Nem csak a Tescónál van baj

Jövőre bedőlhetnek a kisboltok

A Tesco-sztrájk után megjelentek hírek, hogy más áruházláncokra is hatással lehet a munkabeszüntetés, illetve hogy a munkavállalói követelések nyomán létszám- és béremelés következhet máshol is, miután a dolgozók megkeresték a szakszervezeteket a közös megoldás reményében. Nevesítették az Auchant, a Spart, a Coopot, az Obit, a Praktikert, az Aldit és a Lidlt is – írja a 24.hu.

Úgy tűnt, mintha beijedtek volna a láncok.

Körbekérdeztük az áruházláncokat, hogy valóban így van-e, számolnak-e azzal, hogy náluk is lehet sztrájk, emelnek-e létszámot és bért a Tescónál történtek hatására, egyáltalán megbolygatja-e az életüket a versenytársuknál kialakult helyzet. Van-e realitása a Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződésnek? A válaszokban nemigen fedeztük fel ijedtség vagy lépéskényszer nyomát. Ha eltérő megfogalmazásban is, de a láncok mind azt sugallták, náluk aztán igazán jó dolgozni. Persze ez nem csoda, munkaerőhiány van, jó képet kell festeniük magukról. Egyedül a Coop vezetője mondta ki: alacsonyak a bérek, és több ember kellene.

Nálunk? Minden rendben

Az Ikea azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben kétszer, tehát összesen négy alkalommal emelték a béreket, ebből kétszer teljesítményalapon, de minden dolgozót érintve, a másik kettő a piac lekövetése volt. Összesen átlagosan 20 százalék volt az emelés mértéke. A Tesco-sztrájk miatt nem emelnek külön, csak ha szükségét látják.

Azt írták még, hogy a bútoráruházakban nincs jelentős létszámhiány, de vannak olyan területeik, ahol magasabb a fluktuáció, így a logisztika területén és az éttermekben, amelyeket sokan „belépési pontként” használnak, mielőtt bekerülnek egy-egy másik osztályra.

A Spar azt emelte ki, hogy már 2016-ban 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, az idén pedig további 7 milliárdosat, amit csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzált a járulékcsökkentés, az emelés nagy részét saját forrásból fedezték. A kevesebbet keresők kapták a legnagyobb emelést, de a magasabb jövedelműek fizetése is emelkedett.

A cégnél összesen 13 ezeren dolgoznak, közülük 4 ezren minimálbéren vagy bérminimumon, és mindenkinek jár a 2017-ben bevezetett évi 100 ezer forintnyi készpénzes béren kívüli juttatás. Aki több mint 5 éve náluk van, az évi 40 ezer forint értékű SZÉP-kártya-juttatást kap. Mindezeken felül

megmaradt a dolgozók 13. havi juttatása is, amely egyedülálló a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban – tették hozzá. A szakszervezet ennek ellenére úgy látja, lépnie kell a Sparnak is a béremelés érdekében.

Az Auchan Retail Magyarország közölte, hogy a vállalat az elmúlt két év alatt összesen 2,7 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, átlagosan 24 százalékkal növekedett áruházi dolgozók bruttó bére. Mindkét évre bérmegállapodás született az érdekképviseletekkel, és a jövőre nézve is bizakodó a vezetőség, noha a szakszervezet szerint épp az Auchannál a legforróbb a helyzet.

A létszámhiányról annyit írtak, hogy a nyitott pozíciók aránya az elmúlt években lényegesen nem változott, de ezek egyre inkább bizonyos szakmákra koncentrálódnak. Egyébként úgy érzik, a cégnél stabil a munkáltatói háttér, a bérezés, és a részvényesi program mellett a munkatársak képzésére is hangsúlyt helyeznek, hosszú távú karrierutat kínálva.

Az Aldi szintén elégedett magával. Mint írták, 2006-os magyarországi megjelenésük óta olyan előre eltervezett, tudatos és szuverén humánpolitikát folytatnak, amely hosszú távon a leginkább illeszkedik a diszkont filozófiához – jelentsen ez akármit. Az már konkrétabb közlés, hogy nemcsak a magyarországi kereskedelmi átlagot jóval meghaladó bérezéssel, továbbképzési lehetőségekkel, hanem részmunkaidőben végezhető pozíciókkal, rugalmas munkaidővel, egyes munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőséggel teszik vonzóbbá a munkahelyeket.

A szakszervezet szerint viszont hiába jók a fizetések az Aldinál, ha kicsi a létszám.

A CBA kiemelte, hogy franchise rendszerben működő üzletlánc, amely egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel. Így mindenhol saját hatáskörben döntenek arról, hogy hány munkavállalót alkalmaznak, és a bérezésükről is. A központ információi alapján azonban úgy tudják, hogy partnereik az elmúlt időszakban is végrehajtottak béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak adni.

A DM Kft. a béremelésekkel kapcsolatban azt írta: az idén a járulékcsökkentésből megmaradó összeget bérfejlesztésre fordította a cég, így az értékesítésben 9 százalékkal, a központi irodákban dolgozóknál 7 százalékkal tudtak emelni, a bolthálózatban dolgozóknál pedig csaknem 40 százalékkal növelték a fizetéseket az előző években.

A Lidl Magyarország szintén meg van győződve arról, hogy náluk minden rendben. Azt írták, a vállalat a hazai piacra lépése óta évről évre emeli a béreket, 2016-ban 5+15 százalékos, 2017-ben 8 százalékos emelést adtak a fizikai dolgozóknak. Tavaly óta ingyenes egészségügyi szakellátások, szűrővizsgálatok vannak, illetve élet-és balesetbiztosítást tartalmazó, minden dolgozó számára elérhető egészségprogram, valamint cafeteria. A szektorban egyedülállóan minden üzletvezetőnek vállalati autó jár korlátlan magyarországi használattal, üzemanyaggal. Mindezek alapján szerintük elmondható, hogy a szektor átlagbéreinél magasabb fizetéssel és egyéb béren kívüli juttatásokkal az élen járnak a dolgozók javadalmazásában.

Csakhogy az Aldihoz hasonlóan a Lidlnél is azt mondta a szakszervezet, hogy megkeresték őket a dolgozók a munkaerőhiány okozta gondokkal.

Nem ijedtünk meg, de tudjuk, hogy kevés a bér

Az Áfeosz-Coop elnöke, Zs. Szőke Zoltán vállalta, hogy a 24.hu minden kérdésére válaszol. Azt mondta, figyelemmel kísérik a kereskedelemben zajló eseményeket, de nem ijedtek meg a Tesco-sztrájktól. És bár napi kapcsolatban vannak a dolgozóik java részét tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Munkástanácsok és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) vezetőivel is, nem tudnak arról, hogy a Tesco-ügy miatt a dolgozóik megkeresték volna az érdekképviseleteket segítséget kérve.

De mivel a KASZ nagy országjárásban van éppen (a kongresszusukat készítik elő), és sok szakszervezeti funkcionáriussal beszélnek vidéken is, ezért Zs. Szőke Zoltán azt sem tartja kizártnak, hogy a dolgozók panaszkodtak nekik, akár a bérekre is. Sztrájkkezdeményezésről azonban nincs tudomása. És arról sem, hogy a Tesco-sztrájk miatt emelnék náluk a béreket és/vagy a létszámot.

Hozzátette: azt nyilván a dolgozók is látják, hogy a teljesítőképességnek van határa. És ez igaz nemcsak a dolgozókra, hanem a munkáltatókra is.

A Tescónál azért sztrájkoltak, mert kevés embernek sok munkát kell elvégeznie, és ezt nem is fizetik meg túl jól – emlékeztetett. Azt, hogy mennyire más a két lánc helyzete, a következő számokkal illusztrálta: a Tesco bruttó éves árbevétele körülbelül 800 milliárd forint, amit 16,5 ezer dolgozó termel ki, míg a Coopnál a 600 milliárd forintos árbevételért 32 ezer ember dolgozik.

A számok alapján azért érthető, hogy a Tescónál nagy a feszültség – jegyezte meg Zs. Szőke. Igaz, nekik teljesen más a kereskedelmi struktúrájuk: zömében nagy alapterületű áruházakban, hatalmas árukészlettel dolgoznak, összesen 207 helyen, míg a Coopnak nagyjából háromezer boltja van, jelentős részben olyan kistelepüléseken, ahol a brit multilánc nincs is jelen. Márpedig a kistelepüléseken sokkal kevésbé tud hatékony lenni a kereskedelem, mint a városok nagyáruházaiban.

A Coopnál januárban volt béremelés – mint Zs. Szőke Zoltántól megtudtuk, de ez a dolgozók 70-80 százaléka számára csak a kötelező bérminimum-emelést jelentette. Tisztában van vele, hogy az egész kereskedelemben alacsonyak a bérek, így náluk is.

És egyetért azokkal a dolgozókkal, akik azt mondják, hogy ennél jóval többet kellene keresniük. De még a kötelező emelés kitermelése is hatalmas terhet jelentett a hazai kisbolthálózatnak. A kistelepüléseken lévő boltokat nagyon nehéz veszteség nélkül üzemeltetni, amikor ilyen méretes béremelésekre kényszerülnek – jegyezte meg.

Ráadásul azoknak a fizetését is emelték, akik nem bérminimumon vannak, hogy ne torlódjanak össze a fizetések. Mivel a Coop-lánc hétszáz vállalkozásból áll, az emelés mértéke a magasabb bérkategóriákban nem volt egységes, minden cégvezető a saját helyzetét ismerve döntött.

És az idén lesz még egy emelés: néhány nagyobb egységük az év vége előtt időszakra tervezi. A mértéke a legnagyobb egységnél 15 százalékos lehet. Az ok egyszerű: szeretnék megtartani a dolgozóikat, nyugdíjasaikat pedig szeretnék visszacsábítani az új, kedvezőbb adózási feltételek mellett. Mint kiderült, a Coopnál már megalakult az első nyugdíjas szövetkezet, és továbbiak jöhetnek létre a közeljövőben, ehhez a cég technikai segítséget nyújt.

Zs. Szőke nem tagadta, hogy náluk is van létszámhiány, ha nem is akkora, mint másoknál, de legalább 10 százalékos. Emiatt sokszor nehéz kiadni a szabadságokat, különösen a kisboltokban, ahol pár ember dolgozik.

A Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződés ötletét nem tartja reálisnak Zs. Szőke Zoltán. Mint kifejtette, ezt a megállapodást az ágazatipárbeszéd-bizottságban kellene tető alá hozni. De a bizottságban a munkaadói oldalról nagyon különböző érdekeltségű vállalatok képviselői vannak jelen.

Nehezen tudom elképzelni, hogy legalább mi munkáltatók megállapodásra tudnánk jutni. És akkor még a szakszervezetekkel is meg kellene egyezni.

Megemlítette, hogy úgy 15 éve volt már erre kísérlet, de akkor sem jött össze. Ettől függetlenül nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljanak róla.

A megkérdezett láncok közül az IKEA reagált még erre a felvetésre. A nagyjából ezer embert foglalkoztató svéd bútoráruház szerint azért nincs realitása a dolognak, mert nagyon különbözők a piac szereplői, az országos lefedettségű, alapvetően élelmiszer-kiskereskedelemre szakosodott áruházláncoktól a kisebbekig. Mint írták, náluk egyértelmű, hogy az áruházaikban azonos területen azonos bérsávban vannak kollégáik.

Kormányzati segítség nélkül bedőlnek jövőre a kisboltok

Zs. Szőke Zoltán a 24.hu-nak beszélt a jövővel kapcsolatos aggodalmaikról is. Mint emlékeztetett, azt már tudni lehet, hogy jövőre is emelni kell 12 százalékkal a bérminimumot, ami ismét jelentős pluszteher lesz kistelepüléseken működő üzleteikben.

Kisboltjaink tevékenységét vagy át kell gondolnunk, vagy az ellátási kötelezettség teljesítéséhez különmegállapodást kell kötünk a kormánnyal. Különben a kistelepüléseken bezárhatnak a boltok, és nem lesz hol vásárolniuk az embereknek.

Mint ahogy nem kevés kisbolt megszűnt már eddig is a KSH adatai szerint.

A különmegállapodáson már dolgozunk, folyamatos egyeztetésben vagyunk a kormánnyal. Érdemi megállapodás még nincs. De számítok rá, hogy lesz, mert a kistelepülések ellátása a kormánynak is érdeke.

Kitért arra is, hogy a Coop-boltok árbevétel-arányos nyeresége átlagban 1 százalék. A nagyobb boltokban a nyereség elérheti a 3 százalékot, viszont vannak olyan kisboltok, amelyekben már most is mínuszos az eredmény. Noha a nagyobb településeken jó eséllyel nőtt a vásárlóerő az egész gazdaságot érintő bérkiáramlás révén,

a kisebb településeken, ahol zömében nyugdíjasok és közfoglalkoztatottak élnek, nem, hiszen a nyugdíj mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak bére pedig semennyivel.

Az árrésüket is elárulta: az átlagosan mindössze 20 százalék körül van – ebból kell kigazdálkodniuk a költségek 70 százalékát kitevő bérköltségeket.

Nem gonosz emberek a cégvezetőink, nem azért nem emelnek jobban bért, hogy kitoljanak a dolgozókkal. Ők is tudják, hogy jobb lenne, ha a mostaninál magasabb bért tudnának adni. Csak egyszerűen nincs meg erre a fedezet.

Megemlítettük, hogy tavaly év végén is voltak olyan vélekedések, hogy az idei béremelést sem fogják tudni már kitermelni a kisebb cégek. És mint a Coop példája is mutatja, valahogy mégis kitermelték. Erre a felvetésünkre Zs. Szőke megismételte, hogy a jövedelmezőbb, nagyobb boltokban, ahol van rá keret, idén is adnak még emelést. De megjegyezte: a 2016-os 129 ezer forintról 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 százalékkal kell emelni a garantált bérminimumot.

Mikor volt olyan Magyarországon, hogy két év alatt 40 százalékkal nőttek csak a kötelező bérek? Soha. Ha valaki most elégedetlen, akkor az nem is teljesen érthető. Mégis vannak, akik a mieink közül is átmentek a multikhoz, nagyobb fizetésért. Aztán meg szinte kivétel nélkül vissza is jöttek, mert a munka is jóval több volt.

Forrás: 24.hu