkészítésekor készüljenek hatástanulmányok, hangsúlyosabban kérjék ki a szociális partnerek véleményét.

Érdemes országszerte fejleszteni ma kisebb településeket

Az érdekképviselet gondnak tartja, hogy a közszférából még mindig nem irányították át a versenyszférába munkavállalók tízezreit, holott már 2015 decemberében volt ilyen kormányzati ígéret. Dávid Ferenc – a nemzetgazdasági tárca adataira hivatkozva – azt mondta: 2016-ban a kormányzati és az önkormányzati szférában alkalmazottak létszáma tízezres nagyságrendben nőtt, az utóbbi nyolc évben pedig megduplázódott.

A VOSZ főtitkára szerint tarthatatlan, hogy az állam a legnagyobb munkáltató, a „bürokratikus vízfej” pedig egyre csak nő – minél hamarabb meg kellene kezdődnie a közszolgálati dolgozók átáramlásának a versenyszférába.

Úgy véli: erősíteni kell a szakképzésen, és elengedhetetlen mind több közfoglalkoztatottat betanított munkássá képezni, majd a versenyszférába orientálni, hogy mérséklődjön az égető munkaerőhiány.

A munkáltatói érdekképviselet pozitívumnak tartja, hogy létrejöttek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek a munkaerőhiány csökkentésére, ám szorgalmazza, hogy minden korlátot bontsanak le a nyugdíjasok elől, például jelenleg az egészségügyi vagy az oktatási ágazatból nyugdíjba vonulóknak nincs lehetőségük visszatérni a munkaerőpiacra a szövetkezetek révén. A VOSZ örül annak, hogy tisztul a gazdaság, visszaszorul a feketegazdaság, ezért üdvözölte az elektronikus árukövetési rendszer bevezetését, az online pénztárgépek használatának kiterjesztését is. Dávid Ferenc jó kezdeményezésnek tartja, amit a kormányfő március elején jelentett be, hogy Modern falu programot terveznek indítani, mert fejleszteni kell a kisebb településeket. Az 1500-2000 lakosú falvakban most nem csekély teher a mikro- és a kisvállalkozóknak kigazdálkodniuk a megemelkedett béreket.

A markánsan javuló foglalkoztatáspolitikai helyzetet és a dinamikusan növekvő béreket is kedvező trendnek minősítette a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Palkovics Imre a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok szempontjából is fontos – a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 73,9 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon ma a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,2 százalék. Míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 első hónapjaiban a 3,7 millió főt sem érte el a foglalkoztatottak száma, addig idén már több mint 4,4 millió embernek van munkája. Eközben nyolc év alatt a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékról 3,8 százalékra mérséklődött. A szakszervezeti vezető utalt rá, hogy manapság már nem a munkanélküliség a fő probléma, hanem a munkaerőhiány. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a szint gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak felel meg: csaknem 70 ezer üres álláshely van, persze időben és térben nem feltétlenül ott, ahol optimális lenne a munkakeresőknek.

Bérharcban állunk a visegrádi országokkal

Palkovics Imre hangsúlyozta: a garantált bérminimum összege megduplázódott 2010 óta, a minimálbér nettó tartalma pedig végre elérte a létminimum szintjét, ami régi követelése volt a munkavállalói érdekképviseleteknek.

A bérrobbanás érintette a kelet-közép-európai régiót, a visegrádi országok mellett Romániát is. A magyar keresetek mintegy 10 százalékkal elmaradnak a lengyel és a szlovák szinttől, a csehekkel vetélkedünk a harmadik helyért, ugyanakkor a vásárlóerő-paritás tekintetében a nyugat-európai bérek értékének harmadát érhetjük el. A Munkástanácsok elnöke szerint a közfoglalkoztatás bevezetésének volt értelme, hiszen jórészt egy társadalmilag kirekesztett réteget vontak be a munkaerőpiacra, még ha igen alacsony bérért is. Palkovics a problémák közé sorolta, hogy az a szakmunkásképzés, amelyet az 1990-es évek végétől leépítettek, még manapság sem indult be. A szakszervezetek is bele akarnak szólni a duális képzés szakmai, tartalmi kérdéseibe, és megfelelő érdekvédelmet is kívánnak nyújtani a fiataloknak.

Szélesíteni kell a munkavállalói tulajdonszerzés lehetőségeit

A Munkástanácsok vezetője szerint meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzést. Sajnálatosnak tartja, hogy kevés a munkaügyi ellenőr, miközben a befektetők nem földre szállt angyalok; tudomása szerint száz vizsgálatból hetven-nyolcvan esetben munkáltatói törvénytelenséget tárnak fel a munkavállalókkal szemben. Szerinte nagyon fontos, hogy a munkáltatók becsüljék meg dolgozóikat, tiszteljék a jogaikat, az emberi méltóságukat.

Gondnak nevezte azt is, hogy a munka törvénykönyve 2012-es módosítása miatt a munkáltató által kezdeményezett jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek gyakorlatilag nincs kellő jogi szankciója. Palkovics szerint nevetségesen alacsony a kártérítés összege, amelyet megkaphat a jogellenesen elküldött munkavállaló, és már nem kötelező a munkáltatónak visszahelyeznie őt eredeti munkakörébe – ez pedig tarthatatlan helyzet. A szakszervezetnek van egy kidolgozott javaslata, amely korrekt munkajogi állapotokat teremtene, valamint a munkavállalók védelme mellett a szakszervezeti tisztségviselők megnyirbált jogosítványain is erősítene. Napjainkban ugyanis nem élveznek munkajogi védelmet a tisztségviselők, azaz könnyen elbocsáthatók, ezért elbizonytalanodnak, és nem feltétlenül akarnak konfrontálódni a cégvezetéssel a közösség ügyeiben.

A Munkástanácsok azt is javasolja, hogy a munkavállalói tulajdonszerzés mostani lehetőségeit bővítsék ki. Például Herenden a porcelánmanufaktúra már 1992 óta a dolgozók tulajdonában van, és jól működik. A munkavállalói résztulajdonosi program jogi lehetősége több mint 25 éve adva van, ám korábban nemegyszer előfordult, hogy a menedzsment megvásárolta a dolgozók részvényeit, majd busás haszonnal eladta egy befektetőnek – ezt küszö­bölné ki a Munkástanácsok. Szerintük azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók munkája az érték, és nem jelentős az eszközigény, ott alkalmazható lenne ez a forma, ha a megvalósíthatósági tanulmány azt jelzi, hogy öt-nyolc éven belül visszafizethető a felvett hitel összege.

A szakszervezeti szövetség a bizalmi vagyonkezelést is preferálná, azaz ha egy szolgáltató üzem vezetője meghal, s nincs utódja, akkor nyíljon lehetőségük az ott dolgozóknak, hogy folytassák a tevékenységet, és emellett a vagyon kezelésével is foglalkozhassanak.