MOSZ: veszélyes precedens a földadó

Egyelőre hét településre vetette ki a földadót a területeken élő tulajdonos magánszemélyekre, de a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) attól tart, hogy a példa ragadóssá válik.

A hektáronként néhány ezer forintos közteher plusz bevételt jelenthet elsősorban a szegényebb önkormányzatoknak, akik idéntől bármire vethetnek ki adót, amire nincs központi teher. A Földművelésügyi Minisztérium szerint jogszerűtlen az ilyen önkormányzati lépés, a szaktárca ellenzi a földadót. A települések szövetsége szerint viszont nincs semmi jogszerűtlen az adóban, s úgy vélik: ha beválik az önkormányzatoknak akár a fele is kivetheti majd az új terhet.

Sajnos semmi meglepő nincs abban, hogy a földadót több település is bevezette, az adótörvények napirendre kerülésekor a MOSZ már felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan ez fog történni, és hogy ebből baj lesz – reagált lapunknak Máhr András a Világgazdaságban tegnap megjelent cikkre, amely szerint hét település vetett ki ilyen jellegű közterhet. A MOSZ gazdasági részlegvezetője hozzátette: információik szerint további települések is fontolgatják, hogy a jövőben hasonló földadót vezessenek be. Ha nem állítják meg ezt a folyamatot, hamarosan általánossá válhat – fogalmazott Máhr András.

A szakember szerint a földadó ugyanakkor számos tisztázatlan kérdést felvet. Igaz, hogy vállalkozásokra és egyéb szervezetekre nem vethető ki ilyen közteher, de a földek jelentős része Magyarországon magánkézben van. Ezek a magánszemélyek a kárpótlás során, vagy örökléssel, vásárlással jutottak az érintett területekhez. Kérdés ugyanakkor, hogy kell-e fizetni akkor, ha a föld tulajdonosa egyben őstermelő is – tette fel a kérdést Máhr. Nagy István államtitkár ugyanis lapunk tegnapi számában úgy nyilatkozott, a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, az egyéni vállalkozó gazdát, valamint a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező őstermelőt nem terhelheti ilyen földadó. Máhr szerint ugyanakkor a kisebb bevételű őstermelők is adóalanyok, dacára annak, hogy adókedvezménnyel élhetnek. (Igaz: 600 ezer forint alatt nem kell bevallást adni, ezért lehet ez a különbségtétel határa).

Ráadásul az is kérdéses még, hogy az őstermelő tevékenysége felülírja a magánszemély tulajdonát a földadó kivetésekor. A szaktárca szerint ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető. Könnyen lehet azonban, hogy a föld adó fizetésekor csupán az lesz irányadó, hogy mely magánszemély van feltüntetve a terület tulajdoni lapján tulajdonosként.

Máhr András szerint aggályos az is, hogy a MOSZ álláspontja szerint a földadó diszkriminatív, mivel az államra és a vállalkozásokra nem vonatkozik. A cégek nem szerezhetnek földtulajdont, de az állam nagy tulajdonos, rengeteg szántója mellett több mint egymillió hektárnyi erdőt is birtokol. A legalacsonyabb bérleti díjakat így is az állam kéri, ráadásul az adót sem lehet kivetni rá. Ezzel az állam további jogosulatlan előnyhöz jut a földtulajdonos magánszemélyekkel szemben, amely akár uniós jogszabályokba is ütközhet. – tette hozzá Máhr András.

Szerző: