Munkástanácsok Közszférás képzése Balatonföldváron!

Munkástanácsok továbbképzése Balatonföldváron!

Összefoglaló a fontosabb eseményekről!

  1. október 06- tól 08- ig került sor a MOSZ Közszférás szervezeteinek továbbképzésére, amelyen minden szervezet képviseltette magát. A megtartott képzés tervezetét a közszféráért felelős alelnök állította össze a tagszervezetek által beküldött igények figyelembevételével.

A három nap alatt a résztvevők az alábbi témakörökben mélyíthették el ismereteiket: 

  • Tagnyilvántartás, tagnyilvántartó rendszerek bemutatása, a tagnyilvántartás jogi háttere, a tagok adatainak jogszerű kezelése.
  • Tagszervezés, szakszervezetek által nyújtott kedvezmény rendszerek Biztosítási rendszer, egyéb kedvezmények, tagsági rendezvények.
  • Életpálya pertapasztalatai a tűzoltó ágazat szemszögéből.
  • A hivatásos életpálya, azok pertapasztalatai.
  • Szervezetek működésének bemutatása, a működési tapasztalatok egymás

közti átadása.

  • Az illetmény megállapítással kapcsolatos közalkalmazotti jogvita ismertetése, egyéb a közszférát érintő jogviták.
  • Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az intézmény bemutatása, a panasz benyújtása, a hivatal eljárása.
  • Jogpont, alternatív vitarendezés.
  • Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folyó munka bemutatása, annak

szervezeti keretei. A jelenlegi igények, követelések ismertetése.

  • Szakszervezeti jogok a mai Magyarországon, a szakszervezeti jogok bővítésének

lehetőségei, irányai.

A tagszervezetek nyilvántartási és levonási rendszereiről szóló előadásban hangsúlyt kapott a 2018- tól életbe lépő adatvédelmi szabályozás, annak ismertetése, az adatvédelmi biztos kijelölése, és az ezzel kapcsolatos képzés ismertetése. Ezekre a tagszervezeteinknek időben fel kell készülniük!

A tagszervezéssel kapcsolatban ismertetésre került a VPDSZ újonnan bevezetésre került biztosítási rendszere, illetve a tűzoltóknál is meglévő munkavállalói felelősség biztosítás működési tapasztalatai. Ezek a szakszervezeti tagok részére nyújtanak védelmet gondatlan károkozás esetén, illetve fontos kiemelni, hogy tartalommal tölti meg a szakszervezeti tagságot.

Ezt követően az életpálya bevezetésével kapcsolatos pertapasztalatok bemutatására került sor, ezen belül a tűzoltóknál és a pénzügyőröknél lévő munkaügyi perek alapján. Az előadások alapján az a következtetés vonható le, hogy míg a tűzoltóknál alapvetően a szolgálati idő számításából, illetve az ezzel összefüggő besorolás következményeiből adódtak a perek, addig a NAV esetében gyakran a korábbi beosztást munkakört, végzettséget, tapasztalatot alapvetően figyelmen kívül hagyó besorolásból adódtak a perek. Ebben az esetben teljesen nélkülözték az új besorolások a korábban betöltött beosztást, besorolást, munkakört.

Az oktatás során a tagszervezetek felépítése, működése, működési tapasztalatai is átadásra kerültek egymás számára.

Jelentős részt kapott az oktatáson a pedagógusok és egészségügyben dolgozó munkavállalóink és szervezeteink számára a közalkalmazottak garantált illetményének jogszerű meghatározása, illetve az ebből eredő jogvita. Ennek részletes ismertetésére is sor került.

Tekintettel arra, hogy ez több ezer közalkalmazottat érint ennek a lényegi összefoglalása a következő:

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. § (7)-(10) bekezdései értelmében a közalkalmazotti illetmény két részből tevődik össze:

     –  a garantált illetményből, valamint

    –   az azon felüli, úgynevezett munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből.

E kettő együttesen adja ki a közalkalmazott kinevezési okmányban (munkaszerződés) foglalt illetményét.

  1. augusztus 01-től hatályos a Kjt. 66. § (9) bekezdése:

A közalkalmazottat garantált illetményként legalább

  1. a) a kötelező legkisebb munkabérnek,
  2. b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeg illeti meg. 

Garantált illetményként így a munkáltatóknak, az adott évre kormányrendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabért, illetve a garantált bérminimumot kellett tehát garantált illetményként biztosítania. Ezen naptól tehát a közalkalmazottak illetményének ezen egyetlen eleme kellett, hogy elérje a kötelező legkisebb munkabért, illetve a garantált bérminimumot, s annak nem az összilletmény tekintetében kellett fennállnia. Így nem releváns, hogy a munkáltató más jogcímen (így pl. munkáltatói döntésen alapuló illetményként vagy illetménypótlékként) milyen összeget biztosított az érintetteknek, az a fenti kötelezettség teljesítése alól nem mentesítette.

Amennyiben a későbbiekben a munkáltató határozat formájában tájékoztatja a közalkalmazottat az  illetményelemek alakulásáról, gyakorlatilag a garantált illetmény javára csökkenti a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, akkor a pótlékok nélküli illetménye jogszerűen egyoldalúan nem csökkenthető, így az előző évi jogszerűnek tekinthető illetmény változatlanságát minimálisan biztosítani kell. E körben tehát érvényesül az Mt. 58. §-a, amely szerint a jogszerű illetmény (garantált illetmény és munkáltatói döntésű illetményrész összege) csak közös megegyezéssel módosítható.

A fentiek több ezer közalkalmazott illetmény meghatározásánál jelentkeztek, s mivel jellemzően helytelenül kerültek az illetmények 2013. augusztusától meghatározásra, így egyes szakszervezetek képviseletével jelentős számú munkaügyi per indult. Az ügyben immár több tucatnyi Kúriai ítélet születtet, melyben a közalkalmazottak javára döntött a bíróság és jellemzően több százezer (nem ritka esetben másfél millió) forint illetménykülönbözet megfizetésére marasztalta az alperest.

Ezt követően került sor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának bemutatására. Itt mellékelem az előadó anyagát. Az előadást követően több eset példán keresztül is ismertetésre került a hivatal eljárása, illetve több vitás kérdés mentén megvitatásra került, hogy indítható e ombudsmani eljárás az adott törvénysértés esetén.

A következő téma az alternatív vita rendezés volt. Itt nemcsak az intézményrendszer bemutatása történt, hanem a honlappal kapcsolatos prezentációra is sor került.

Végezetül az OKÉT- on folyó munkáról volt szó külön kiemelve az életpályában nem részesülő munkavállalók béremelésére tett javaslatokat.

A szakszervezeti jogok tekintetében a részvevők szükségesnek látták az ennek bővítésére tett javaslatok újbóli kidolgozását.

A képzéssel segíteni kívántuk a közszférás szervezeteink munkáját, a működési tapasztalatok, szolgáltatások, szervezeti felépítések tapasztalatainak megosztása, pedig úgy érzem előbbre vitte a szervezetek fejlődését. Fontos, hogy a képzés során nemcsak a vezetők, hanem a szakszervezeti tagjaink is közvetlen tapasztalatokat, tudást szerezhettek az értékes előadások során!!!

Holecz Gábor elnök