Minimálbér 2017: megdöbbenés a munkavállalóknál

 A kormány jelenleg a járulékcsökkentés lehetőségét vetette fel

Körülbelül két hete egy közös bérstratégiát fogadott el az öt hazai szakszervezeti konföderáció, ám a napokban két nagy szövetség váratlanul kihátrált a javaslat mögül és még a megszellőztetett kormányzati minimálbér-emelési javaslatánál is alacsonyabb igényekkel állt elő. A legnagyobb érdekképviselet azonban kitart. Eközben a munkáltatók elsősorban a kormány közteher-csökkentési tervétől teszik függővé jövő évi bérajánlásukat – írja a napi.hu.

 Közös előterjesztésről állapodott meg az idén esedékes háromoldalú bértárgyalásokra az öt vezető munkavállalói érdekképviselet – nevezetesen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga, a Munkástanácsok, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).

A javaslatban több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követelést terveztek. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).

Ám a Magyar Idők október 25-i számának jelentése szerint a Liga Szakszervezetek és Munkástanácsok Országos Szövetsége – az összes szakszervezet nevében – közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ez már csak azért is meglepő, mivel néhány nappal korábban egy, ugyancsak a Magyar Idők által kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett, amelyre vonatkozóan iparági számításokat is közreadott.

Elintézték?

Kordás László a MASZSZ elnöke elmondása szerint maga is csak a kormánypárti lapból értesült, hogy a Liga és a Munkástanácsok váratlanul felülírták a közös programot, amely szerinte „túlbuzgóságból” történt. Úgy látja, példátlan, hogy egyes szakszervezetek még a tárgyalások kezdete előtt lejjebb szállítják korábbi követeléseiket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a másik három konföderáció továbbra is kitart a két számjegyű emelés és a létminimumhoz való minimálbér-felzárkóztatás koncepciója mellett.

A konkrét célszámaik egyelőre viszont is bizonytalanok, mert a kormány jelenleg a járulékcsökkentés (várhatóan a szociális hozzájárulási adó mérséklése) lehetőségét vetette fel, amelyhez valószínűleg újra kell tárgyalnia az idén tavasszal elfogadott 2017-es adótörvényeket, illetve költségvetést.

A kabinet egyébként szerdán dönt a járulékcsökkentési és bérfelzárkóztatási programról – ezt követően kíván konzultálni a szociális partnerekkel. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) október 26-án esedékes ülését ezért jövő hét csütörtökre halasztották.

A vállalkozók a kormányra várnak

Szintén az esetleges járulékcsökkentési javaslattól függ a munkáltatók minimálbér-emelésre vonatkozó ajánlata is, így az egyelőre nem konkretizálódott – ismertette lapunkkal Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Amennyiben nem lesz mérséklés, akkor a munkaadók az elmúlt években megszokott módon számolják ki jövő évi ajánlatukat – a makroadatokat indikátorként használva.

Ha azonban a kabinet egy jelentős, többéves, garanciális elemeket is tartalmazó járulékmérséklési javaslatot tesz le az asztalra, akkor a vállalkozói szféra minden bizonnyal „engedékenyebb” lesz, hiszen tisztában van azzal, hogy a bérfelzárkóztatás szükséges lenne. Amennyiben viszont a kormány csak minimális módosításokat indítványoz, akkor a munkáltatók „visszafogottak” lesznek a bérajánlat tekintetében – jellemezte az alapállást Dávid.

Az esetleges köztehercsökkentés okozta bevételkieséssel kapcsán ugyanakkor kifejtette, hogy 1 százalékos járulékcsökkentés durván 100-120 milliárdos lyukat ütne évente a költségvetésen. Ennél azonban jóval nagyobb 4-5 százalékos mérséklésnek lenne érdemi hatása, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszát teheti próbára. Ha viszont tényként kezelhető a Miniszterelnökség indítványa, amely a közszférában igen nagy arányú elbocsátást tervez, az egyfelől az állam terheinek mérséklését vetíti előre, másfelől, ha ezeket a dolgozókat felszívja a magánszektor, akkor azok járulékfizetőkké válnak az elsődleges profitszférában – ezzel a közteher vágásának meg lehet a fedezete.

A MASZSZ alapvetően támogatja a VOSZ járulék- és adóteher-csökkentési javaslatát, de csak abban az esetben, ha az nem a munkáltatóknak hoz „extraprofitot”, hanem nettó béremelést eredményez a munkavállalóknak. A kormány ehhez működő garanciák beépítését vetette fel, de a szociális partnerek egyelőre nem tudják, hogy a kabinet mire gondol. A folyamatos ellenőrzés – egy „járulékkomandó” felállítása – viszont valószínűleg nem a hatékony megoldások közé tartozik.

 Forrás: napi.hu