Mire elég havi húszezer forint?

 Ennyit fogyasztottak a magyarok

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 2016-ban nőttek a háztartások kiadásai, ami 6 százalék feletti bruttó keresetemelkedésnél várható is volt. Két mutatót is kiszámolnak: az egyik a háztartások összes fogyasztási célú kiadása egy összegben, ami közel 5 százalékkal nőtt 2016-ban, a másik pedig az egy főre jutó érték, ami viszont csak 3 százalék körüli mértékben emelkedett – összegzett a Blokkk.com.

A háztartások kiadásainak legnagyobb tétele 20 ezer forintos értékével az élelmiszervásárlás volt 2016-ban, az egy főre jutó értékeket nézve – értékel a szakportál. Növekedésének 2,3 százalékos üteme nem sokkal marad el a KSH kiskereskedelmi adatsorában az élelmiszerboltok forgalmának 2,8 százalékos emelkedésétől (az inflációt kiszűrő volumenadatok alapján).

Az egy főre jutó kenyérféleség vásárlások havi értéke 3 ezer forint, hasonlóképpen tejtermékekre, tojásra is, húsféleségekre közel 6 ezer forint jut. Gyümölcsre másfél ezer, zöldségre, burgonyára több mint kétezer forintot költ egy háztartásbeli havonta (vagy ennyiért vesznek neki a háziasszonyok), de édességre is ezer forintnál több jut egy főre számítva egy-egy hónapban. A korábbiakhoz képest az élelmiszer vásárlások összetételében nincs számottevő mértékű változás.

Sokat áldoznak a családok szeszesital- féleségekre, dohányárukra, ahol ugyan az egy főre jutó vásárlás mennyisége (literben, darabban számolva) ugyan nem változott, de volt azért egy 2 százalék feletti áremelkedés is, tehát azért nagyobbra kellett nyitni a pénztárcát 2016-ban. Az élelmiszerkiadásokhoz mérve az élvezeti cikkek vásárlásának aránya 13 százalékos.

Ruházatra kevesebb futotta, mint piára és cigire, pedig a ruházati boltok forgalma a belkereskedelmi statisztika szerint (az egy másik összegzés) 10 százalékkal nőtt 2016-ban. Igaz ugyanakkor, hogy a KSH szerint az egy főre jutó ruházati kiadások már csak 4 százalékkal emelkedtek. A turkálók forgalma ugyan nem nőtt, de ezek piaci súlya csekély a teljes ruházati forgalomhoz képest, tehát nem ez téríti el a két mutatót egymástól.

A lakásfenntartás és háztartási energia egyébként az egy főre jutó kiadások második legnagyobb tétele, ahol közel 2 százalékkal többet költöttek a családok.

Kisebb összegnek tűnik, de azért sokba kerül a lakberendezés, háztartásvitel, amibe beletartozik a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is. A 100 háztartásra jutó ketyeréket nézve a legtöbb mobiltelefonból van, 190 darab, ezt követi a színes televízió 155 darabbal. Ezekből ezek szerint egy-egy darab kevés lenne családonként. A legkevesebb 100 háztartásra vetítve laptopból és tabletből van, 13 darab, továbbá mosogatógépből, 17 darab. Személygépkocsiból sincs mindenütt, hiszen 100 háztartásra csak 62 darab jut.

Némi átrendeződés azért megfigyelhető, mégpedig az, hogy a bolti kiskereskedelemnél gyorsabban nő egyes más szolgáltatási területeken a családi költekezés. És a lakásépítés, vásárlás állami támogatása is átalakítja a családi költekezés arányait.

Forrás: napi.hu