Milyen 50 százalékos minimálbér-emelésről beszélt Orbán?

 A minimálbér adóterhelése jelentősen nőtt 2010 után

Bár a miniszterelnök szeret arról beszélni, mennyivel emelkedett a minimálbér és az átlagkereset, ha nem csak a százalékokat nézzük, már korántsem annyira rózsás a helyzet. Pláne, ha még a szomszédokat is figyelembe vesszük – írja a HVG.

Bár még nincs megállapodás a jövő évi minimálbér emelésről – a kormány javaslata 15 százalékos növelés jövőre, a rá következő, választási évben pedig további 8 százalék -, a Fidesz, illetve a kormány rendre hivatkozik arra, mennyivel emelte már eddig is a minimálbért. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben például azt mondta, 2010 óta 51 százalékkal nőtt a minimálbér.

Ez legfeljebb a bruttóra igaz: azt ugyanis rendre kifelejtik, hogy a minimálbér adóterhelése jelentősen nőtt 2010 után, ezért volt olyan év, hogy a bruttóban jól hangzó emelés nettó pár száz forintos pluszt hagyott a keveset keresők zsebében.

Átnéztük tételesen a listát: 2010-ben, a Bajnai-kormány utolsó évében a bruttó minimálbér 73 500 forint volt – a nettó pedig 60 200 forint -, egy évre rá a bruttó 78 000 forintra nőtt, a nettó viszont mindössze 60 600-ra, vagyis az érzékelhető emelés mindössze 400 forint volt. A 2012-es év sem volt számukra rózsás: a sokat hivatkozott nagy ugrással a bruttó minimálbér ugyan 93 ezer forintra nőtt, azonban az adóváltozások miatt ez nettó 315 forintot jelentett azoknak, akik nem jogosultak családi adókedvezményre.

Utána jobb évek következtek: 2-3 ezer forintos nettó éves emelkedésekkel most nettó 73 815 – bruttó 111 ezer – forintnál tartunk, vagyis hat év alatt nettóban 22 százalékot emelkedett a minimálbér. De legalább nem csökkent, mint 2007-ben, mikor kétszáz forinttal megvágták a nettó keresményt.

A miniszterelnök hétfőn arról is beszélt, az átlagbérek 2010 óta 15,5 százalékkal nőttek.

Egy 2016 áprilisában publikált jegybanki tanulmány szerint ez így néz ki:

A nettó átlagkereset folyamatosan nőtt 2010 óta – 132 ezer helyett 162 ezret keresnek átlagban a magyarok -, azonban ha az inflációt is hozzávesszük, 2012-ben a reálkereset néhány százalékkal még csökkent is. Ugyancsak fontos, hogy például 2014-ben 1,4 millió magyar az átlagbér alatt keresett.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk túl jól, mint ahogy ezt a már említett MNB-tanulmány is mutatja.

Nem annyira jó a helyzet a Tárki legfrissebb országjelentése alapján sem, amiből az derül ki, hogy az uniós szint mindössze felét teszi ki a magyarországi átlagfizetés. Ez az ötvenszázalékos arány ráadásul a vásárlóerőhöz viszonyítva – vagyis a megélhetési költségeket figyelembe véve – jön ki, ha csak az összegeket nézzük, a magyar bérek nem az európaiak átlagának felét, hanem a harmadát érik el csupán.

A magyarországi bérfelzárkózásról szóló, Palócz Éva által jegyzett tanulmány arra is rámutat: a nyomott nettó bérekhez képest magasabb az az összeg, amelyet egy munkáltató egy alkalmazottra költ. Ugyan a kormány a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételével és fokozatos csökkentésével dicsekszik, a bérre eső adó- és járulékterhek valójában igen magasak. A bérköltség (vagyis az az összeg, amennyibe egy dolgozó a munkáltatónak kerül, beleértve a bruttó keresetet és az arra terhelt munkáltatói járulékokat is) az EU-átlag 56 százaléka volt 2014-ben. Most egyébként a kormányzati tervek szerint a béremelés fejében kaphatnának a cégek járulékcsökkentést.

A keresetek alakulásánál a kormány hivatkozik a családi adókedvezményre is, amely a kétgyerekesek esetében emelkedett, azonban az a kezdetektől egyértelmű volt, hogy ez a rendszer nem az alacsony keresetűeknek kedvez. Még úgy sem, hogy a kritikák után lehetővé tették, hogy a járulékok terhére is igénybe lehessen venni a támogatást. A Költségvetési Felelősségi Intézet a VS.hu számára készített egy táblázatot, az adatok a 2015-ös állapotokat tükrözik – azóta az szja-kulcs 16-ról 15 százalékosra csökkent.

Az első táblázat az eredeti állapotot mutatta, mikor még csak az adóból lehetett érvényesíteni a kedvezményt

Amikor még csak az adóból lehetett levonni a kedvezményt

 

nincs gyerek

1 gyerek

2 gyerek

3 gyerek

4 gyerek

5 gyerek

6 gyerek

adókedvezmény mértéke

0

10,000

10,000

33,000

33,000

33,000

33,000

               

80 ezer forint

52,400

62,400

65,200

65,200

65,200

65,200

65,200

120 ezer forint

78,600

88,600

97,800

97,800

97,800

97,800

97,800

240 ezer forint

157,200

167,200

177,200

195,600

195,600

195,600

195,600

480 ezer forint

314,400

324,400

334,400

391,200

391,200

391,200

391,200

600 ezer forint

393,000

403,000

413,000

489,000

489,000

489,000

489,000

Egymillió forint

655,000

665,000

675,000

754,000

787,000

815,000

815,000

A második pedig azt, mikor már a járulékból is. Nem a várt számok jöttek ki

Amikor már a járulékokból is le lehetett vonni a kedvezményt

 

nincs gyerek

1 gyerek

2 gyerek

3 gyerek

4 gyerek

5 gyerek

6 gyerek

80 ezer forint

0

0

7200

13600

13600

13600

13600

120 ezer forint

0

0

800

20400

20400

20400

20400

240 ezer forint

0

0

0

40800

40800

40800

40800

480 ezer forint

0

0

0

22200

55200

81600

81600

600 ezer forint

0

0

0

3000

36000

69000

102000

Egymillió forint

0

0

0

0

0

5000

38000

A miniszterelnök csütörtökön bejelentette a társasági adó jelentős, 9 százalékra mérséklését – azt, hogy ez kinek lesz jó, még számolgatják, az LMP szerint adóparadicsom lesz Magyarország -, amivel Varga Mihály szerint Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná az EU-ban. A Mazars.hu adataiból látszik, hogy közép-kelet-európai országokat nézve Montenegróban van még 9 százalékos társasági adó. A 27 százalékos áfakulcs viszont a legmagasabb az egész világon, így kedvező adózási feltételekről nem nagyon lehet beszélni.

Jövőre persze csökken majd újabb alapvető élelmiszerek áfája, azt azonban a sertéshús áfájának idei jelentős csökkentése után is látszott, hogy az árcsökkenés egy idő után eltűnt a húspultból. A kormány szereti magát az adócsökkentés kormányának emlegetni – legalábbis ami a közvetlen adókat illeti -, ugyanakkor nem lehet megfeledkezni a különféle, sokat bírált ágazati különadóról sem. Ilyen volt például a kiskereskedelmi vagy a távközlési különadó, amelyek a különböző szolgáltatási díjemelésekben vagy szimpla áremelésekkel végső soron a fogyasztókon csapódtak le. És ilyen az az októbertől élő újításról, miszerint hiába csökken a kőolaj világpiaci ára, a fogyasztói ár – az áresés miatt életbe lépő jövedékiadó-emelés miatt – ezt nem követi.

Forrás: HVG