Nem spórol nyugdíjra? Kiszámoltuk, mi vár önre

 Gazdagok előnyben

Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben – írja a HVG.

Az utóbbi időben ugyan már tényleg a csapból is az folyik, hogy önmagában az állami nyugdíj nem lesz elegendő még a rezsicsökkentett számlák kifizetésére sem, ám sokan továbbra sem spórolnak kellő mértékben, vagy kellő ideig arra, hogy ne csak kenyéren és vízen tengessék öreg napjaikat. Nem véletlenül, a minap például Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár a Portfolio egyik konferenciáján konkrétan kimondta: az OECD legutóbbi felmérése szerint a magyarok pénzügyi tudatossága átlag alatti. Ott tartunk, hogy ma a lakosság 32 százaléka otthon tartja a pénzét, 44 százalék pedig is nem ismeri a különböző befektetési formákat. És ha ez még nem lenne elég: különösen súlyos probléma, hogy sokan felül is becsülik a várható nyugdíjuk mértékét, ami alapvetően a magasabb életminőség fokozott igényével magyarázható – és ez akkor is így van, ha egyébként tenni nem tesznek érte semmit.

Pedig a helyzet nem túl fényes már most sem, és az öngondoskodást elbliccelőknek a jövő ennél csak hatványozottan sötétebb lehet. Megnéztünk néhány példát arra, hogy ha valaki semmit sem hajlandó félretenni a nyugdíjas éveire, akkor mire számíthat. Az adatokat több pénzintézet kalkulátorán is lefuttattuk, és bár természetesen mindegyik feltételezett jövőbeni feltételekből indul ki (népesség alakulása, nyugdíjasok populációja, várható élettartam, várható nyugdíjkorhatár, várható gazdasági növekedés és nyugdíjkassza mérete) az átlag többnyire stimmel.

Minimálbérből még nyugdíjat is?

Ha a jelenlegi minimálbéresek úgy döntenek, hogy nem tesznek félre semmit, akkor elég rosszul járnak. Amennyiben például egy 25 éves fiatal választja ezt az utat, akkor a jelenleg bruttó 111 ezer forintos (gyerek nélkül nettó 74 ezer, három gyerekkel nettó 110 ezer forintos) bérét körülbelül 60 ezer forintos nyugdíjra válthatja – 40 év múlva (minden összeget jelenértéken számolunk, azaz a várható inflációt nem vesszük figyelembe).

A most 35 éves minimálbéresek gyakorlatilag ugyanennyi, 61 ezer forint nyugdíjra számíthatnak, a 45 évesek 65 ezer, az 55 évesek pedig 68 ezer forint körül kaphatnak, amikor nyugdíjba mennek.

Negyedmillióval sem lesz könnyű

A havi bruttó 250 ezer forintot (gyerek nélkül nettó 166 ezret, három gyerekkel nettó 247 ezret) keresőknél egy most 25 éves pályakezdő 137 ezer forintos nyugdíjjal kalkulálhat, a 35 évesek is ugyanennyit kaphatnak, a 45 évesek 140 ezer, az 55 évesek pedig 142 ezer forintra számíthatnak.

Az 500 ezresek lesznek csak igazán dühösek

A havi bruttó félmillió forintot (gyerek nélkül nettó 332 ezer forint, három gyerekkel nettó 480 ezer forint) keresőknél egy 25 éves munkavállaló 273 ezer forint, egy 35 éves 270 ezer forint, egy 45 éves 250 ezer forint, egy 55 éves pedig 247 ezer forint nyugdíjra számíthat.

Az adatokból látszik, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban durva közelítéssel a havi jövedelem közel felére csökkenésével kell számolnia annak, aki nem hajlandó az öngondoskodásra. Minél inkább növeljük az aktív kori fizetést, arányaiban annál kisebb összegről kell lemondania annak, aki nem akar foglalkozni a jövőjével, ráadásul itt a nagyobb abszolút értékek következtében az is igaz, hogy még a nyugdíjas kori megélhetése sem kerül annyira veszélybe, mint a szegényebb rétegeknek.

Ha a jelenlegi kalkulátorok jól becsülik meg a jövőt, akkor a rendszer a magas jövedelműeknek kedvez, és legkevésbé őket kényszeríti arra, hogy spóroljanak a nyugdíjas éveikre – pedig nekik lenne miből. Az igazi drámát az jelenti, hogy az alacsony jövedelmű „hanyagok” szenvedhetik el a legnagyobb jövedelemcsökkenést, nekik kellene leginkább az öngondoskodásra törekedniük, pedig nekik lehet a legnehezebb kisajtolni egy második vagy netalán egy harmadik pillért a nyugdíjukhoz.

Forrás: HVG