Minden kezdeményezést visszadobnak

A felállítása óta eltelt egy év alatt a Nemzeti Választási Bizottság minden népszavazási beadványt elutasított. Legutóbb a közjegyzők és bírósági végrehajtók „államosítását” célzó kezdeményezést dobták vissza.

 .

Nem lehet népszavazást tartani arról, hogy a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók a jövőben kizárólag állami közszolgálati állás keretén belül folytathassák tevékenységüket – mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még hétfőn. A két kérdést Falus Zsolt Ferenc, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet vezetője magánszemélyként nyújtotta be hitelesítésre.

Paksról is kezdeményeztek népszavazást
Paksról is kezdeményeztek népszavazást
M. Schmidt János

Korábban maga az egyesület próbálkozott, de civil szerveződés csak az alapító okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben szervezhet referendumot, a Bankcsapda esetében viszont közjegyzőkről és végrehajtókról szó sincs. Ezért a kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke saját hatáskörben visszautasította.

 

A bankcsapdások kezdeményezésének hátterében az áll, hogy szerintük a közjegyzők napi egymilliót, a végrehajtók pedig évente akár egymilliárdot is keresnek, ezért úgy gondolják, jobb lenne, ha ezt a pénzt nem ők tennék zsebre, hanem az a költségvetésbe folyna be.

Az NVB ezt a szempontot aligha vehette figyelembe – mellesleg a jövedelmeket illetően az állítás erősen túlzó –, sőt éppen ellenkezőleg érvelt: ha a referendum eredményeként a közjegyzői vagy végrehajtói rendszert teljesen át kellene alakítani, az olyan sokba kerülne, hogy a költségvetési törvény módosítására lenne szükség. Erről pedig népszavazás az alaptörvény szerint nem dönthet.

A testület a határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a közjegyzők vagy végrehajtók jogállásának, illetve tevékenységük kereteinek meghatározása az országgyűlés feladata. A parlament hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésekben pedig szintén nem lehet referendumot tartani. Az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján e körbe tartozik egy szerv – például a közjegyzői és végrehajtói kamara – létrehozása vagy megszüntetése is.

Ha eredményes lenne a népszavazás, az a választási bizottság érvelése szerint szükségképpen maga után vonná a közjegyzői és végrehajtói önkormányzati szervezetrendszer teljes átalakítását, hiszen állami alkalmazottak esetében a kamarákra a jelenlegi formában bizonyosan nem lenne szükség.

Nem támogatják a közvetlen demokráciát

Az NVB a jelenlegi formájában éppen egy esztendeje állt fel: az Országos Választási Bizottság helyébe lépő testület kizárólag a kormánypártok által támogatott tagjait tavaly szeptember 30-án választotta meg a parlament kilenc esztendőre. Megbízatásuk így 2022-ig szól, tehát még két parlamenti és a most hétvégin kívül egy önkormányzati választást vezényelhetnek le. A bizottság eddig ötven-hatvan körüli népszavazási kezdeményezésről döntött, és valamennyit elutasította. Leginkább azzal érveltek, hogy a referendumra bocsátandó kérdést nem egyértelműen fogalmazták meg, ami általában igaz is volt.

Tömegesen próbálkoztak például a devizahitelesek érdekében népszavazást kezdeményezni, és szerették volna elérni, hogy rögzítsék az árfolyamot, függesszék fel a végrehajtási eljárásokat, a végrehajtást kössék bírósági ítélethez, biztosítsanak az adósoknak ingyen jogi képviseletet. Ezek a kísérletek többnyire a tényleg nem túl szabatos fogalmazás miatt buktak el. Előfordult persze, hogy a mindenki számára világosnak tűnő fordulatokat – ilyen volt többek között maga a devizahitel fogalma – sem találták elég egyértelműnek. Több alkalommal a menekültekkel kapcsolatos szabályokat szigorították volna főként úgy, hogy korlátozzák a mozgásszabadságukat. Az NVB-ről ezek a kérdések is lepattantak, mert a menedékesek alapvető jogait uniós jogszabályok határozzák meg.

Elutasította a testület azt a kísérletet is, amelynek eredményeként a miniszterelnököt csak két ciklusra lehetne megválasztani, mondván, ehhez az alaptörvényt kellene módosítani, amit referendum útján tilos kezdeményezni. Ezt kerülte volna ki egy másik kezdeményező, aki ezzel állt elő: „Egyetért ön azzal, hogy a demokrácia alapelvének megfelelően a magyar állampolgárok népszavazással bármiről dönthessenek?” Ám ez megint érintené az alkotmányt, tehát nem engedték át.

Paks is napirenden volt néhányszor. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne létesüljön új atomreaktor?” – ezt az időközben megszűnt népi kezdeményezés keretében vetette volna fel valaki, de itt megint a fogalmazással volt baj. Az NVB szerint a kérdés ebben a formában azt sugallja, hogy kötelező erejű népszavazásról, és nem a parlament által csak megtárgyalandó ügyről van szó.

Nem járt jobban Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke sem. Ők azt kérdezték volna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”

A beadvány nemzetközi szerződésbe ütközik – mondta ki a bizottság, és a kezdeményezők kifogását később a Kúria, majd az Alkotmánybíróság is elutasította. Igaz, volt olyan különvélemény, hogy érdemes lett volna a beadványt az alkotmánybíráknak érdemben vizsgálniuk, hiszen az aláírásgyűjtő ív benyújtásakor még nem volt olyan egyezmény, amelynek alapján a kérdés tiltott tárgyat érintene.