Navracsics szakított eddigi önmagával

Bár meghasonlott önmagával és kormányát is megtagadta Navracsics Tibor, a volt kormányfő-helyettest mégsem találta alkalmasnak az Európai Unió oktatási és kulturális biztosának az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága. Ettől még az egykori közigazgatási és igazságügyi miniszter uniós biztos lehet, egyelőre azonban nem tudni, milyen tárcát kap. Lehetséges, hogy csak az eddig neki szánt portfolióból vesznek el – az állampolgársági ügyeket -, de az is, hogy teljesen új területért felel majd.  

 .

 .

Új feladatot kell találni Navracsics Tibor számára Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének, az EP kulturális és oktatási bizottsága szerint ugyanis a magyar jelölt alkalmas ugyan EU-biztosnak, de a testület nem támogatja, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg.
Elsőként Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője tette közzé Facebook-oldalán a bizottsági szavazás eredményét: Navracsics személyét 15 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a bizottság. Jávor azt írta: “a szocik csak megszavazták”. A jelölt portfóliójára 14 nem, 12 igen szavazat érkezett, ami azt jelenti, hogy lehet még uniós biztos, de nem az eddig neki ajánlott területen.

A hétfői ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, de az is lehet, hogy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. Molnár az első változatot valószínűtlennek tartja, tekintettel arra, hogy sok biztos-jelöltet már meghallgattak, és ebben a szakaszban már nehéz lenne “csereberélni” a tárcák között. Ezért úgy véli, Juncker a tárcához eredetileg tartozó négy terület közül egyet, kettőt vagy hármat el fog venni. A bizottság egyik magyar tagja, Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e, vagy teljesen más tárcát kínálnak neki.

A Fidesz-KDNP EP-delegációja azt közölte: “Navracsics Tibor meghallgatása az EP-ben egyértelmű siker volt”, felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni. “A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés” – írták.

Az AFP uniós forrásokra hivatkozva azt írta: az állampolgársági területet vehetik el Navracsicstól, azt ugyanis eddig is más biztosnak adta volna Jean-Claude Juncker. Az MTI brüsszeli tudósítója is úgy tudja, a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő alelnökének. Minderről Juncker egyszemélyben dönt – napokon belül. Az EP ugyanis október 22-én szavaz plenáris ülésén a végső bizottsági névsorról, az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza, csak az egész biztosi kollégium kinevezésének támogatásáról vagy elutasításáról dönthetnek. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost, ám a Navracsicséhoz hasonló “pótvizsgázásokra”, sőt, biztosi portfóliócserékre akadtak példák.

A hétfői döntést megelőzően több kérdést tett fel Navracsics Tibornak az EP szakbizottsága. A politikus vasárnap este írásban válaszolt, válaszai azonban minden bizonnyal kiválthatták Orbán Viktor nemtetszését. A kormányfő volt ugyanis az, aki korábban úgy fogalmazott: “Azt várom, hogy a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje majd Brüsszelben”. Erre a szakbizottsági meghallgatáson és utóbb írásban is többször is rákérdeztek Nasvracsicsnál, aki a pótvizsgáján ismét meghazudtolta korábbi önmagát, mintha soha nem is lett volna a második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, valamint a jogalkotásért is felelős közigazgatási és igazságügyi minisztere.

“Bölcsebb lett volna”

Az euroszkeptikus képviselőcsoport azt kérdezte Navracsicstól, készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő “inspirált”, eredeti javaslat formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával. Továbbá: készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és az Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól?
Navracsics erre közölte: az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, valamint, hogy a kormány mind a média, mind az igazságszolgáltatás átalakítására a közszolgálat legmagasabb szintjének garantálása és az állampolgárok legnagyobb haszna érdekében tett javaslatot. Szerinte a magyar kormány nyitottnak mutatkozott, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd útján javítson a kérdéses jogszabályokon. Hozzátette: a kormány őt jelölte ki, hogy egyeztessen az európai intézményekkel és az Európa Tanáccsal, s ezalatt megtanulta, hogyan lehet közvetíteni a felek között és összebékíteni a nemzeti érdeket az európai érdekkel. “Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban”.

2011. január 27., Navracsics a Fidesz.hu-nak: “Az Európai Parlamentben lefolytatott tárgyalások, ülések mostanra már egyértelműen kikristályosították azt a képet, miszerint a médiatörvénnyel kapcsolatos vita során a különböző álláspontok pártpolitikai törésvonal mentén rendeződtek. (…) Az európai baloldal a 2010-es választási eredmény miatti csalódottságában így próbál elégtételt venni a Fideszen”.

“Immár nem vagyok tagja”

A liberálisok által a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan feltett kérdések lényege szintén Navracsis uniós jogelvek iránti elkötelezettségét firtatta.
“Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben elkötelezem magam ezen elv és a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tartása és előmozdítása mellett” – tett ígéretet Navracsics. Az EU által számtalanszor kifogásolt médiatörvény annak idején egyéni képviselői indítvány formájában került a törvényhozás elé, s az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét. A jogszabály célja ugyanakkor Navracsics válasza szerint a régi, töredezett és elavult szabályozás frissítése volt, azzal a céllal, hogy a médiaszektor átláthatóbb legyen, teljes mértékben tiszteletben tartva a sajtó szabadságát és az iparági versenyt. A törvény elfogadásához vezető vitában világos volt, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal – írta Navracsics, hozzátéve: a törvény több ponton az Európai Unióban alkalmazott bevált gyakorlatokból merített ihletet. “A kormány a jogszabály véglegesítésekor párbeszédet folytatott az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal, amit én természetesnek tekintettem, s ezért erőteljesen üdvözöltem, és aktívan támogattam” – fogalmazott.

A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, Navracsics szerint a kormány azért vezette be az új adót, hogy az adóterhek elosztása méltányosabb legyen a médiaszektorban. Teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni. “A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak”.

2010. december 29., Navracsics levele Neelie Kroesnak: A december 21-én, több mint kétharmados támogatással elfogadott médiatörvény “minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az Unió valamely országában ne lenne ismert (…) A törvény pontos szövegének ismerete hiányában megfogalmazott politikai álláspontokkal és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent véleményekkel nem kívánok foglalkozni. (…) meggyőződésem – miként feltételezem Alelnök Asszony meggyőződése is -, hogy a kérdés valós megítélése csakis az objektivitás és a vélemények egyensúlya alapján elképzelhető. Minden ellenkező kísérlet, a törvény konkrét szövegét és intézkedéseit figyelmen kívül hagyó, a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelező vélemény felfogásom szerint politikai motivációt rejt.”

“Egyelőre úgy tűnik”

A liberálisok azt is szóvá tették, hogy Magyarországon “túlközpontosított” az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, és hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot.
Az idevágó kérdésekre Navracsics azt írta: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, közben módosították is. Ezután az EB tavaly úgy döntött, hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást. Navracsics arra is kitért, hogy az agyelszívás az egyik legszélesebb körben elterjedt és legösszetettebb probléma, amellyel az unió tagállamai közül sok kénytelen szembenézni. “Egyelőre úgy tűnik, egyetlen ország sem találta meg a tökéletes megoldást”. A jelölt szerint azonban a magyar oktatás átszervezését nem ideológiai megfontolások motiválták, hanem az, hogy a korábbi decentralizáció sok esetben az oktatás minőségének rovására ment. A politikus szerint kijelentései nem tartalmaztak semmilyen ellentmondást; ő elkötelezett a személyek szabad áramlása és az EU mélyebb értékei mellett egyaránt, ezért természetes, hogy minden tőle telhetőt megtenne az európaiakkal ellentétes trendek ellen a magyar oktatásban.

2013. február 22., Navracsics a Kossuth Rádióban: “Az úgynevezett röghöz kötés a közpénzek felhasználásnak egy felelős módját jelenti, hiszen, ha az adófizető polgárok áldoznak azért pénzükből, hogy az egyetemisták kedvezményesen vagy térítés nélkül tanulhassanak, akkor elvárható, hogy a végzett hallgatók bizonyos ideig idehaza dolgozzanak és gyarapítsák a közjót, tanulmányi szerződésekre pedig korábban is volt példa”.

 

 A pótvizsgázók
 
Navracsics Tibor mellett a cseh liberális Vera Jourová (jogérvényesülés, fogyasztóvédelem, nemek közötti egyenjogúság) és a francia Pierre Moscovici (gazdaság és pénzügyek) is kapott írásban pótkérdéseket, amelyekre írásban kell válaszolniuk. Moscovicinek ma jár le a válaszadási határideje, hogy 22 pótkérdésre válaszoljon, vele szemben elsősorban a néppártiak kétkedőek, tekintettel arra, hogy a jelöltnek pénzügyminiszterként nem sikerült leszorítania 3 százalék alá a költségvetési hiányt. A brit konzervatív Jonathan Hillnek (pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió) pedig nem elég írásban válaszolnia, hanem újra meg kell jelennie az EP illetékes szakbizottsága előtt. Ezt az ismételt meghallgatást szintén ma délutánra iktatták be. A spanyol Miguel Arias Canete (éghajlat- és energiapolitika) ügyében sem született eddig döntés. Neki nem kell újabb kérdésekre válaszolnia, mert vele szemben az energiaszektorban való érdekeltségei miatt az összeférhetetlenség gyanúja merült fel. Az ő ügyében megvárják a jogi szolgálat szakvéleményét, majd az illetékes szakbizottságok kialakítják az álláspontjukat.
A magyar jelölthöz hasonló “kálvárián” ment át a liberális Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő, akit Juncker az energiaunióért felelős alelnöknek jelölt ki. A politikust az elmúlt hetekben amiatt érte a legtöbb bírálat, hogy a választások elvesztése után, de még hivatalban lévő miniszterelnökként gyakorlatilag saját magát “buktatta felfelé” azáltal, hogy az általa vezetett kormány őt jelölte a brüsszeli testületbe. Ő ezt tegnapi bizottsági meghallgatásán igyekezett ismét cáfolni.
 

 

 Orbán kritikusaira senki sem figyel?
“Tizenhatszor is elmondhatják ugyanazt, egyre hangosabban, ha nincs igazuk, akkor tizenhetedszer sem fog zavarni. (…) Ha túlságosan gyakran, a valóságtól elrugaszkodott módon mondanak ítéletet Magyarországról, egy idő után már senki sem figyel oda rájuk. Most ilyen időket élünk”. Ezt Orbán Viktor mondta a Vas Népének adott interjúban. A miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt, hogy a magyarországi kormányzati intézkedéseket erős kritika érte az elmúlt hetekben az Egyesült Államokból és az EU-ból is.