MNB: nem számíthatunk nagy béremelésekre

Az elmúlt negyedévekben egyre több vállalat érzékeli a munkaerőhiány erősödését, ám annak mértéke jelentősen eltér a munkaerőpiac egyes részpiacain, így a munkapiac feszesedése összességében csak mérsékelt béremelkedést idézhet elő Magyarországon – állapítja meg legfrissebb Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank emellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a bizonytalan gazdasági környezet miatt a munkaerőhiány növekedésének érzékelése ellenére is tovább várhatnak a béremeléssel a vállalatok – írja a Portfolio.

 
   A feszesebbé váló munkaerőpiac és az emelkedő inflációs várakozások alapján a jegybank a nominális bérdinamika fokozatos erősödésére számít, azonban több olyan tényező is azonosítható, amely a lassabb béremelkedés irányába mutat.

   Az egyik a magyar munkaerőpiac erős szegmentáltsága, mind földrajzi elhelyezkedés, mind képzettségi szint tekintetében.

Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány


   A munkaerő-piaci feszesség szinte az összes megyében növekedett az utóbbi években, azonban a megyék közötti eloszlás jelentős eltéréseket mutat. A munkaerő-piaci feszesség három megyében magasan átlag feletti, viszont Budapesten és öt megyében enyhén, további öt megyében pedig jelentősen elmarad attól.

   Míg például Vas és Zala megyében kevesebb, mint egy munkanélküli jut egy üres álláshelyre, addig Tolna megyében több mint 11.

   Mind a munkaerő-piaci feszesség szintje, mind a növekedésének dinamikája azt mutatja, hogy a nyugat-dunántúli megyékben a legnehezebb munkaerőt találni.

   A betöltetlen nem támogatott álláshelyek foglalkoztatáshoz viszonyított aránya is mindegyik régióban jelentősen növekedett az elmúlt években, az utóbbi két évben Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön kiugróan magasan alakult.

 

 

   A munkaerőhiány területi különbségeinek egyik oka lehet, hogy a konjunktúrafolyamatok megyénként eltérően alakulnak, másrészt a munkakínálatot befolyásoló tényezők (a külföldi munkavállalás és a közfoglalkoztatási programok) is eltérő intenzitású a különböző megyékben.

   A közfoglalkoztatottak aktívakhoz viszonyított aránya a leghátrányosabb helyzetű régiókban (Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon) a legnagyobb. Emellett Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az itthon háztartással rendelkező külföldön dolgozók aktívakhoz viszonyított aránya.

   A KSH statisztikájában megjelenő külföldi munkavállalás közel harmadát az osztrák határhoz közeli Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék adják, ami azt jelzi, hogy a magasabb bérszínvonallal rendelkező Ausztria elszívja a munkaerőt erről a területről.



   Azokban a megyékben, amelyekben magasabb a külföldön dolgozók aktívakhoz viszonyított aránya, illetve amelyekben erősebb a konjunktúra, ott feszesebb a munkaerőpiac. Ugyanakkor a magasabb közfoglalkoztatási aránnyal rendelkező megyékre összességében alacsonyabb munkaerő-piaci feszesség jellemző. Ez nem oksági kapcsolatot mutat, csupán azt jelzi, hogy azokban a megyékben, amelyekben magasabb a kihasználatlan munkaerő-kapacitás munkakínálathoz viszonyított aránya, ott nagyobb szerepet kap a közfoglalkoztatás.

   A munkaerőpiac feszessége tehát területileg nagyon különböző: néhány megyében már kiemelkedően feszes, azonban az ország jelentős részén még számottevő munkaerő-tartalék maradt.

   Azonban az eddigi vizsgálatok eredményei arra mutatnak rá, hogy Magyarországon a helyi munkaerő-piaci feszesség hatása a helyi bérekre csak mérsékelt lehet, vagyis a bérek nem minden részpiacon biztosítják a munkaerőkereslet és -kínálat egyensúlyát. Hazánkban a bérezés alakulására inkább országos tényezők hathatnak.

Képzettségbeli különbségek


   Bár minden képzettségi szinten feszesedett a munkaerőpiac az utóbbi években, továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző képzettségi kategóriák között. A középfokú szakképesítéssel rendelkezők körében ez a feszesség már jóval meghaladja a válság előtti szintet, miközben a magasabb végzettségűek (felsőfok, gimnázium) körében a munkaerőpiac még kevésbé feszes, mint a válság előtt.

 

 

   A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében a legfeszesebb a munkaerőpiac, azonban ehhez a közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárul, mivel e tábor jelentős részét felszívja. A közmunkások bére ugyanakkor jóval alacsonyabb, így az ebben a táborban jelentkező munkapiaci feszesség nem vált ki bérnyomást a gazdaságban.

Kereslet és kínálat


  A jegybank egy a munkaerő-kereslet és kínálat illeszkedését mérő mutató (RMI) alapján megállapítja, hogy a közfoglalkoztatást hatásait kiszűrve nem látható javulás a munkapiac szerkezeti problémái terén. Vagyis e tényező sem segít tompítani a bérnyomást.

Alulfoglalkoztatottak


  A jegybank jelentése szerint az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök – akiknek száma 2013 eleje óta folyamatosan csökken, de még mindig 65 ezren vannak – is potenciális munkaerő-tartalékot jelentenek, mivel a munkaerőhiány erősödése esetén rövid távon bevonhatók a termelésbe. Ha ez így lenne, az a bérnyomás kialakulása ellen hatna.

A vállalatok tovább várhatnak az emeléssel

Az MNB jövőre a gazdasági növekedés lassulására számít, ami miatt mérséklődhet a munkaerő-kereslet növekedésének dinamikája is.

Elképzelhetőnek tartják, hogy mivel a magyar szakszervezeti intézmény gyenge és a munkaadói oldal ereje jóval nagyobb, ezért a bértárgyalások során a vállalatok a munkaerőhiány növekedésének érzékelése ellenére továbbra is kivárhatnak a béremeléssel a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

Jelentősebb lehet ugyanakkor a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomás, ha a vállalatok a hiányzó munkaerő megszerzése érdekében bérversenybe kezdenek, hiszen így erőteljesebb lehet a nominális bérdinamika.

Lassabban nőhetnek a reáljövedelmek


   A jegybank arra számít, hogy a következő két évben tovább emelkedik a foglalkoztatottság, ami részben a közmunkaprogramok további kiterjesztésének is köszönhető lesz. A versenyszféra munkakereslete fokozatosan emelkedhet, azonban ennek dinamikája a gazdasági lassulással párhuzamosan mérséklődhet.

   A jegybank előrejelzése szerint idén 3,8 százalékkal, 2016-ban 3,9 százalékkal, míg 2017-ben 3,8 százalékkal emelkedhetnek a bruttó bérek. A versenyszférában a bruttó átlagkereset idén 3,8, jövőre 4,3, 2017-ben pedig 4,7 százalékkal bővülhet.

   A lakossági reáljövedelem növekedése ugyanakkor az idei 3,1 százalékos bővülés után jövőre 2,8 százalékra, míg 2017-ben 2 százalékra lassulhat az emelkedő infláció mellett.

 

Forrás: Portfolio