Növekvő adóterhek

A 2015. évi adó-törvényjavaslatnak két jól felismerhető sajátossága van. Az egyik – és ez látszik fontosabbnak -, az új adóterhek “elporlasztása” sok kis adó és termékdíj révén. A másik pedig az, hogy nem teljesülnek a korábban beharangozott adókulcs mérséklések, a családi adókedvezmények kibővítése is lefékeződött. A kormány tart attól, hogy egyébként nem tartható 3 százalék alatt a GDP arányos államháztartási hiány. Emellett áthatja az adótörvény tervezetét az is, hogy a kormány maga sem bízik abban, hogy Magyarország tartósan növekedési pályára áll.

 .

 .

 .

Sajátos módon előbb kezdi meg az Országgyűlés a jövő évi adótörvény módosítások tárgyalását, hogy a képviselők az ezt alátámasztó 2015. évi költségvetést megismerték volna. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP 2010. óta képviselt adópolitikájában némi áthangolódást lehet felismerni. A jövő esztendő ugyanis kendőzetlenül az adóterhek növelésének esztendeje lesz, amikor már – a fiatal házasok elhanyagolható mértékű adótámogatásától eltekintve – jelét sem látni annak, hogy a kormányzat családbarát lenne. A családi adókedvezmény csak szavakban szélesedik tovább, így is elég visszafogottan, hiszen a két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető kedvezmény mértéke csak 2016-tól fog növekedni. éspedig úgy, hogy 4 éven keresztül fokozatosan emelkedik, és ha minden igaz, akkor az évtized végéig fog megduplázódni. A kedvezménynek ezt a formáját kommunikációs trükknek minősítette Katona Tamás.

A közgazdász egyetemi tanár a halasztást is annak jeleként értékelte, hogy a kormányzat fél attól, hogy nem teljesül a GDP arányos, 3 százalék alatti államháztartási hiány, aminek az lehet a következménye, hogy Brüsszel ismét túlzott deficit eljárást kezdeményez Magyarország ellen. Mindez nem indokolná az olyan rögtönzéseket, mint a tervezett, nagy felháborodást kiváltó internet adó, a szappan, a sampon, a művirág vagy az irodapapír különadóztatása, illetve környezetvédelmi termékdíjjal megterhelése. Ez azért is ügyes trükk, mert a fogyasztók – vélik kormányzati körökben – így jobban elviselik a többletterheket, mintha egyszerre szakadna mindez a nyakukba. Viszont örülhet a vállalkozóknak az a törpe kisebbsége, aki haditechnikában utazik, ugyanis ez a jövőben mentesül majd az adóterhek alól.

A cafetéria adókulcsának 37,5 százalékról 51,17 százalékra emelése nyomán a munkaadók majd elgondolkodhatnak, hogy adnak-e ilyen kedvezményt a dolgozóiknak, vagy inkább bérben fizessenek. Mindamellett Katona Tamás úgy véli, hogy a Fidesz nem akarja a béren kívüli juttatásokat elsorvasztani. Azonban a hatalmas propagandával bevezetett – és egyes francia társaságok elüldözésével járó – Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya távolabbi jövője kérdésessé válhat, hiszen a belföldi idegenforgalmat kétségtelenül fellendítő konstrukciókkal már nem lesz érdemes a munkavállalóknak a dolgozóikat támogatni.

Viszont akad egy pozitívuma is a jövő évi adóterveknek – mondta a szakember. A második Orbán-kormány 2010-ben – ugyancsak nagy hírverés közepette – hirdette meg “a szabad pálinkafőzés jogát.” Most pedig kénytelenek visszavonulót fújni, hiszen megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna, a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól. Ezzel tulajdonképpen eleget tesz majd 2015. január 1-jétől a magyar kormány Brüsszel kívánságának, és ezzel lezárul az ezzel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ugyanakkor megteremtődik egy új termékkör az úgynevezett alkoholos ital, amelyik így bekerül a hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló (chips) törvénybe.