Néhány érdekesség a munkajog világából. Öltözőszekrények használatának jellemzői

A legfontosabb tudnivalók a munkahelyi „öltözőszekrényről”

Írta: Dr. Szabó Imre Szilárd

 

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkahelyen kötelező-e biztosítani az átöltözéshez szükséges öltözőszekrényt, és ha igen, akkor milyen szabályokat kell ezzel kapcsolatban figyelembe venni, akár munkavédelmi, akár a munkavállaló személyiségi jogainak szempontjából. A Munka Törvénykönyve és ILO ajánlások mellett uniós irányelveket rögzítő ágazati rendeletek is szabályozzák a munkavédelem kérdéskörét.

Ahogyan azt a jogszabály[1] is tartalmazza, a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét ebben a körben. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja, azoktól nem tér el.

Mindez sérülhet, ha a munkáltató nem gondoskodik minderről az átöltözés megfelelő körülményeinek biztosításával, amely komoly egészségügyi kockázatokat jelent a munkavállalóra (különös tekintettel a felmerülő fertőzésveszélyekre).

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet (3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet) szabályozza, az alábbiakban ennek fontosabb szabályait ismertetem. (Emellett meg kell említeni az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletet, amit az építési munkahelyeken kell alkalmazni).

A munkavédelmi követelmények tekintetében munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt és a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

 

Mit jelent az öltözőszekrény?

  • A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és – egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel – nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja. Ilyenkor a munkavállalók részére értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókot kell fenntartani!

 

Nők és férfiak. Lehet-e közös az öltöző?

  • Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. Megfelelő szervezési intézkedések kialakításával és megtartásával tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani.

 

Mekkora (minimális) területet kell biztosítani?

  • Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni.
  • Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m2-nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.

 

Zárhatónak kell-e lennie az öltözőszekrénynek?

  • Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési ideje alatt biztosítani kell.

 

Szükséges lehet-e az elkülönítés?

  • Ha a munkakörülmények úgy kívánják – különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén –, külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.

Ebben az esetben különösen fontos a kockázatértékelés, amely a „kettős öltözők” szükségességét bizonyítja.

  • Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a helyiségeket kialakítani és a felszerelést biztosítani:

 

A veszélyesség mértéke szerinti besorolások.

Az osztályozás alapját a legjellemzőbb munkafolyamat adja.

  • a) „A” különösen tiszta, (pl. élelmiszeripar)*
  • b) „B” tiszta, (pl. finommechanikai, optikai munka)*
  • c) „C” közepesen szennyezett, (pl. famegmunkálás, cipőgyártás, fémipari tevékenység)*
  • d) „D” erősen szennyezett, (pl. bányászat, kohászat)*
  • e) „E” fertőző, mérgező.(pl. gyógykezelő-épületek (kórházak) fertőző osztályai)*

 

  • Az „A”, „D”, „E” tisztasági fokozatba tartozó tevékenység esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős – fekete-fehér – öltözőt kell kialakítani a munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet.

 

  • Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni.

 

Ellenőrizheti-e a munkáltató az öltözőszekrényt?

  • A munkavállalót a munkahelyén is megilleti a magánszféra védelméhez való jog. A munkahelyi öltözőszekrények átvizsgálása csak akkor lehet jogszerű, ha az nem rendeltetésellenes (a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos).
  • A vizsgálat csak az érintett előzetes és önkéntes hozzájáruló nyilatkozata esetében lehet jogszerű, tehát annak a munkavállaló részére adott előzetes tájékoztatáson kell alapulnia. (Egy 2008-as ombudsmani vizsgálat szerint a munkavállaló öltözőszekrényének átvizsgálása is járhat személyes adatok kezelésével.) Ebben az esetben az intézkedésről, az abból eredő esetleges adatkezelési időtartamról, az adatokhoz hozzáférő személyek köréről, illetve a jogorvoslati lehetőségekről is meg kell adni a szükséges tájékoztatást. 
  • Felmerülhet ezen felül olyan rendkívüli körülmény (biztonsági, közegészségügyi indok), mely ezt az átvizsgálást a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül is szükségessé teszi, azonban ennek bizonyíthatónak és alátámasztottnak kell lennie. A munkavállaló utólagos tájékoztatása azonban ilyen esetben sem mellőzhető.

 

Sajnos gyakorlati tapasztalat, hogy a fentiek betartása nem tekinthető magától értetendőnek. A leleményesség sokszor áthágja ezeket a kötelező érvényű szabályokat.

 

  1. június 11.

 

Hivatkozások:

  • évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  • (3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet 

*http://www.gazdakepzes.hu/tantargy/Kornyezet_tuz_es_munkavedelem.pdf (példálózó felsorolás).