Mindannyian fizetjük a béremelést?

 Nő az állami cégek megalázóan alacsony bérű alkalmazottainak fizetése

Százezrek fizetése nem érte el a létminimumot az államigazgatásban és az állami tulajdonú cégeknél. Ez volt az elmúlt évek egyik nagy anomáliája – mondta a Magyar Nemzetnek Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója azzal kapcsolatban, hogy a kabinet bejelentette, több lépésben 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig. A közgazdász úgy véli, a kabinet ezzel a lépéssel követi a piac által kikényszerített (Magyarországon 80-100 ezer betöltetlen álláshely van, miközben tömegek dolgoznak külföldön) béremelési folyamatot.

Várhatóan nem emelik az árakat

Ugyanakkor az állami cégek esetében nehéz lesz a béremelések forrását kitermelni, mivel bevételeik egy jelentős része hatósági árakon alapul, amiket az állam állapít meg, s nem lehet eltérni tőlük. – Nem hinném, hogy emelnék a vonat- és buszjegyek árait, vagy hogy drágulnának a közműszolgáltatások, mivel jövőre választások lesznek. Rövid távon alighanem a költségvetés fogja fedezni a béremeléseket – tette hozzá Pogátsa Zoltán.

A kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, majd újabb 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinak pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékosat. Lázár János kancelláriaminiszter közölte, a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cégnél csak a minimálbér és a garantált bérminimum fölemelése évi 14 milliárd forintos tételt jelent, de százmilliárdos összeg is lehet a mindegyik munkavállalót érintő béremelés.

Pogátsa Zoltán szerint biztosnak látszik, hogy a helyben lévő multinacionális áruházláncokon túl a helyi kis- és közepes vállalkozások profitálni fognak az állami fizetések növeléséből, hiszen az alacsony keresetűek nagyrészt helyben költik el jövedelmüket. Ez nemcsak a helyi cégek forgalmát növeli, de újabb álláshelyeket is generálhat. A közgazdász úgy véli, a kormánynak fel kellene hagynia az értelmetlen közmunkaprogrammal, amelyre 2012 óta már ezermilliárd forintot költött Magyarország. – Égetően fontos volna költeni az oktatásra, és hatékony átképzési módszerrel segíteni a közmunkásokat, akik utána el tudnának helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon – mondta a szakember. A Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint ugyanis a közmunkások csupán 15 százaléka kerül vissza a normál munkaerőpiacra, vagyis a program teljes kudarc. Mégis több mint 200 ezer közmunkást alkalmaz ma is az állam. A szakember nem tart a kiárazódástól, vagyis attól, hogy az állami és a piaci béremelések hatására tömegével vesztenék el az állásukat azok, akiknek a munkáltatója nem tudja kitermelni a magasabb fizetéseket. – Egy tanulmány szerint amikor az első Orbán-kormány 2001-ben az átlagbér 30 százalékáról 50 százalékára emelte a minimálbért, 20 ezer állás szűnt meg, ami igen csekély arány egy 4 milliós munkaerőpiacon – tette hozzá.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap ismertette, hogy a béremelések mennyibe fognak kerülni a tárcájához tartozó cégeknél. A többlépcsős béremelés a minisztériumhoz tartozó mintegy 230 állami vállalatnál 143 ezer munkavállalót érint, erre az idén 44 milliárd forintot fordít az állam.

Harmincszázalékos emelést akarnak a BKV dolgozói

Bár nem állami, hanem önkormányzati cég, a BKV Zrt. dolgozói is nagyobb fizetést akarnak, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége 30 százalékos béremelést szeretne kiharcolni a társaságtól – közölte a két érdekképviselet az MTI-vel. A szakszervezeti tagok 80 százalékát lefedő szervezetek közleményükben azt írták, három évre szóló bérmegállapodás keretében kérnék a 30 százalékos emelést, ezenfelül 2017-re további ötszázalékos bérfelzárkóztatást szeretnének az alacsonyabb jövedelműeknek, és évenként 36 ezer forinttal emeltetnék az egy főre eső kafetériakeretet.

A köztulajdonban lévő vállalatoknál működő szakszervezetek jó kezdőlépésnek tartják a kormány által bejelentett, három évre szóló, 30 százalékos bérfejlesztést, amely jelentősen javítja a dolgozók jövedelmi helyzetét, és mérsékelheti az egyes ágazatokban a munkaerőhiányt – derült ki a szakszervezetek pénteki sajtótájékoztatóján. Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke elmondta, a kormány csütörtökön jóváhagyta a köztulajdonban lévő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a munkáltatók és a szakszervezetek között született megállapodást, így azt meg lehet kötni az egyes vállalatoknál. Annak firtatására, mit adnak a szakszervezetek cserébe, lemondanak-e például a sztrájkjogról, az elnök elmondta, kollektív erejű megállapodás ellen nem lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni.

Forrás: Magyar Nemzet