Nagyot bukhatnak a netadón a háló rabjai

Egyedül az egészségügyben tízmilliárdos terhet jelenthet a netadó, de a kulturális intézmények és a persze maguk a netizenek is megsínylik az új sarcot.

.

.

 

Óvatos becslések szerint is akár a tízmilliárd forintot is elérheti az egészségügy internetes adóterhe, ha a kormány nem enged az új közteher kivetéséből. Ennek forrása – lapunk információi szerint – nincs benne az egészségügy költségvetésében.

Foghatják már a fejüket azok a kórházigazgatók, akik az elmúlt években európai pénzből modern, szakember- és költségtakarékos rendszereket fejlesztettek. A kormány tervei szerint most fizethetnek azért, mert azt gondolták:

mindenkinek jobb, ha a felvételek utaznak, és nem pedig az orvosok vagy a betegek.

 

Egy-egy átlagos CT- vagy MR-felvétel mérete eléri az egy gigabyte-ot. Ennek internetes továbbításának adóterhe – ha maradt volna az eredeti törvényjavaslat és a forgalomarányos díjfizetés – 600 forinttal emelte volna meg a CT- vagy MR-felvétel 2000 forintos leletezési díját. Bogner Péter, az Országos Teleradiológai Rendszer szakmai irányítója szerint csak ez a feladat 25-30 százalékkal drágulna a rendszerben. Évente MR- és CT-vizsgálatokból mintegy egymilliót végeznek országszerte, azt, hogy ebből mennyit értékeltetnek orvoshiány miatt távleletezéssel, a szakember nem tudta megmondani. Tendenciákról viszont beszélt. Mint mondta: az egészségügy mind jobban rá van szorulva, hogy a világhálón utaztassa a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok képeit, mert az intézményekből vagy a gép, vagy a leletező radiológus hiányzik. Már a nagyvárosokban lévő kórházak is rákényszerülnek erre a szolgáltatásra, a kisebb városi kórházak előtt nincs is más út.

Az egészségügy mind jobban rá van szorulva, hogy a világhálón utaztassa a diagnosztikai vizsgálatok képeit
Az egészségügy mind jobban rá van szorulva, hogy a világhálón utaztassa a diagnosztikai vizsgálatok képeit
Beliczay László / MTI

A csúcsdiagnosztikai szolgáltatások mellett a háló „rabjai” a családorvosok, a gyógyszertárak, a rendelők, a klinikák és a kórházak. Hiszen minden beteg minden megjelenésekor legalább egyszer ellenőrizniük kell a taj számának érvényességét. Ez azt jelenti, hogy évente több mint kétmillió kórházi és 150 millió járóbeteg-ellátásnál zajlik internetes adatforgalom, és körülbelül további 100 milliószor kérdezhetnek jogosultságot például a háziorvosok, a gyógyszertárak, az ügyeletek, a mentők, illetve a betegszállítók. Ezenfelül a családorvosok a betegek leleteit is az interneten keresztül küldik, vagy kapják.

A patikák a receptadatokat, a gyógyszert kiváltók terápiaelőzményét szintén a világhálón bonyolítják. Az orvos interneten rendel betegszállítást, vagy jegyzi elő betegét a szakrendelésen. Az egészségügy minden szereplője elektronikus úton küld jelentést az elvégzett vizsgálatokról, gyógyeljárásokról, és ennek alapján jut hozzá a közfinanszírozáshoz.

 

Lapunknak Weltner János sebészorvos szerint az eddig felsorolt elektronikus adatforgalom után fizetendő internetadó hozzáadódhat az ehhez szükséges eszközpark, fogyóanyag és ezek adóinak költségéhez, és mindenekelőtt az internethasználat kapcsán fizetett áfához. Mivel pedig a netadó adatforgalom-arányos lenne, valójában áfajellegű, ami az európai uniós szabályok szerint tilos. Olyan, mintha az internet tekintetében magasabb áfát szednének, csak ezt kivonják az EU-kötelezettségek alól. Miközben a másik oldalon az intézményrendszernek már nincs mit, és nincs miből „kigazdálkodni”,

csak a betegellátást lehet tovább szegényíteni

– mondta. Weltner János hozzátette: ma már az oktatás, képzés, továbbképzés meghatározó része a netre töltött adatokkal történik, és asszisztensek, nővérek, orvosok a saját továbbképzésükhöz, tudásuk frissítéséhez is a világhálót használják. Erre azért is rászorulunk, mert a drága folyóiratok többségéről már le kellett mondani, és sok kórház volt kénytelen bezárni hagyományos könyvtárát is. A tudás megtartása, a továbbképzés kötelező az egészségügyi dolgozók számára, ezért elvárható lenne, hogy ezt a munkáltató, illetve az elrendelő fizesse meg, hiszen ugyanúgy elengedhetetlen feltétele, nélkülözhetetlen eszköze a munkának, mint a védőruha, a kesztyű vagy a vérnyomásmérő. E juttatás kifizetésére azonban az elszegényedett egészségügyi munkáltatók várhatóan nem képesek, és már az sem valószínű, hogy az új adómértékkel fojtogatott cafeteria-rendszerbe lehetne beszuszakolni az alkalmazottak internetadójának költségét.

Feltöltés indul
Feltöltés indul
Kurucz Árpád / Népszabadság

Mások szerint, ha a limitált netadót vezeti be a kormányzat, az egészségügy akkor is rosszul jár. Az intézményeknek ugyanis legalább annyi előfizetésük lehet, ahány készülék tartozik például a kórházi flottához. A szakemberek azt is felvetették, hogy tisztázatlan, mi lenne azokkal az intézményekkel, amelyek a kormánygerinc-hálózathoz csatlakoztak. Kérdés, ott ki fizetné meg a netadót?

 

Harapjuk a byte-okat

A gyakorlatilag korlátlan adatforgalommal kecsegtető internet-előfizetések tömeges elterjedése óta az egyszerű felhasználó nemigen figyeli, hány byte-tot fogyaszt el egy hónapban, pedig akár közepesnek mondható internetezési szokásokkal is sok gigabyte-nyi lehet a forgalma.

A hírportálok oldalletöltése nem több napi néhány megabyte-nál, de a széles érdeklődési körű, sokoldalú tájékozottságra törekvő, a technológiát az ismeretszerzésen túl szórakozási csatornaként is kezelő, nettudatos magyar polgár hatalmas kulturális adatforgalmat is generál magának. Már a híroldalakba beágyazott videós tartalmak megtekintése is nagyságrendekkel növeli a napi adatforgalmat: egy-egy videó több tíz megabyte-os is lehet. A „legnépszerűbb közösségi hálón” is előfordul, hogy a napi hírekhez nem kapcsolódó oldalakat, cikkeket oszt meg az ember, s ha adnak a véleményére, legalább egy részüket el is olvassák, nem beszélve a videókról, zenékről, videoklipekről, kisfilmekről. Soundcloud, Bandcamp, YouTube és társaik: gyorsan összeklikkelhető pár száz megabyte.

Ehhez jönnek az aktuális zenék és filmek, márpedig egy könnyű- vagy komolyzenei lemez – minőségtől függően – száz megabyte-os is lehet, egy filmletöltés simán elvisz négy-öt gigát. És akkor még a szériánként 4-12-24 epizódból álló sorozatok letöltéséről szót sem ejtettünk. Megdöbbentő, de tény:

egy átlagos filmnéző évi 300-350 filmet néz meg, ebből csupán egyetlenegyet moziban.

A többség tévén néz filmet, de egyre többször online is (arról nem beszélve, hogy az IPTV-tévék is az interneten adják tovább a műsorukat). Filmszakos egyetemisták több fórumon állították: torrent nélkül nem tudnának vizsgára felkészülni. Persze ez nem változtat azon a tényen, hogy a netről letöltők körében az amerikai bombasikerek generálják a legnagyobb forgalmat.

Több operaház közvetíti online az előadásait, ingyen és előre meghirdetve, például a Bajor Állami Operaház. A Művészetek Palotája is havi kétszer-háromszor közvetít ingyenes élő koncerteket a MüPa Live webcaston. A YouTube-ról is meglehetősen sok teljes színházi előadást lehet végignézni – ezeknél azonban már akár száz megabyte-os nagyságrenddel kell számolni.

Csak azért is netadó

Nem hátrál a kormány, minden jel arra mutat, hogy keresztülerőltetik a százezres tiltakozási hullámot elindító internetadó-tervezetet. A csütörtökön beterjesztett 2015-ös költségvetés javaslata is erről árulkodik: “Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz” Az adó csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol. (NOL/MTI)