Mire számíthat a magyar nyugdíjas?

A társadalom gyorsuló elöregedésének kettős hatása lesz a leendő nyugdíjasokra. Miközben egyre több fizetőképes nyugdíjas fogyasztóval számolhat a világkereskedelem, az idősek számának növekedése az állami nyugdíjrendszereket bizonytalanná teszi: várhatóan egyre többről kell lemondaniuk azoknak, akik a következő években, évtizedekben érik el a korhatárt, és csak az állam kifizetéseire támaszkodnak. Így, ha valaki nem akar nélkülöző öregséget, számára az öngondoskodásnak nem maradt alternatívája.

 .

 .

Jelenleg az EU átlagát tekintve 80 év, míg hazánkban 75 év a születéskor várható élettartam. A kutatások szerint a nyugdíjasok közül egyre többen figyelnek a sportolásra, ami hatékonyan segíti az egészségük megőrzését, és egyre többen ismerkednek a számítógépek és az internet előnyeivel is.

Az aktív öregkor természetesen örömteli, ugyanakkor a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy alig tizenöt év múlva a hazai lakosság negyede, 2050-ben pedig minden harmadik lakos lesz 60 éven felüli – áll a Generáli Biztosító összegzésében.

Magyarországon a most 60 évesek a számítások szerint átlagosan még 20 évig élnek, ami megfelel a kontinens átlagának, ebből pedig a statisztikák szerint csaknem 15 év jó egészségben telik.

Ezzel szemben a most 60 éves németek és osztrákok még tovább, 24 évig élnek majd, és csak az utolsó 6 évben lesznek komolyabb egészségügyi gondjaik.

Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként.

Összehasonlításképpen: átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplája.

A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária 600 fős mintán készült közös kutatása azt vizsgálta a 15-69 éves internetezők körében, hogy az emberek mit gondolnak, hogyan fog változni az életük nyugdíjasként.

A megkérdezettek negyede reméli, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete, 59 százalék szerint rosszabbá válik a megélhetése. Ha felmerül a jövőtervezés, legjobban az anyagiak, az önellátás és a betegség nyomasztja az embereket.

Második legnagyobb félelmük a család közelségének hiánya, a fedél elvesztése, a magány, a bezártság. Arra a kérdésre, hogy honnan várnak pénzügyi segítséget, a többség a saját megtakarítását adta válaszul, utána leginkább gyermekükre, saját bevételeikre, az államra és házastársukra hagyatkoznak.

A nyugdíjcéllal takarékoskodók aránya az elmúlt tíz évben jelentősen változott, gyakorlatilag minden korcsoportban legalább a másfélszeresére növekedett.

A legkiugróbb változás a most 50-59 éves korosztálynál látható, közülük 58 százaléknak van megtakarítása. Az emberek 88 százaléka érzi úgy, hogy szükséges lenne előtakarékoskodni, hiszen a várható nyugdíja nem fogja tudni fedezni tervezett szükségleteit.

 

 Az egyetemisták 70 százaléka gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell
A CIG Pannónia kutatásának eredményei alapján a magyar egyetemisták mai árakon számolva átlagosan mintegy 15 millió forintos megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy nyugdíjas korukban a megfelelő életszínvonalat fenntartsák.
 
A diákok úgy gondolják, hogy ha 20 évvel a nyugdíjazás előtt kezdik el a szükségesnek tartott összeget összegyűjteni, akkor átlagosan havi 76 ezer forintról kell lemondaniuk.
 
A diákok kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy a megfelelő megtakarítás eléréséhez két évtizeden át havi 50 ezer forintnál kisebb összeget elegendő lenne félretenni, egyharmaduk pedig 100 ezer forintnál is nagyobb havi megtakarítást lát szükségesnek.
 
A diákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíját majd munkából származó jövedelemmel is ki fogja egészíteni.Bár az öregkori megélhetéssel kapcsolatos problémákat jól érzékelik a diákok, ebben az életszakaszban még kevésbé tudnak vele aktívan foglalkozni.
 
A kutatás szerint 81 százalékuk nem tud ilyen hosszú távon megtakarításban gondolkodni és 77 százalék érzi úgy, hogy a napi kiadások mellett erre sokáig nem is lesz módja. A legfontosabb megtakarítási cél az egyetemisták számára a lakáshoz kapcsolódik.
 
Emellett a vésztartalék-képzést, gyermeknevelést és az utazást említették leggyakrabban. A nyugdíj a diákok 14 százalékánál került be a legfontosabb célok közé.A megtakarítási lehetőségeket Magyarországon általában véve pesszimistán látják: 88 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy a legtöbb ember épp csak kijön a bevételeiből, ezért nem is tud félretenni.
 
A diákok több mint fele gondolja, hogy a tudatos tervezés vagy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sincs megfelelő pénzügyi tartaléka a lakosságnak. Nagyobb arányban (70 százalék) látják ezt problémának azok, akik a legfontosabb takarékossági céljaik között számolnak a nyugdíjas évek anyagi biztonságával is.
 
A nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókat egyébként az egyetemisták háromnegyede nem ismeri – ez az arány kicsivel alacsonyabb (kétharmados) azok körében, akik a legfontosabb megtakarítási céljaik között említették a nyugdíjakat.Legfrissebb felmérésünk eredményei is azt erősítették meg, hogy már a fiatalok is felelősen gondolkodnak a jövőjükről.
 
Anyagi lehetőségeik és rövidebb távú céljaik miatt azonban még nehezebben tudnak hosszú távon elköteleződni, ezért főként a rugalmasság és a kedvező díjak lehetnek számukra vonzóak. Fontos tehát, hogy a korosztály igényeinek megfelelő, személyes élethelyzetükhöz, elvárásaikhoz igazodó megoldást kínáljunk számukra.(A kutatás 2014. október 7-10. között zajlott, 300 Budapesten tanuló felsőoktatási hallgató megkérdezésével)