Nyerésben a devizaadósok

Sem az ügyfelek, sem a bankok nem buknak

A forint gyengülése miatt senki sem aggódik: az ügyfelek a rögzített árfolyamon törlesztik a deviza jelzáloghiteleket, de ezen most a bankok sem buknak, sőt az MNB sem. Azok viszont, akik maradhatnak a devizahitelnél, kezdhetnek számolgatni, megéri-e majd.

 .

 .

Több százmillió forintot nyernek most a deviza jelzáloghitelesek azzal, hogy a decemberi törlesztőrészletet az idén januártól már a fixált árfolyamon kell befizetniük. Jelenleg mintegy 460 ezer ilyen hitelszerződés van az országban, ebből 280-290 ezer körül lehet azoknak a száma, amelyeknél az adósok piaci árfolyamon törlesztenek, a többiek korábban beléptek az árfolyamgátba. A piaci árfolyamon törlesztők közül az euróhitelesek részlete körülbelül 3,4, a svájci frank hiteleseké 3,7 a jenhiteleseké pedig több mint 4 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi akkor lenne, ha nem rögzítették volna novemberben a forintosítási árfolyamokat. Az árfolyamgátasok továbbra is a megszokott, eurónál 250, svájci franknál pedig 180 forintos kurzus mellett fizethetik a hitelüket.

Az árfolyamveszteség ezúttal a bankszektort sem érinti. „Tekintettel arra, hogy az Magyar Nemzeti Bank már novemberben a bankok rendelkezésére bocsátotta a forintosításhoz szükséges devizát a forintosításnál alkalmazotthoz igen közeli árfolyamon, ezért az azóta bekövetkezett árfolyammozgások már nincsenek hatással sem a bankok eredményeire, sem pedig az ügyfelek későbbi terheire” – nyilatkozta lapunknak az OTP Bank. „A jelenlegi árfolyammozgásokon a banknak nem keletkezik árfolyamvesztesége, mivel az átváltáshoz szükséges devizamennyiséget már korábban lefedeztük az MNB által tavaly indított devizatenderen” – erősítette meg ugyanezt a Budapest Bank.

A bankoknak akkor sem keletkezik már az árfolyammozgások miatt a deviza jelzáloghiteleken jelentős extra vesztesége, ha a forintosítás és az elszámolás időpontjában, február végén is gyenge marad a hazai fizetőeszköz. Sőt, veszteség még a jegybanknál sem keletkezik – állítja az MNB. Az MNB ugyanis a devizatartalékból biztosította a bankok számára a devizát, és piaci árfolyamon adta a devizát a bankoknak. A forintárfolyam tendereket követő elmozdulásának nincs hatása az MNB eredményére, ugyanis a jegybanki eredmény a devizatenderek időpontjában realizálódik.

 

A forint gyengülése azokat a devizahiteleseket komoly dilemma elé állíthatja, akik választhatnak majd, hogy megtartsák-e az eredeti devizakölcsönüket. Azok maradhatnak devizahitelesek, akiknek a forintosítás után nőne a kamatszintje. Azoknak sem kötelező forintosítaniuk a hitelüket, akiknek 2020 végéig kifut a szerződésük. Megtarthatják még a devizahitelt azok, akiknek a törlesztőrészletet meghaladó jövedelmük keletkezik devizában, vagy pedig jövedelmük nagysága és a hitelfedezeti arányuk alapján jogosultak lennének devizahitel felvételére. Becslések szerint a deviza jelzáloghitelesek kevesebb mint tizede választhat majd, ők, ha a forint gyenge marad, és forintosítás mellett döntenek, több százezer forintnyi tőketartozástól szabadulhatnak meg.

 

Nem mindenki jár jól

Nem fixálják az árfolyamát a deviza személyi és autóhitellel rendelkezőknek, ők továbbra is a piaci árfolyamon kénytelenek törleszteni a kölcsönüket. A jegybank adatai szerint az érintettek száma folyamatosan csökken, de még szeptember végén is volt 68 ezer olyan banki ügyfél, aki külföldi fizetőeszközben vett fel személyi kölcsönt, és több mint 110 ezer deviza autóhiteles.
Az átlagos hitelösszeg, amivel egy deviza személyi hiteles tartozott, meghaladta a 420 ezer forintot, a gépjárműhitelesek átlagos tartozása megközelítette az 1,4 milliót. A portfóliók minősége a személyi hiteleknél a rosszabb.