Nyertesek: a jó adósok

Közeleg a devizahitel-adósságok rögzített forintosításának 2015. január 1-jei határideje. A bankoknak ugyancsak az új esztendő első napjától kell alkalmazniuk a jövedelemarányos törlesztőrészletről szóló MNB-rendeletet is. Ezzel megoldódhat, vagy legalábbis könnyebbé válhat annak több százezer családnak a helyzete, akiknek jelzálog alapú hitele van, vagy az elmúlt években ilyennel rendelkezett. A legjobban azok járnak, akiknek nincs lejárt tartozása, illetve a kormány és a bankok közös ajánlása kapcsán beléptek az árfolyamgátasok közé.

 .

 

A devizahiteleseket ezekben a napokban az izgatja a leginkább, hogy mekkora összeggel csökken majd 2015-ben a havi törlesztőrészletük. Mivel – ahogy mondani szokás – nincs két egyforma szerződés, így elég nagy lesz a szóródás az egyes ügyfelek között, tehát nem érdemes a szomszéddal összehasonlítani, hogy kinek mennyivel kevesebbet kell majd fizetni. A törlesztőrészlet-csökkenés – a Magyar Bankszövetség adatai szerint – 5 és 40 százalék közé esik majd, az átlag 25 százalékos lesz. Attól függően, hogy korábban mekkora összeget vont le a bank kamatrés, illetve (tisztességtelen) kamatemelés címén történik majd a havi törlesztőrészletek mérséklése.

A forintosítás után fizetendő kamatot a három hónapos BUBOR-hoz, a bankközi forint hitelkamathoz mérik. Ennek mértéke napjainkban 2,09 százalékos, ami vonatkozik majd azokra is, akik beléptek az árfolyamgátba. Október végéig a megnyitott gyűjtőszámlák száma elérte a 172 875 darabot, vagyis a devizahitel-adósok 36,4 százaléka döntött úgy, hogy ezt a kedvezményes fizetési módot választja.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya, az MNB adatai szerint október végén 1476,62 milliárd forint volt. Számítások szerint az árfolyamgátasok havi törlesztőrészlete a 60 hónapos szerződésük lejárta után is legfeljebb 15 százalékkal fog növekedni, viszont futamidő hosszabbodásra számítaniuk kell, de dönthetnek úgy is, hogy ragaszkodnak az eredeti futamidőhöz, és magasabb törlesztőrészletet fizetnek majd a jövőben. A futamidő a tervek szerint legfeljebb az adós hetvenöt éves koráig tolható ki, ennek az a feltétele, hogy a hitelnyújtó fixálja a gyűjtőszámla hitelkamatát.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke mindezt lapunknak megerősítette, és felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyamgátas adósokra nem vonatkozik az elszámolási törvényben januártól érvényes, a svájci frank esetében 256, forintos árfolyam, náluk megmarad az árfolyamgátaknál alkalmazott 180 forintos kurzus. Október végéig közel 50 milliárd forint rögzített árfolyam fölötti kamat megfizetése alól mentesültek az ügyfelek, mégpedig úgy, hogy ennek a felét megtarthatják a bankok az elszámolást követően is. Az elszámolás úgy történik majd, hogy először a gyűjtőszámla-tartozást kell törleszteni, majd, ezt követően csökkenthet a tőketartozás is.

Az elszámolásról a részletező levelet március 1. és április 30. között kapja meg az összes devizahiteles. Számukra ezt követően 30 napjuk marad arra, hogy kérelmezzék, ha mégsem szeretnék, hogy forintosítsák a kölcsönüket. A forinthitelek elszámolása csak június végén indul, a pontos összegekről szóló levelet pedig augusztus és szeptember folyamán kapják meg az adósok. Az semmiképpen sem fordulat elő, hogy valakinek emelkedik a törlesztőrészlete. A forintosításból kimaradnak a támogatott lakáshitelesek, azok, akiknek hitelkártya adósságuk van.

A késedelmes adósokra külön szabályok vonatkoznak, nálunk a bank visszatérítését úgy kell értelmezni, hogy először a késedelmi kamattal terhelt hátralékot csökkentik. Ha ezek után még marad visszajáró pénz, akkor mérséklik csak a tőketartozást. Az igazán nehéz helyzetben lévő, nem fizető hiteladósok számára a Nemzeti Eszközkezelő jelenthet megoldást. A mostani lehetőségeik 25 ezer darab lakás felvásárlására szólnak, a szakemberek szerint ezt a keretet ki kellene bővíteni.