Nem a helyettesével utazgat Vida

Érthetetlen, miért nem cáfolja a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), hogy Vida Ildikó elnök társaságában Csillag Dezsőné elnökhelyettest látták a bécsi reptéren. Lapunk ugyanis úgy értesült, nem is a Csillagné, hanem egy szegedi üzletasszony, az adóhatóság elnökének barátnője utazott Vidával. Noha a NAV-elnöke továbbra is szabadságon van, az adóhatóság nem cáfolta, hogy megvonta volna beutazási engedélyét az Egyesült Államok. A korrupciós vádat ellenben visszautasították – az ügyben több ügyészségi feljelentés is folyamatban van.

 .

 .

 .

Nem Csillag Dezsőné, hanem Vida Ildikó szegedi szállodatulajdonos barátnője utazott az adóhatóság elnökével – értesült lapunk. Ismert, hogy a múlt hétvégén az RTL Klub stábja a bécsi repülőtéren “csípte el” a NAV elnökét, amikor az – saját állítása szerint – szabadságára utazott. Önmagában is érthetetlen, Vida miként mehetett vakációzni a személyét is érintő amerikai beutazási engedélyek megvonása miatti botrányán közepén, hollétéről az adóhivatal napok óta nem ad felvilágosítást, a kormány pedig – úgy tűnik – mossa kezeit Vida utazgatása ügyében, holott a NAV-elnök munkáltatói jogait a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. Ezt azonban csak tetézte, amikor az RTL a NAV egyik elnökhelyetteseként, Csillag Dezsőnéként – akinek neve szintén felmerült a beutazási tilalmak ügyében – azonosította azt a hölgyet, akivel Vida együtt utazott.

Ez azonban névtelenséget kérő forrásunk szerint téves, Vida útitársa pedig valójában barátnője, a Mórahalmon üzemelő Rozsmalom Kft. tulajdonos-ügyvezetője, akinek nevét nem – mivel nem közszereplő -, csak monogramját adjuk meg. A gabonaipari érdekeltségekkel rendelkező – ismert, hogy az amerikai korrupciós ügyek kapcsán épp egy gabonaipari áfacsalás-gyanúja is szóba jött – B. K. cége birtokolja az egyetlen magyarországi, tisztán rozs őrlésével foglalkozó malmot.

De az adóhatóság elnökének útitársa még 2000-ben megvásárolta a szegedi Zsinagóga mellett álló klasszicista épületet, amely valaha a Pick-családé volt. Ennek belső melléképületeit elbontva, azok helyére új épületszárnyat építve egy négycsillagos wellnesshotelt építettek Szent János néven. B. K. ezzel kapcsolatban maga is nyilatkozott egy szegedi portálnak; elmondta például, hogy a szálloda létrehozásához szükséges “524,3 millió forint összértékű projekthez 209,7 millió forintos európai uniós és állami támogatást is felhasználtunk, amelyet a Dél-alföldi Operatív Program keretében kaptunk”.

De informátorunk szerint az útitárs személye más miatt is jelentős lehet, B. K. ugyanis a Kanári-szigeteken, pontosabban Tenerifén több épületből álló nyaralókomplexummal is rendelkezik, így vélhető, hogy ezek az ingatlanok adnak Vida Ildikó számára kellően védett “nyaralási” lehetőséget. Erre utalhat az is, hogy az RTL stábja a hajnali órákban futott össze a bécsi reptéren a NAV-elnökkel, s a Kanári-szigetekre tartó járatok általában ilyenkor indulnak.

 

 Habony Árpád Washingtonban, Orbán Svájcban
Habony Árpád volt felesége, az Orbán Viktor sajtósaként dolgozó Kaminsky Fanny a Facebookon tett közzé egy fotót, mely szerint Habony Washingtonban tartózkodik. A kormányfő tanácsadója vélhetően így kívánta cáfolni, hogy ő is érintett az amerikai kitiltási botrányban.
 
Eközben Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke megerősítette: „Az őszi szüntet kihasználva a miniszterelnök a családjával tölt néhány napot Svájcban, tehát magántermészetű útról van szó.”

Megpróbáltuk ellenőrizni forrásunk információit, így kerestük B. K.-t üzleti érdekeltségeiben. A hotelben – amelynek ő a tulajdonosa – magánügyben kerestük, készségesen álltak is rendelkezésünkre, de sajnos a tulajdonos többszöri kérésünkre sem tudott a telefonhoz fáradni, egyéb elérhetőségét pedig nem adták meg. Nem így történt a keresett hölgy másik, gabonaipari cégével, amelynél négy hívásból kétszer nem volt senki a telefon közelében, kétszer azonban legalább félrerakták a telefont, így az foglaltat jelzett. Információink szerint ugyanakkor a hotelben másoknak azt mondták, a hétvégén tér vissza szabadságáról a tulajdonos.

 Feljelentések sora a kitiltási ügyben
Feljelentést tett egy magánszemély a Központi Nyomozó Főügyészségen az amerikai beutazási tilalmak, illetve az adóhatóság vezetőségét és a kormány bizonyos dolgozóit érintő korrupciós ügyben. A feljelentő sajtóhírekre alapozta bejelentését – ismert, hogy a norvég civil pályázati támogatások ügyében egy hasonlóan tett feljelentés nyomán indult nyomozás -, s azt kérte a vádhatóságtól, hogy vizsgálják ki, mi a valóságalapja annak, hogy “a kormányzati körhöz kapcsolódó személy vagy személyek esetlegesen beosztásukhoz méltatlanul, azt kihasználva kívántak jogtalan előnyhöz jutni”.
 
A magánszemély idézte azokat a sajtóinformációkat is, melyek szerint a Bunge Zrt.-re kívántak nyomást gyakorolni az amerikai beutazási engedély megtagadásában érintett tisztviselők. A feljelentő szerint ugyanis e cég felfedheti a vádhatóság előtt, kik és milyen törvénytelen ajánlatot tettek a cég számára. Ezzel a vizsgálattal könnyedén tisztázódhatna, hogy a kitiltási botrány és a Bunge Zrt.-t érintő hírek valóban összefüggnek-e, s adott esetben arra is fény derülhetne, hogy mely magyar állampolgárokat nem látja szívesen az Egyesült Államok.
 
A feljelentés miatt megkerestük az ügyészséget is, az ügyet érkeztető Budapesti Nyomozó Főügyészség azonban csak csütörtökre ígért választ. Eközben Szigetvári Viktor az Együtt-PM ügyvezető társelnöke és Szelényi Zsuzsanna az Együtt elnökségi tagja is feljelentést tesz annak érdekében, hogy az ügyészség derítse ki: kik azok, akik ellen az amerikai Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el és ezek a személyek milyen korrupciós ügyhöz kötődnek.
 
A politikusok emlékeztettek, Polt Péter legfőbb ügyész szerint az ügyben akkor lehet elrendelni a nyomozást, ha bűncselekmény gyanúját alátámasztó adatok jutnak az ügyészség hivatalos tudomására, ilyen azonban eddig nem történt. Szigetvári szerint azonban Polt “alibizett”, mert nem jogsegélykérelem jellegű kérdést intézett az amerikai hatóságokhoz az ügyben kiadható adatok megszerzése érdekében. Az Együtt-PM vezetője szerint a legfőbb ügyész “nem az igazság kiderülését, hanem Orbán Viktor miniszterelnök hatalmi érdekeit szolgálja, mert hivatalból el kellett volna rendelnie a nyomozást”.
 
Szigetvári arra is kitért, hogy “vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt” egy újabb feljelentést tesznek majd ismeretlen tettes ellen. Ezt olyan hivatalos személy tudja elkövetni, akinek tudomása van valamilyen korrupciós ügyről – emelte ki. Hangsúlyozta, a miniszterelnök egyik múlt heti, brüsszeli nyilatkozata alapján jó okkal feltételezik: a kormányfőnek akár konkrét személyekről is tudomása van. Ez alapján viszont az államigazgatás több tagja is tudja, hogy kiket gyanúsítottak meg a korrupciós ügyben, mégsem tettek feljelentést.

Ami biztos: Vida Ildikó továbbra sem dolgozik, sőt, szintén egész hétre szabadságot vett ki. “Majd a jövő héten jön vissza dolgozni az elnökasszony” – mondta ugyanis a hvg.hu kérdésére a NAV elnökének titkára. Noha lapunk idevágó kérdéseire a NAV továbbra sem reagált, közben az is kiderült, hogy Vida múlt szerdán ment szabadságra. Egyébként az is furcsa, hogy az elnökhelyettes Csillagné útitársi szerepét miért nem cáfolta hivatalosan a NAV. Csillagné titkára hétfőn és kedden is azt állította a hvg.hu-nak, hogy főnöke dolgozik, de soha nem tudta adni, és nem is hívta vissza a portált az alelnök.

A NAV azonban szerdán reagált az október 12-én kitört botrányra. Közleményük lényege, hogy “a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, elnökhelyettesei és vezető beosztású tisztviselői visszautasítják a velük kapcsolatban terjesztett korrupciós vádakat.” Az adóhatóság azt is írta: a NAV nem kíván politikai csatározások részese lenni. “Egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egyesek tényként kezelnek minden alapot nélkülöző kijelentéseket vagy sugalmazásokat, és ezt arra használják fel, hogy a NAV-ot ellehetetlenítsék, és az adómorált rombolják”. Szerintük ugyanis nem felel meg a valóságnak, hogy ne lennének büntetőjogi következményei a költségvetést súlyosan megkárosító bűnszervezetek áfacsalásainak. Mindezzel azt egyáltalán nem cáfolták, hogy a szervezet elnöke és vezetősége személyesen érintett a példátlan ügyben, miszerint az Egyesült Államok megvonta hat magánszemély, köztük állítólag kormányzati tisztségviselők beutazási engedélyét is.

 Kizárhatják Magyarországot a korrupcióellenes összefogásból
Nem vagyunk jók klubtagnak – ez a következménye mindössze annak, ha az Open Government Partnershipnél (OGP – Nyílt Kormányzati Együttműködés) valóban kizárja tagjai közül Magyarországot – mondta lapunknak Ligeti Miklós.
 
A Transparency International jogi igazgatója felidézte, egy ideje már rebesgették, amit a 444.hu szerdán meg is írt: megváltoztatta alapszabályát az OGP, így lehetővé válik a 2012-ben csatlakozott Magyarország tagságának felfüggesztése. “Magyarország neve ugyan nem szerepel a közleményben, de elég egyértelmű, hogy miért léptek.
 
Magyarország tagsága, úgy tűnik, kellemetlenné válik a nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek” – fogalmazott a portál. Az OGP alapszabály-változtatása után lehetővé teszik, hogy felfüggesszék egy ország tagságát, ha ott tartósan nem az OGP elveinek megfelelően kormányoznak. Ilyen lehetőség eddig nem is volt, valószínűleg korábban nem volt rá szükség.
Egy ilyen felfüggesztési eljárásra akkor kerülhet sor, ha az adott országban korlátozzák az információszabadságot, a civil szervezetek működését, nehezítik a civil szervezetek külföldi pénzügyi támogatását, a valódi civil szervezetek helyett egyértelműen a kormányzathoz köthető szervezeteket hozzák helyzetbe, korlátozzák a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, a sajtószabadságot, a médiumok függetlenségét, fenyegetik a médiatulajdonosokat.Ligeti szerint azonban felmerülhet, hogy más kormányok is bajba kerülnek, hiszen nemcsak Magyarország nem teljesítette az OGP elvárásait.
 
Ugyanakkor azt elismerte, e kizárási eljárásnak valóban az lehet a következménye, hogy hazánk elveszíti a tagságát. Kérdésünkre azt is elmondta, nem lát direkt kapcsolatot az amerikai korrupciós botrány és e kizárás veszélye között, Magyarország ugyanis több mint egy éve nem teljesíti az OGP-vállalásokat. “Valójában egy ilyen kizárásnak reputációs kockázata van, Magyarország megítélése szempontjából biztosan nem pozitív, ha kikerül egy nagy nemzetközi korrupcióellenes összefogásból”.
 
Mint ismert: Magyarország 2012 elején lépett be az OGP-be, akkor Rétvári Bence államtitkár azt mondta: ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben és a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program.