Nem mindenhol jött el a Kánaán Magyarországon

A közfoglalkoztatottak száma továbbra is igen jelentős

Jó évet tudhat maga mögött a hazai munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatás érdemben növekedett és a munkanélküliség is csökkent. Ha pedig a hazai elsődleges munkaerőpiac teljesítményét nézzük, akkor még szebb számokat láthatunk. Elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés a foglalkoztatás érdemi növekedésével párosul, ugyanakkor az is látszik, hogy az aktívak és a foglalkoztatottak közötti rés szűkül és a munkaerőhiány egyre meghatározóbb. Az is kiderült, hogy az országnak nem minden részén örülhetnek az emberek. A kedvező foglalkoztatási trend idén is fennmaradhat – írja a Portfolio.

Új csúcsra, 4 millió 420 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma 2017-ben (+70 ezer fő egy év alatt), ami 59,3%-os foglalkoztatási rátát eredményezett. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a foglalkoztatottság, az aktívak létszámának bővülésével párhuzamosan, ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy az aktívak száma jóval lassabban nőtt, mint ahogy csökkent a munkanélküliség, és az aktívak számát már nem lesz könnyű tovább növelni a következő időszakban.

 Tavaly már csak 192 ezren voltak munka nélkül, 43 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2%-on alakult éves átlagban (ez 0,9%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban), és gyakorlatilag teljes foglalkoztatást is jelenthetne.

Teljes foglalkoztatásról azonban egyelőre nem érdemes beszélni, hiszen a közfoglalkoztatottak száma továbbra is igen jelentős, habár az utóbbi hónapokban csökkenésnek indult. A tavalyi év legfontosabb munkaerő-piaci tendenciája az volt, hogy a közfoglalkoztatottak egy része el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, létszámuk a 2016-os 220 ezerről 194 ezerre csökkent. Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak, hogy a minimálbér és a közfoglalkoztatti bér közötti különbség növekszik, ami ösztönzi a közmunkásokat arra, hogy az elsődleges munkaerőpiac felé forduljanak, valamint a vállalatok széles körben csökkentették az elvárásaikat a munkaerőhiány közepette, így alacsonyabb képzettséggel is hajlandóak felvenni a dolgozókat.

A rövid ideje (egy éven belül) külföldön dolgozók száma is csökkent, igaz, csak visszafogott mértékben, létszámuk továbbra is közel 110 ezer fő volt.

Számításaink szerint a szűrt foglalkoztatás (a közmunkások és a külföldön dolgozókat kivonva), vagyis az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma több mint 100 ezerrel nőtt, 4 millió 120 ezerre, gyorsabban, mint a teljes létszám.

A munkanélküliek és közmunkások együttes aránya 2017-ben 8,4%-os volt, érdemben alacsonyabb az egy évvel korábban mért 10%-nál. Ez azonban azt is jelzi, hogy a közfoglalkoztatottak körében még érdemi tartalékot láthatunk, igaz, egy részük minden bizonnyal nem fog visszatalálni az elsődleges munkaerőpiacra.

 A negyedéves adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja az elsődleges munkaerőpiac volt tavaly.

2012 óta így alakult a foglalkoztatás növekedésének összetétele:

A régiókat vizsgálva azt láthatjuk, hogy egyetlen kivétellel (Dél-Dunántúl) mindenhol nőtt a foglalkoztatás az országban. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön bővült a foglalkoztatás.

Nem meglepő módon a munkanélküliségi ráta így a Dél-Dunántúl kivételével mindenhol csökkent.

Az alábbi ábrán jól látható az is, hogy az egyes szektorok eltérő mértékben járultak hozzá tavaly a foglalkoztatás növekedéséhez. Legnagyobb mértékben az építőipar bővített, ami nem csoda, hiszen a 2014-2020-as EU-s költségvetési forrásainak felhasználása tavaly felpörgött, valamint a lakásépítések is a válság kitörése óta nem látott mértékben nőttek. A feldolgozóipar létszáma is érdemben emelkedett, ugyanakkor a szolgáltatások nem tudtak hozzájárulni a bővüléshez. Ezt azonban a közszolgáltatások nemzetgazdasági ág létszámának csökkenése okozta, a piaci szolgáltatásoknál szerény növekedést mértek.

Összességében a tavalyi évről elmondható, hogy érdemben csökkent a munkanélküliség és tovább növekedett a foglalkoztatás, ami különösen jó hír, hogy ez utóbbi az elsődleges munkaerőpiacon következett be, miközben érdemben mérséklődött a közfoglalkoztatottak száma, hosszú idő után először.

A foglalkoztatás bővülése a Dél-Dunántúl kivételével az egész országra kiterjedt, és az összes nemzetgazdasági ág profitálni tudott ebből.

Forrás: Portfolio