Mostanra leállt a rezsicsökkentés

A Fidesz-kormány korábbi ígéretei ellenére ma még csak homályos tervekben létezik az az óriási állami rezsiholding, amelynek az egész országban el kellene látnia az árammal, a gázzal, és a távhővel a lakosságot. Iparági szakértők szerint legalább féléves csúszással kezd majd működni ez a közműszolgáltató, amely a közpénzek temetője lehet.

 

Ugyan a tavalyi év végére ígérte a kormányzat a nemzeti közműszolgáltató óriásvállalat létrehozatalát, eddig azonban még mindig nem sikerült tető alá hoznia a holdingcéget. Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője múlt heti nyilatkozataiban is csak homályos ígéreteket tett. Szerinte a lakosság terheinek csökkentése után a következő cél, hogy a vállalkozások számára olyan környezetet teremtsenek, ahol Európában a magyar befektetők és vállalkozások jutnak a legolcsóbb energiához. Ahol ugyanis olcsó az energia, ott növekszik az ipari termelés, ez a világ számos országában jól érzékelhető – magyarázta Németh, aki azt is elmondta, a családok terheit nem közpénzből, hanem azoknak a szolgáltatóknak a pénzéből enyhítik, akik több, mint ezer milliárd forintot vittek ki az országból. A vállalkozások idén tíz százalékos rezsicsökkenésre számíthatnak, ezt pedig az az állami közműszolgáltató fogja megalapozni.

Lapunk értesülése szerint az állami rezsitársaság leendő „gerincét” képező, – nem régen államosított – Főgáz Zrt.-nél ugyan nagy a kapkodás, de a központi közszolgáltató kialakítása és beindítása még akár fél évet is igénybe vehet. Így szinte bizonyos, hogy nem lesz megvalósítható az a közműholdingról alkotott tavaly őszi kormánydöntés, amely szoros határidőket szabott a „rezsiközpont” kiépítésre.

Az eredeti elképzelések szerint, 2014 december végéig ki kellett volna dolgozniuk a szakembereknek, hogy miként léphet be a lakossági villamosenergia-piacra a Főgáz alapjain létrehozandó nemzeti közműszolgáltató. Ugyanezt a távhőszolgáltatási piacon január végéig kell tisztázni. A teljes körű működését pedig legkésőbb 2015 márciusában kell megkezdenie az új nemzeti közműszolgáltatónak. Vagyis addigra a holdingnak át kell vennie országszerte a lakossági szektorban az áram-, a gáz- és távhőszolgáltatást. Később, de még ebben az évben a felügyelete alá kell vonnia a víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatást is. A szakértők szerint azonban mindez teljes képtelenség.

Mivel csupán az egységes országos földgáz számlázási rendszer kialakítása fél évet vehet igénybe, a távhő számlázás centralizációja ugyancsak hónapokig tart. Az áramfogyasztási bizonylatok pedig annyira eltérnek az előbbiektől, hogy azok bevonása az egységes – a gázzal és a távhővel azonos – számlázási rendszerbe egyszerűen lehetetlen – állítják szakértők. Akik szerint a milliárdos nagyságrendű informatikai fejlesztési igény mellett az eddigi kormányrendeletek is nehezítik a közös bizonylati rendszer kialakítását, miután az Orbán- kormányzat minden szolgáltatási ágazat számára különböző számlaképet határozott meg.

A lemaradás mértékét jól mutatja, hogy Főgáz új tulajdonosi szerkezetének a kialakítása is csak december második felében fejeződött be. Amikor az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-ben fennálló részesedése az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába került. Az MVM a kormány szerint közérdekből ruházta át a Főgáz 49,83 százalékos részvénypakettjét az MFB-re és az MFB Investre. Az MVM Zrt. tavaly áprilisban fizette ki a Főgáz Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának a szerződésben rögzített 41 milliárd forint vételárát a korábbi tulajdonos német RWE energetikai társaság részére.

Akkor még a Fidesz-kabinet azt hangoztatta, hogy az MVM lesz az állami nonprofit közműcég „bázisa”. A kormánypárthoz közeli üzleti körök csatározásának a részeként azonban ma már javában zajlik a korábbi kormányzati favorit által felügyelt MVM kiürítése, s a Fidesz gazdasági holdudvarának az átrendeződése miatt néhány hónapja a Főgáz lett az állami rezsivállalat „bástyája”. Ennek jegyében az elmúlt hónapokban a kormány megszerezte a régebben a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, 50 százalékot valamivel meghaladó Főgáz részvénycsomagot is. Így a gáztársaság ma már teljesen a Fidesz-kabinet kezében van.

Az állami rezsiholdig létrehozataláról szóló tavaly szeptemberi kormányhatározat pedig már azt rögzíti, hogy a „munkafolyamat” teljes egészét az Orbán Viktor miniszterelnök – jelenleg – teljes bizalmát élvező Lázár János miniszterelnökséget vezető, valamint Seszták Miklós fejlesztési miniszter felügyeli. Lázár pedig nemrég jelentette be, hogy Németh Lászlónét, a már államtitkárként a Miniszterelnökségen dolgozó korábbi fejlesztési minisztert bízza meg a „szervezési” feladat koordinálásával. Vagyis mostanra az Orbán által közvetlenül irányított „nagy rezsicsökkentő hármas” ellenőrzése alá került a pontosan meghatározhatatlan nagyságú, de minimum ezermilliárdos közmű szolgáltatási üzlet – jegyzik meg iparági szakértők.

Kovács Róbert, a települési önkormányzatok gazdálkodásának a segítésével fogalakozó Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezetője úgy véli: nem túlzottan jó ötlet, hogy a helyi vezetőktől az „országos elit” kezébe kerül át a közmű szolgáltatások irányítása. Az állami mamutcég ugyanis túlméretezett mivolta miatt drágán és kevésbé hatékonyan működik majd, mint a mostani szolgáltatók. A kormány megalomániájának az árát pedig az emberek fizetik majd meg. A közszolgáltatások – az áram, a gáz, a távhő, a szemétszállítás, a kéményseprés, az ivóvíz, és a csatorna használat – árát ugyanis a jövőben is mindenképpen a lakosságnak kell állnia, vagy szolgáltatási díj, vagy adó formájában. Méghozzá a jelek szerint jókora felárral. Miután eddig többnyire a helyi önkormányzatok által kezelt közmű társaságok működése a polgárok számára viszonylag átlátható és emiatt takarékos volt. A centralizált nagy állami holding esetében azonban az ellenőrzésre semmi esélyük sincs az embereknek, így teret nyerhet a felelőtlen gazdálkodás, ezért a központi állami közműcég létrehozatala drága és felesleges.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy attól semmilyen szolgáltatás nem lesz olcsóbb, hogy az állam végzi. Ellenkezőleg, az állami vállalatokra sokkal inkább jellemző a pazarlás, mint a kis önkormányzati társaságokra – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátéve: a kormány rezsiholdinggal kapcsolatos céljai, illetve tervei homályosak, csakúgy, mint a létrehozandó mamutvállalat leendő működési modellje. A gigacégre a már most megjósolható irányítási problémák miatt előreláthatólag a káosz lesz a jellemző. Kovács Róbert úgy látja: ahhoz, hogy olcsóbbá váljanak a közműtarifák nem volt szükséges állami tulajdonba vonni a szolgáltatókat. Mivel a kormányzat hatósági eszközökkel és a jogszabály alkotás révén teljes befolyást gyakorolhat a díjakra. Így az államosítási kényszer az Orbán-kabinet állításaival ellentétben nem létezik.

Szakértők szerint kifulladt a kormányzat rezsicsökkentési programja. Ezt alátámasztani látszik, hogy elmaradt a Fidesz által folyamatosan ígérgetett ipari rezsicsökkentés. Sőt januártól a vállalkozók az egyes djíelemek átrendezései miatt valamivel többet fizetnek az áramért, mint korábban. Némi gázár csökkenés ugyanakkor előrejelezhető, de nem az Orbán-rezsim érdemeként, hanem a radikálisan csökkenő nemzetközi olaj jegyzésárak miatt, amelyek maguk után vonják a gázbeszerzési árak csökkenését.

Profit, nem profit

A kormányzat képviselői ma már igyekeznek hangsúlyozni, hogy ugyan az állami rezsivállalat nonprofit alapon működik majd, de a működési és a fejlesztési költségeket kitermeli majd. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben a nonprofit állami cégről szólva közölte: az állami rezsiholding működtetése során nem a profitszempontok lesznek az elsődlegesek. Ugyanakkor „olyan minimális profitot tervezünk, hogy az esetleg szükséges, energiabiztonsággal kapcsolatos költségeket az fedezze” – tette hozzá.

Ez rossz hír a hazai lakosság számára – állítják iparági szakemberek. Mivel a kormányzat eddigi rezsicsökkentései miatt jelenleg olyan alacsonyak idehaza a gáz-, áram-, távhő-, kéményseprési-, szemétszállítási-, illetve víz-, és csatornadíjak, hogy azok a szolgáltatók működési költségeit sem fedezik. Ellenkezőleg, a magyar közszolgáltatási szektor tavaly több százmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ez pedig azt jelenti, hogy csak a társaságok nullszaldós működéséhez idén olyan tarifaemeléseket kellene végrehajtani, amelyek százmilliárdokat vennének ki a lakosság zsebéből.

Vagy a háztartások adóterheit kellene jelentős mértékben növelnie kabinetnek. A Fidesz propaganda gépezetének az állításaival ellentétben ugyanis „rezsi ajándék” a valóságban nem létezik, így a szolgáltatások árát a családoknak valamilyen formában mindenképpen meg kell fizetniük, méghozzá belátható időn belül – hangsúlyozzák a szakemberek. Ha ez nem történik meg, akkor viszont hamarosan szembe kell nézniük a fogyasztóknak az ellátási színvonal gyors csökkenésével.

A drágán termelő új paksi blokkal csökkentenék az áramárakat

Bár szinte valamennyi szakértő azt jelzi előre, hogy az újonnan építendő két paksi reaktorban termelt áram legalább kétszer annyiba kerül majd, mint a mostani paksi áram, a kormányzat továbbra a rezsicsökkentésre hivatkozva szorgalmazza az atomerőmű több mint 3000 milliárd forint, de egyes becslések szerint akár 6000 milliárd forint értékű bővítését.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter napokban tett nyilatkozata szerint stratégiai érdek a paksi erőmű bővítése, a fejlesztés az adó- és áramdíjfizetők javát is szolgálja majd: mint mondta, egy “gazdasági rezsicsökkentés előkészítését” is jelenti majd a paksi bővítés. Ennek érdekében világszerte elismert szaktekintélyeket kérnek fel a paksi atomerőmű bővítésének felügyeletére létrehozandó testületbe. “Ezáltal a hazai eredmények és nemzetközi tapasztalatok alapján átláthatóbb és még eredményesebb működést tudunk elérni” – fogalmazott Lázár. Hozzátéve: az Országos Atomenergia Hivatalon belül megalakuló nemzetközi tanácsadó csoport tájékoztatja majd a külföldi szakmai közvéleményt is a fejlesztésről.

A miniszter közölte: “ez nyilvánvalóan sértheti a korábbi kormányok alatt kialakult érdekeket. Beszédes, hogy már a kiválasztási folyamat kezdetén megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és ellehetetleníteni ezt a kezdeményezést”.

Elemzők szerint azonban az új tanácsadó testület magalakítása része az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a hozzá tartozó stratégia vállalatok vezetőségének a menesztésére irányuló kormányzati lépéseknek. Szakértők szerint a tisztogatások MVM anyavállalat mellett hamarosan kiterjednek a paksi atomerőműre, csakúgy, mint a létesítmény bővítésére létrehozott állami vállalatra.

Visszaüt az erőszakos tarifakorlátozás

A Fidesz-kormány rezsicsökkentései miatt tavaly hozzávetőleg 100 milliárd forintot kellett az adózók pénzéből a közmű szolgáltatók támogatására, életben tartására költeni. Így elemzők szerint többet fizetett lakosság kompenzációkra, mint amennyit a tarifa lefaragásokon nyert. A rezsicsökkentés által előidézett gondok közül tavaly a leg látványosabb az volt, hogy mintegy 300 településen kellett úgynevezett kényszer szolgáltatót kijelölnie a katasztrófavédelmi hatóságnak, mert az Orbán-kormány díjkorlátozásai és államosításai következtében sorozatosan mentek csődbe a szemét szállító vállalatok, s emiatt számos településen átmenetileg leállt a szemétszállítási szolgáltatás.

A kormány ugyan – látva a saját maga által előidézett vész helyzetet – kiírt egy pályázatot a bajbajutott hulladékkezelő vállalatok megsegítésére. Ám erre a célra csak mintegy 1,5 milliárd forintot különített el. Miközben a támogatási igény meghaladta a tíz milliárd forintot. Vagyis a keret messze nem fedezte helyhatóságok kompenzációs szükségletét.

A legtöbb pénzébe pedig a távhő cégek életben tartása került az elmúlt évben is a háztartásoknak. A hőszolgáltatóknak hozzávetőleg 60 milliárd forint kompenzációt kellett fizetni, hogy a hődíj csökkentések miatt ne kelljen csődöt jelenteniük.

A mostanra veszteségessé vált önkormányzati közműcégek túlnyomó többsége korábban tisztes hasznot hozott a tulajdonosoknak – írta a Nol.hu. A portál a közműcégek hanyatlását bemutatva arról közölt adatokat, hogy miképp változott meg a vidéki „vizes” cégek nyereségtermelő képessége. A győri Pannon-Víz Zrt. üzemi eredménye – nyolcmilliárdos árbevétel mellett – 21 millióra apadt az egy évvel korábbi 507 millióról. A Szegedi Vízmű Zrt. 2012-ben 6,6 milliárdos árbevételt és 952 milliós adózott nyereséget ért el, a 2013-as mérleg 6,2 milliárdos bevételt és 539 milliós eredményt mutat.

A pécsi Tettye Forrásháznál elmondták, hogy az 5,2 milliárd árbevételű cég nyeresége hétmillióra esett vissza, pedig tavalyelőtt még 116 millió volt a cég adózott eredménye. A Debreceni Vízmű Zrt.-nél nullszaldós eredményt várt a cégvezetés, miközben 2010-ben még 990 millió, 2011-ben pedig 1,3 milliárd forint volt a cég adózott nyeresége, amit a város maradéktalanul kivett osztalékként.