Nagyobb növekedést hoz a bérmegállapodás

 Az alacsony termelékenységű szektorokban elbocsátásokhoz is vezethet

Gyorsabb GDP-növekedéshez vezet a kormány és a szociális partnerek közötti bérmegállapodás, nőhet a fogyasztás, és csökkenhet az aktív keresők szegénysége is, az alacsony termelékenységű szektorokban azonban elbocsátásokhoz vezethet – írja a Világgazdaság.

A bérmegállapodás az idén megemeli a GDP-növekedést, jövőre viszont már nem lesznek számszerűsíthető hatások – derült ki az Európai Bizottság országjelentéséből. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, a társadalombiztosítási járulék és a vállalatok nyereségadójának csökkentése összességében 0,3 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez 2017-ben a bizottság modellje alapján.

Az uniós szervezet szerint az intézkedések főleg az alacsony bérkategóriákba tartozók jövedelmét emelik, ami csökkenti a munkavállalók közötti egyenlőtlenségeket. Az alacsony jövedelműekre nagyobb fogyasztási hajlandóság jellemző, így az emelés kedvező hatással lesz a fogyasztásra, vagyis ők azok, akik jövedelmük döntő részét vagy egészét elköltik, szemben a több pénzt kereső munkavállalókkal.

A pozitív növekedési hatás a magasabb bérekből és beruházásokból eredő többletfogyasztás eredménye, a beruházásokra pedig az adócsökkentések hatnak ösztönzőleg. A bizottság kiemeli azt is, hogy a beruházásokat a minimálbérek emelése is növeli, mivel a vállalkozásokat a munka tőkével való helyettesítésére ösztönzi, vagyis az automatizáció és a robotizáció erősödhet. A beruházások növekedése bővíti a foglalkoztatást, az viszont gondot okoz, hogy a minimálbér termelékenységnövekedést meghaladó emelése lerontja a beruházások növekedésének kedvező foglalkoztatási hatását. Összességében a bizottság szerint az intézkedések nettó hatása a foglalkoztatásra nézve negatív lesz, a gazdaság átlagos munkatermelékenysége viszont emelkedni fog.

A kormányzat úgy véli, hogy a béremelés hatására az alacsony keresetűek fejleszteni fogják készségeiket, a vállalkozások pedig javítják majd termelékenységüket. A munkavállalók így könnyebben léphetnek át az alacsony termelékenységű szektorokból a magasabbakba. A kabinet úgy gondolja, hogy a hazai bérek emelése emellett csökkentené a külföldi munkavállalás mellett szóló érveket, és az adócsökkentéssel kombinálva fellendítené a fogyasztást és a beruházásokat is.

A bizottság elismeri, hogy nem tudják számszerűsíteni az emelés munkaerő-migrációs hatását, vagyis annak lehetőségét, hogy a hazai bérek emelkedése részben visszafordíthatja a kivándorlást, ami növelné a belső munkaerő-kínálatot.

Az intézkedések egyébként egyenlőtlenül érintik a vállalkozásokat: a minimálbér emelésének hatása erősebb az alacsony termelékenységű szektorokban és vállalkozásoknál, ahol a munkavállalók fizetése minimálbér körüli. „Az ilyen vállalkozások esetében a munkaerőköltségek minimálbéremelés miatti növekedése meghaladja a munkáltatói járulékok csökkenéséből eredő pozitív hatást” – vélekednek a szakértők.

Kedvező hatás, hogy a minimálbér emelése arra ösztönözheti a közmunkásokat, hogy belépjenek a nyitott munkaerőpiacra, továbbá csökkentheti a keresők jelenlegi 9,3 százalékos szegénységi rátáját. A magasabb bérköltségek az alacsony termelékenységű szektorokban elriaszthatják a közvetlen külföldi befektetések beáramlását – véli a bizottság –, ugyanakkor a társasági adó és a munkáltatói járulékok csökkentése várhatóan ezzel ellentétes hatást gyakorol. A társasági adó mértéke ugyanis immár a legalacsonyabb az unióban, és feleakkora, mint a térség több országában.

Forrás: Világgazdaság