Mire lesz elég a minimálbér: 105 ezer forint az új határ?

Közel 3,4 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-növekedés, illetve három-négy százalékos bérajánlás: hírek szerint 3500 forint emelés után bruttó 105 ezer forintra emelkedhet a minimálbér. A garantált bérminimum pedig 4000 forinttal 122 ezer forintra nőhet.

 .

 .

Svajda József, az MSZOSZ régiós elnöke szerint eredetileg négy-hat százalékról szólt az érdekvédők bérajánlása, s ezen felül egyéb követelésekről is tárgyalni kívántak a kormánnyal. Így a Munkatörvénykönyve-, illetve a sztrájktörvény módosításáról: a szakszervezetek képviselői nehezményezték, hogy nehéz sztrájkolni, illetve egyebek mellett az is el akarták érni, hogy négy éven belül a létminimumot közelítse meg a minimálbér.
– A somogyi átlagbérek még mindig közel egyharmadával alacsonyabbak, mint a nemzetgazdasági átlag – emelte ki. – S ha a legeredményesebb régiók mutatóival vetjük össze, akkor még súlyosabb a lemaradás. Van olyan somogyi cég, ahol az alkalmazottak közel 60-65 százalékát minimálbéren vagy ekörüli összegért foglalkoztatják. S hiába fizetnek nekik műszak pótlékot vagy más jogcímen plusz pénzt, ha a havi nettó alig 80-85 ezer forintra jön ki: sokat és keményen kell ezért az alacsony bérért is dolgozni.

Svajda – térségünk gazdasági elmaradottságára utalva – aláhúzta:  a GDP-t tekintve a dél-dunántúli régió az EU-átlag alig 42 százalékát produkálja. Nyomatékkal arra is felhívta a figyelmet: a lemaradás nem csökkent az utóbbi időszakban. Így továbbra is arcpirítóan alacsonyak a bérek, holott szerinte az hozhatna megoldást, ha a minimálbér nettó 100 ezer forint körül alakulna.
– Nem csoda, ha egyre többen elvándorolnak külföldre – utalt a társadalmi következményekre Svajda. Hozzátette: sokan nem csak a magasabb kereset miatt mennek Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába, Hollandiába vagy épp Írországba, hanem a hazainál gyakran jóval kedvezőbb béren kívüli juttatásért, illetve a dolgozók nagyobb megbecsülése is sokat nyom a latban.

– El kell menni egy boltba nagybevásárlásra, s megnézni, hogy három és fél ezer forint mire elég – mondta Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke. – Nálunk nincs minimálbéres dolgozó, lehetőségekhez mérten igyekszünk megfizetni a dolgozókat.
Jelentős összegű béren kívül juttatást fizetnek, ám az elnök elismeri: az eltérő szakmákban más az eredménytermelő-képesség. A mezőgazdaságnak nem volt fényes éve 2014: a termény mennyiség általában hozta a várakozásokat, az árbevétel viszont elmaradt, s emiatt sok társaságnál valóban épphogy csak képesek előteremteni a munkatársak fizetését.
Harkány László, a somogyi vagyonvédelmi kamara elnöke szerint ágazatukban is kérdéseket vet fel a garantált bérminimum emelés. Egy dolog bizonyos: a szakmát terhelő gondok  – alacsony megbízási ár, bizonytalan piaci helyzet, gyenge fizetési morál – vélhetően nem szűnnek meg egy csapásra.
– Somogyban közel 2500 vagyonőr dolgozik – tudtuk meg. – Szerintem jelentős részük a jogszabályban rögzített alapösszeget kapja meg az elkövetkező időszakban is, hiába nő a garantált bérminimum.

Varga György, a berzencei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: náluk valamennyi dolgozó bére emelkedik. A dél-somogyi cégnél nincs minimálbéren alkalmazott munkatárs. Az egyik somogyi középvállalkozás igazgatója lapunknak arról beszélt: elfogadja, hogy emelni kell a béreket. Ha rajta múlna, nem 3-4, hanem legalább 10-15 százalékkal növelné a kereseteket. Csakhogy a szorító pénzügyi gondok erre nem adnak esélyt, s ami igazán szomorú, hogy várhatóan a következő év sem a dicsőséges gazdasági sikerekről szól. Dobi István, a Szolidaritás Autóbuszközlekedési-Szakszervezet elnöke a Somogyi Hírlapot hétfőn arról tájékoztatta: 6,5 százalékos bérigényt fogalmaztak meg. Előreláthatóan január 5-én nyújtják be bérkövetelésüket, s még a hónap első felében megindulhatnak az egyeztetések. A Dél-Dunántúli Közlekedési Központnak – melynek a Kapos Volán is tagja – közel 2050 dolgozója van.