Munkavállalás gyes és gyed mellett

Munka törvénykönyve

Ismerje meg konkrét példákon keresztül a gyes és gyed mellett történő munkavállalás szabályozását! – írja a munkajog.hu. A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a szülési szabadság leteltét követően a munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

  A  fizetés nélküli szabadság idejére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezései szerint gyermekgondozási díjra, majd ennek lejártát követően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján gyermekgondozási segélyre jogosult a biztosított.
 
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint szülőnek kell tekinteni:

  • a vér szerinti szülőt;
  • azt aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás folyamatba van;
  • a szülővel együtt élő házastársat;
  • a gyámot;
  • a nevelőszülő;
  • helyettes szülő.

A gyermekgondozási díj megállapításakor nem tekinthető szülőnek:

  • helyettes szülő;
  • gyermekvédelmi gyám;
  • nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett gyermek tekintetében kirendelték gyámnak.

 
  Akkor jogosult a szülő az ellátásra

  • ha biztosított és

a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt;

  • a csecsemőgondozási díjban részesült anya, örökbefogadó nő, családbafogadó gyám, vér szerinti apa, örökbefogadó férfi, az a férfi aki egyedül fogad gyermeket örökbe, ha a  biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést, igénylést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket (gyermekeket) a saját háztartásában neveli.
  • Az ellátásra jogosultsághoz szükséges 365 napi biztosítási idő megállapításánál a biztosítási jogviszonyok időtartamán túl figyelembe kell venni a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz időtartamát;
  • a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb 180 naptári napot;
  • a rehabilitációs járadék vagy rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

 2014. január 01-jétől a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyermekgondozási díjban részesülő szülő korlátlan időben végezhet keresőtevékenységet.
 
  Ezen intézkedés bevezetésének célja a kisgyermekes szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérés feltételeinek javítása.
 
  Ha az édesanya úgy dönt, hogy újra munkába ál,  a fizetés nélküli szabadságot meg kell szüntetni.
 
  A Munka Törvénykönyv szabályai szerint afizetés nélküli szabadság a munkavállaló által – kérelmében –  megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
 
  A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a  gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt.
 
  Érdemes arra figyelni, hogy ha  a munkavállaló (az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa)  a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe munkaviszonya megszűntethető a következőkre való hivatkozással:

  • munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

  A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében a szülő aki a gyermekgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat gyermeke betegsége esetén, valamint saját betegségéből kifolyólag táppénzre (gyermekgondozási táppénzre) jogosult.
 
Nézzünk egy példát:
 
  2011. május 10. napjától biztosított nő gyermeke 2014. január 14. napján született. Csecsemőgondozási díjban részesült 2014. január 14. napjától 2014. június 30. napjáig, ezt követően 2014. augusztus 01. napjától gyermekgondozási díjban részesülhet a gyermek kettőéves koráig.
Az édesanya úgy dönt, hogy 2015. február 01. napjától az ellátás folyósítása mellett visszamegy dolgozni.
            Gyermeke 2015. augusztus 12. napján megbetegedett, így az édesanya jogosult:

  • gyermekgondozási díjra és gyermekápolási táppénzre is.

  A gyermekápolási táppénz alapját a következők szerint határozzuk meg:
Irányadó időszak:    2014. január 01. napjától 2015. május 31. napjáig
A gyermekápolási táppénz alapja a következők szerint kerül megállapításra:
 
  A biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 bérrel ellátott nappal, csak 120 bérrel ellátott nappal, de az irányadó időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 bérrel ellátott nappal mert csecsemőgondozási díjban és gyermekgondozási díjban részesült legalább 180 naptári napig, így ellátását az utolsóként megállapított ellátás alapján – azaz a gyermekgondozási díj – kell megállapítani ha az kedvezőbb mint a szerződés szerinti jövedelme.
 
  Tételezzük fel, hogy az édesanya nem ugyanazon munkáltatóhoz megy vissza dolgozni 2015. február 01. napján, hanem létesít egy másik jogviszonyt, így egyidejűleg fennálló több jogviszonyról beszélünk.
 
  A gyermekápolási táppénzre való jogosultságát – a fenti példa szerint -, időtartamát, mértékét összegét minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

  1. Abban a jogviszonyban ahol fizetésnélküli szabadságot vesz igénybe gyermeke gondozása céljából, és gyermekgondozási díjban részesült ellátásra nem válik jogosulttá.
  2. A második jogviszonyban jogosult gyermekápolási táppénzre a következők szerint:

Irányadó időszak:  2015. február 01. napjától 2015. május 31. napjáig
Számítási időszak: 2015. február 01. napjától 2015. május 31. napjáig tekintettel arra, hogy a jogosultságot (2015. augusztus 12.) megelőzően rendelkezik a biztosított 180 naptári napi folyamatos biztosításban töltött idővel.
 
  A  számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak számával, azaz 120 naptári nappal.
 
  A megkapott naptári napi alap 50 %-a lesz a táppénz összege, mely nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét.
 
  A közös háztartásban élő gyermek(ek) után az egyik szülő gyermekgondozási díjban részesül, a gyermek egy éves korának betöltése után  keresőtevékenységet folytat a másik szülő a gyerek betegsége esetén gyermekápolási táppénzre jogosultságot szerezhet.
 
Az előbbi példánk esetében:
 
  2011. május 10. napjától biztosított nő gyermeke 2014. január 14. napján született. Csecsemőgondozási díjban részesült 2014. január 14. napjától 2014. június 30. napjáig, ezt követően 2014. augusztus 01. napjától gyermekgondozási díjban részesülhet a gyermek kettőéves koráig.
 
  Az édesanya úgy dönt, hogy 2015. február 01. napjától az ellátás folyósítása mellett visszamegy dolgozni.
 
  Gyermeke 2015. augusztus 12. napján megbetegedett, gyermekápolási táppénzt az édesapa igényli:

  •  gyermekgondozási díjra  továbbra is jogosult az édesanya
  •  gyermekápolási táppénz folyósítása az édesapa részére történik.

 
  Előfordulhat, hogy a gyermek után járó gyermekgondozási díj igénybevételét a szülők megosztják, a gyermek egy éves kora után a másik szülő igényli az ellátást, úgy hogy továbbra is keresőtevékenységet folytat.
Ez esetben a következőkre kell figyelni:
Nem jár gyermekgondozási díj:

  • ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

Nézzünk erre az esetre egy példát:
 
  2011. május 10. napjától biztosított nő gyermeke 2014. január 14. napján született. Csecsemőgondozási díjban részesült 2014. január 14. napjától 2014. június 30. napjáig, ezt követően 2014. augusztus 01. napjától gyermekgondozási díjban részesülhet a gyermek kettőéves koráig.
 
  Az édesanya úgy dönt, hogy 2015. február 01. napjától lemondja a gyermekgondozási díj ellátást, visszamegy dolgozni, továbbiakban a gyermek édesapja kérelmezi az ellátást, úgy, hogy továbbra is keresőtevékenységet folytat.
 
  Ez esetben az édesapa 2015. április 02. napjától jogosult az ellátásra, mivel az ellátást első igénybevétele a gyermek egy éves kora után történi, és keresőtevékenységet folytat az ellátás folyósítása mellett.
 
  A gyermekgondozási díj lejártát követően a szülők többsége gyermekgondozási segélyt vesz igénybe.
 
  A gyermekgondozási segély bevezetésére a 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet megalkotásával került sor, 1967. január 1. napján vagy ezt követően született gyermekek után lehetett folyósítani a  gyermek két és fél éves koráig.
 
 Az 1970-es években a munkaerőhiány enyhítése, valamint azoknak az anyáknak akik felszerették volna mérni hogy a kisgyermekük gondozása mellett hogyan tudnak a munkavállalással kapcsolatos követelményeknek megfelelni a gyes időtartamát munkába állás céljából naptári évenként egyszer meg lehetett szakítani.
 
  A későbbiekben a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett napi négy, majd hat órában lehetett keresőtevékenységet folytatni.
 
  A múlt után nézzük a jelent.
Gyermekgondozási segélyre nem csak a biztosított jogosult hanem a Magyarország területén élő

  • magyar állampolgár
  • bevándorolt, letelepedett jogállású
  • magyar hatóság által menekültként, hontalanként elismert személy
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  •  a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
  • összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték.

Gyermekgondozási segélyre jogosult a

  • szülő
  • a gyám, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vérszerinti gyermeket nevelő gyám
  • kiskorú szülő ha  gyermekének nincs gyámja, vagy ha a  tizenhatodik életévét betöltötte   és a saját háztartásában nevelt gyermekének a gyámjával nem él egy háztartásban (a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja a szülői házat ha az érdekében áll)
  • nagyszülő (szülő jogán).

Az ellátás következő ideig kerül folyósításra:

  • gyermek 3. életévének betöltéséig,
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

  A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő, gyám időkorlátozás nélkül keresőtevékenységet folytathat a gyermek egy éves korának betöltését követően.
 
  A gyermekgondozási segély, ápolási díj mellett munkát végző személy– ugyan úgy mint az a biztosított aki gyermekgondozási díj mellett végez keresőtevékenységet– gyermeke betegsége esetén gyermekápolási táppénzre, saját betegsége esetén táppénzre jogosult.
 
  A táppénz és a gyermekápolási táppénz naptári napi alapját a gyermekgondozási díj mellett munkát végző biztosítottaknál leírtak szerinti határozzuk meg.
 
  A gyermeknevelési támogatásra jogosult szülő, gyám  aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Az ellátás a legfiatalabb gyermek a harmadik életévétől a nyolcadik életévének betöltéséig jár. A köznyelvben csak „főállású anyának” nevezett személyek  keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak, otthon végzett tevékenység esetén időkorlátozás nélkül.  Keresőtevékenység folytatása mellett jogosulttá válnak saját jogon, illetve gyermekük betegségéből kifolyólag táppénzre.
 
Nézzünk egy példát:
 
  2005. május 10. napjától biztosított nő három gyermeket nevel, melyből a legfiatalabb elmúlt három éves, de még nem töltötte be a nyolcadik életévét, így gyermeknevelési támogatást vesz igénybe.
 
  2015.  január 05. napján munkáltatójához visszamegy dolgozni, 2015. augusztus 01. napján keresőképtelen állományba kerül.
 
  Táppénz ellátásra jogosult, de a

  • táppénzfolyósítás időtartamát csak a gyermeknevelési támogatás időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni, így az édesanya 219 naptári napra jogosult táppénzre a  betegszabadság lejártát követően;
  • a táppénz naptári napi alapját, csak a gyermeknevelési támogatás mellett végzett keresőtevékenységben megszerzett jövedelem alapján lehet megállapítani az általános szabályok alapján;

  A táppénz mértéke az általános szabályok alapján 60 %, mivel rendelkezik két évi folyamatos biztosításban töltött idővel.
 
  Ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozása szoruló

  • súlyosan fogyatékos;
  • tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzi.

  A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett is megállapítható az ellátás, ha az ápolt fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos.
 
  Az ápolási díjban részesülő személy napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, otthon végzett munka esetében időkorlátozás nincs.
 
  Ha az ápolási díjban részesülő keresőtevékenységet folytat, keresőképtelensége esetén táppénzre válik jogosulttá a gyermeknevelési támogatásnál leírtak szerint.

Forrás: munkajog.hu