Nincs igazság Magyarországon

 Európa leggyengébbjei közé kerültünk

Hiába javul gazdaságunk helyzete, a szegények ebből semmit nem éreznek. Alig van hely Európában, ahol gyengébb lenne a társadalmi igazságosság, mint Magyarországon – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány kutatásból, melyet a HVG ismertetett.

Európa leggyengébbjei közé került Magyarország a társadalmi igazságosság indexében, a 28 EU-tag közül a 23. hely a miénk. A Bertelsmann Alapítvány vizsgálatában az összkép mögé nézve még rosszabb a helyzet. Az igazságosság hat mutatója közül egyetlen sincs, amivel az EU-tagok listájának első kétharmadába tudtunk volna kerülni, de olyanból is akad kettő – a diszkriminációmentesség és a generációk közti igazságosság -, amelyben a legrosszabb öt közt vagyunk. Nem csak a gazdagok és a szegények közt óriási a szakadék, hanem a férfiak és a nők között is, a romák leszakadását alig lehet megállítani, a gyerekek pedig különösen nagy veszélyben vannak, hiába próbál idehaza statisztikai trükkökre hivatkozva arról beszélni a kormány, hogy sokkal kevesebb a szegény gyerek.

A Bertelsmann kutatása 1-től 10-ig értékelte a társadalmi igazságosság különböző mutatóit, ez alapján a magyar érték mindössze 4,96-os. Az EU-ban összesen öt ország van, ahol ennél rosszabb a helyzet: Olaszország, Spanyolország, Bulgária, Románia és Görögország. A helyzetünk a munkaerőpiachoz való hozzáférésben a legjobb, de ez is csak egy gyenge 5,75-öt jelent az 1 és 10 közti listán. 5 fölötti értéket kapott az a két mutató is, amelyekben azt mérték, hogy a szegények mennyire juthatnak hozzá ahhoz a szintű oktatáshoz, valamint egészségügyi ellátáshoz, mint a gazdagabbak – ez viszont még mindig gyenge adat uniós összevetésben. Még rosszabb a helyzet, ha azt nézik, mennyire csekély a társadalmi igazságosság a generációk között, mekkora a diszkrimináció, illetve mennyire védik az embereket a szegénységtől.

Pozitívumokat így is lát az elemzés, hasonlóan a Tárki pár héttel ezelőtt bemutatott Társadalmi Riportjához, a szegénység terén van észrevehető elmozdulás a legrosszabb helyzetből. Nagyon persze így sincs minek örülni: a magyarok 28,2 százalékát még mindig fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Még rosszabb ez az adat, ha a fiatalok közt nézzük, a 18 év alattiaknál 36,1 százalékos. Igaz, ez is jókora javulás ahhoz képest, hogy 2013-ban még 43,9 százalékon állt a fiatalok mutatója.

Furcsa kettősséget láthatunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hány magyar nem fér hozzá a mindennapi élet alapvető kellékeihez. Összesen 19,4 százalék az, aki például nem rendesen felfűtött lakásban él, vagy nincs mobiltelefonja, ami óriási javulás 2013-hoz képest (akkor 27,8 százalék volt ez a szám), de még mindig több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Ezen a téren is a fiatalok közt vannak a legnagyobb bajban, minden negyedik 18 éven aluli magyar nélkülözőnek számít. A 65 éven felülieknél a legjobb a helyzet – amiből azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy a legtöbb gyereket épp a legszegényebbek vállalják, de azt is, hogy aki igazán szegény, azt jobban fenyegeti a veszély, hogy meg sem éli a 65 évet.

A legrosszabbul a diszkrimináció terén teljesítünk. Köztudott például, hogy az egész EU-ban nincs egy ország sem, ahol annyira alacsony lenne a parlamentben a nők aránya, mint itt, de nem csak a politikában látszik, mekkora a baj: még mindig ott tartunk, hogy a nőknek sokkal nehezebb a munkaerőpiacon talpon maradniuk. Az elemzés szerint hiába javult a gazdaságunk helyzete az elmúlt években, ebből szinte semmit nem éreztek meg a legszegényebbek, és a középosztály is sokat gyengült a 2014-es választás óta. A legrosszabb persze változatlanul a romák helyzete, köztük is különösen a gyerekeké: nagyjából a felük szegregált közösségben él, és minősíthetetlenül rossz oktatást kapnak, így pedig még nagyobb az esély arra, hogy majd felnőve ők is továbbadják saját gyerekeiknek a kilátástalanságot.

Forrás: HVG