Nevesincs bér, mégis jobban járunk vele

 Mi jelent a mozgóbér?

Mi jelent a mozgóbér? „Nem találok róla konkrétan semmit, csak azt hallottam, hogy a munkaadónak járulék- és költségtakarékos” – írja az adozona.hu olvasója. Természetesen az adó- és járulékvonzata is érdekelné. A kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.

A jelenleg hatályos munka törvénykönyve (Mt.) nem nevesíti a mozgóbért – mint juttatási formát –, ugyanakkor tartalmaz az arra való jogosultsággal és kifizetéssel kapcsolatos szabályokat.

Az Mt. a munkabérrel kapcsolatban két alapkategóriát ismer: az időbért és a teljesítménybért. Elfogadja a törvény továbbá e kettő kombinációjaként kialakított bérrendszert is.

A mozgóbér a teljesítménybér sajátos formája, és tipikusan az időbér és a teljesítménybér kombinációjával létrehozott bérezési rendszer: jellemzően a munkavállalót megillető időbér melletti, valamiféle teljesítményhez, eredményességhez, munkavállalói magatartási követelmények teljesítéséhez kapcsolódó kifizetést jelent a gyakorlatban.

A mozgóbérek csoportjába tartoznak még a különböző pótlékok, díjazások, jutalmak, prémiumok.

A jogalkotó eltérően szabályozza a teljesítménybérrel összekapcsolt, időbérként fizetett munkabért attól függően, hogy milyen ennek a két bérelemnek az alapbérhez viszonyított aránya.

Abban az esetben, ha a munkabér időbérrésze nem éri el az alapbért, akkor az ilyen típusú munkabérről mindenképpen munkaszerződésben kell megállapodni a feleknek, míg azokban az esetekben, amikor a mozgóbér csak az alapbért elérő időbéren felül illeti meg a munkavállalót, annak munkaszerződésbe foglalása nem kötelező.

Egy példán keresztül megvilágítva ezt: ha a munkavállaló alapbére 129 ezer forint, amelyből 100 ezer forint időbér, akkor a mozgóbért munkaszerződésbe kell foglalni, és ebben az esetben a juttatás a munkavállaló távolléti díjának részét képezi. 

Akkor, ha a munkavállaló alapbére 129 ezer forint és ez megegyezik a juttatás időbérösszegével, a mozgóbér pedig – feltételekhez kötött – ezen felüli elem, akkor nem kötelező ezt a munkaszerződésben is rögzíteni.

Persze nem is tiltott, azaz a felek munkaszerződésbe foglalhatják a munkavállalót megillető mozgóbérre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a jogosultság feltételeit is, és akár abban is megállapodhatnak, hogy azt a munkavállaló távolléti díjába a munkáltató beszámítja.

Munkaszerződésbe foglalás esetén a mozgóbérre jogosultság feltételei és annak mértéke kizárólag a felek közös megegyezésével módosíthatók, azoktól a munkáltató egyoldalú döntésével kizárólag a munkavállaló javára térhet el.

Nem vonatkozik rá a munkabértől eltérő adó- és járulékfizetés, de a mozgóbérrendszer bevezetésének előnye a munkaadó oldaláról nézve az, hogy a munkavállalók teljesítményének függvényében változtatható, és jellemzően „kitermeli” önmagát: ha a dolgozók jól teljesítenek, akkor az általában a vállalkozásnak is többletbevételt jelent, amiből nem okoz problémát a magasabb munkabér kifizetése.

Ugyanakkor, ha a vállalkozás pénzügyi helyzete kedvezőtlen, elvonásával, csökkentésével munkabér-megtakarítást, illetve a munkabér járulékainak megtakarítását érheti el a munkaadó. Lélektani hatása sem olyan jelentős, nem okoz akkora felháborodást a dolgozók körében, mintha a munkavállalók alapbérét érintené a változás.

Forrás: adozona.hu