NAV életpálya

Tisztelt Tisztségviselők, Kedves Tagjaink!

Sokan kerestetek mostanában az életpályával kapcsolatban. Szeretném ezúton is megköszönni azokat a méltatásokat, amelyben elismertétek a szakszervezet munkáját az életpálya bevezetésével kapcsolatban.

Azt gondolom, hogy az életpálya bevezetésével hosszú idő óta először történik komoly rendelkezés az illetményekkel kapcsolatban, és azt gondolom, hogy a ma bevezetése került életpályák között gyakorlatilag a legjobbak között van a NAV életpálya.

Nyilvánvalóan az életpálya jellegét és hogy valóban életpályaként funkciónál-e, azaz biztosítja nemcsak a horizontális, hanem a vertikális előrelépési lehetőséget, azt majd csak hosszabb idő elteltével tudjuk értékelni.

Pozitívként értékelem, hogy az életpályák között egyedüliként ez az életpálya nyújt illemtény emelkedést, a munkavállalók, illetve az ügykezelő tagjaink részére is. Zárójelben jegyzem meg, ez fő követelése volt a szakszervezetnek. Emlékeztetőül, ezt sem az egészségügyi, sem a pedagógus életpálya nem tette lehetővé, hogy az azonos ágazatban, azonos szervnél foglalkoztatottak teljes körűen részesülhessenek az illetmény emelésben, és a rendészeti életpálya esetében is igaz ez.

Pozitívként értékelem, hogy az egyeztetések során több pozitív kezdeményezést illetve véleményt a munkáltató a szakszervezetek részéről befogadott, és az megjelent a törvény szövegében is.  Gondolok itt a korábbi rendszeres díjazásra vonatkozó javaslatunkra, vagy  gondolok itt az 50%-os emelés végrehajtásának ütemezésére, ami jogi garanciát nyújt az illetmény emelést illetően, de ide sorolom a tartalékállomány továbbra is törvényi szintű rögzítését is.

Fontos továbbá – és higgyétek el nem győzöm hangsúlyozni – hogy az életpályamodell bevezetése a többiekkel összehasonlítva, nem járt a munkavállalói jogok indokolatlan szűkítésével, mint például az Állami tisztviselői Kar esetében. Ezt szintén egyik fontos, és lényeges elemének tartom.

Minden egyéb olyan, az életpálya hiányosságából fakadó problémára a VPDSZ mind külön levelekben, megkeresésekben, mint pedig a véleményezés során megtette az észrevételeit, gondolok itt a szakirányú diplomások előresorolására, illetve a pótlékrendelet hiányosságaira is.

A problémák – illetve a viták azt gondolom nem az életpálya főbb elveiből fakadnak, hanem az egyéni munkáltatói intézkedésekhez kötődnek, nevezetesen a besorolásokkal kapcsolatban merülhetnek és merülnek fel. Ezeket a szakszervezet gyűjti és elemzi.

Vannak olyan részek, ahol a mi álláspontunk szerint valóban módosítani kell a rendeleten, illetve objektívabbá kell tenni a munkakör megállapítására vonatkozó rendelkezéseket is. De úgy gondolom, a többsége egyéni munkáltatói intézkedésből kapcsolódó hiba, és nem alapvetően az életpályamodell rendszeréből fakad.

Nyilvánvaló, elfogadhatatlannak tartom, ha 10 vagy 20 éves tapasztalattal, kiváló minősítéssel illetve szakirányú végzettséggel rendelkező kollégákat megalázó módon az „A” kategóriába sorolják, és ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan lehetnek későbbiekben jogi viták is.  

De a garancia, illetve az illetmény emelkedés mértéke túlnyomó részben biztosítja, illetve meghaladja a korábban meghatározott 50%-os mértéket is.

Természetesen kell, és szükségesnek is tartom, hogy ezeket a problémákat jelezzük. Ezért, a fentiek érdekében a szakszervezet elsősorban várja a továbbiakban is az életpályával kapcsolatos jelzéseket, megkereséseket, esetlegesen a besorolásokra vonatkozó kifogásokat, amelyeket összegyűjtünk és az általam meghatározott jogászi csapattal értékelni fogjuk.

A továbbiak során a szakszervezet elsősorban az összegyűjtött tapasztalatok alapján egyeztetést kezdeményez a munkáltatóval, megteszi az esetleges módosításokra vonatkozó javaslatait, ezt szövegszerűen is kidolgozza. Kidolgozzuk az egyéni besorolásokkal kapcsolatos feljegyzéseket is – hangsúlyozom itt nincs helye panasznak, eléggé helytelen módon ezt a törvényből kiiktatták – de feljegyzés keretében van lehetőség magyarázatot kérni a besorolással kapcsolatban, illetve módosításra is, hogy ne kelljen rögtön bíróságra mennünk.

A fentiek értelmében továbbra is kérem, ha bárkinek, bármilyen jellegű problémája, jelzése van, azt a szakszervezet részére tegye meg, higgyétek el, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a NAV-nál elégedett emberek dolgozzanak.

Zárójelben jegyzem meg, hogy mindeközben a szakszervezet lépéseket tett az INIT-tel kapcsolatban is és elemzi a munkavállalók szervezeti jogutódlásra vonatkozó jogi problémát is, ami még tovább bonyolítja a helyzetet.

Az életpályával kapcsolatos tapasztalat, illetve perek tekintetében egyeztettem a Rendvédelmi Szakszervezetekkel is. Itt a besorolásoknál vélhetően kevesebb jogvita fordult elő, tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó rendelet konkrétan meghatározta a korábbi beosztással kapcsolatban az új besorolást is, tehát nem alapvetően új munkakörök megalkotásáról volt szó a BM irányítása alá tartozó szervek tekintetében.

Önmagában – nyilvánvaló a szakszervezet a bírósági út igénybevételét sem zárja ki, ennek jogi alapjait is elemezzük – azonban ez sem egyszerű történet, hiszen azért valljuk be őszintén, a NAV jogalkotása az utóbbi időszakban figyelemreméltóan javult, ezért szükség van a komoly jogászi elemző munkára annak érdekében, hogy akár a besorolást is eredményesen vitathassuk. Bár őszintén remélem, ebben azért nem lesz túl sok jogvita.

Kérem a fentiekről a kedves tagságot tájékoztatni szíveskedjetek, és ahogy a fentiekben jeleztem, jelzéseiteket a 90 napos határidőn belül a szakszervezet minden olyan egyéb lépést meg fog tenni – gondolok itt feljegyzések megírására, munkáltatóval történő egyeztetés lefolytatására – annak érdekében, hogy senki ne csússzon ki az esetleges 90 napos perindítási határidőből. De a fokozatosság elvét természetesen továbbra is betartjuk.

Tisztelettel,

Holecz Gábor elnök